Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Bulkai Pál–Rácz Tamás: Budapest környéki településgyűrű vízellátása és szennyvízelhelyezése

374 Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. Bulkai P.—Rácz T.: Budapest környéki települések szakasz hasznosításával épüljön ki a regionális vízmű Dunával párhuzamos ága. A mozaikszerűen egymás mellé tervezett körzeti vízművek összekötése is hasznos lenne Fót—Csömör—Kistarcsa térségében és az így összekötött regionális- művet helyes lenne Dunakeszi vízművéhez kapcsolni már csak azért is, mert a fóti térségben elkezdett kútfúrások nem biztatnak megfelelő eredménnyel. Csornád vízműve kb. a község 10%-os ellátására elegendő, így célszerű lenne a falut a Vác — Szada-i ághoz kapcsolni. Köztudomású, hogy a gödöllői vízmű állandó, a kút vízhiánnyal küzd, s a kutak vízszintje süllyed. Megfelelő mennyiségű víz ebben a körzetben nem remélhető, így megfontolandó annak lehetősége, hogy néhány km hosszú vezetékkel Gödöllő is a váci regionális vízműhöz kapcsolódjon, sőt a biztonságos ellátás érdekében Kerepes felől a vízmű déli ága is Gödöllőnél végződjön. Ebben az esetben a fávárostól északkeletre fekvő, és a távlati csúcsban 270 000 főt számláló terület egységes, biztonságos vízellátása lenne megoldható. A meglevő helyi műveken kívül kb. 90—100 000 m

3/nap kapacitású vízmű, vagy vízművek kialakítása szükséges a Duna partján. Dunakanyar regionális vízmű A fővárostól északra, a Duna jobb partján a Dunakanyar regionális vízművének tanulmánya és ennek alapján az I. szakasz (Szentendre-i térség) beruházási programja is elkészült. A Budakalászig, illetve Csobánkáig húzódó jelentős üdülőterület tervezett regionális művét északon Tahitótfaluig lehetne meghosszabbítani, mert az üdülőterület még itt is folytatódik, délen pedig célszerű Ürömöt és Pilisborosjenőt is ide kapcsolni. Üröm községben már jelenleg is jelentkezett vízhiány, s lényeges javulás a jövőben sem várható, Pilisborosjenőn a kutak ugyan jelenleg elég vizet adnak, de a mély víztükör (80 — 90 m) miatt az üzem gazdaságtalan, s esetleges szintsülylyedés problémát okoz. Tanulmány készült a pilisszentiváni bányavíz max. 5500 m

3/nap hasznosítására és ezzel a tisztított vízzel Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Solymár, Nagykovácsi égető vízgondjain lehetne talán ideiglenesen segíteni. A karsztvíz a teljes vízigényt nem fedezi, s bizonytalan volta miatt regionális vízbázisként nem vehető számításba. A pilisi karsztvidék települései tehát célszerűen a Dunakanyar vízműhöz kapcsolódóan elégíthetik ki vízigényüket. Ebben az esetben a regionális mű — a Dunakanyar távlati 140 000 fő lakosával és üdülőjével együtt — kb. 200 000 főt lát majd el, s kb. 50 000 m

3/nap kapacitású partiszűrésű vízművek üzemeltetésére lesz szükség, beleértve a már meglevő, illetve jelenleg építés alatt álló műveket. A regionális vízmű kiépítése kapcsolatot tesz majd lehetővé Békásmegyernél a Fővárosi Vízművekkel, s ez a kapcsolat mind a regionális vízmű, mind a Fővárosi Vízmű számára hasznos lehet. Érd környéki regionális vízmű A Dunakanyari regionális vízmű kapacitásával közel azonos kapacitású mű kiépítésére lesz szükség Érd térségében, ha a már korábban Érd, Törökbálint, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor és Diósd ellátására elképzelt regionális műhöz kapcsolódik a rendkívül vízszegény területen levő Biatorbágy és Páty, továbbá Budaörs is, mely jelenleg a Fővárosi Vízműtől nyeri ivóvizét, de innen való bővítése körülményes és drága. A regionális vízmű területén a távlatban kb. 130 000 fogyasztót becsülhetünk, s az érdi kavicsterraszból kb. 40 000 m

3/nap vizet kell majd számukra kitermelni. Ha a részletes vizsgálat azt mutatja majd, hogy Biatorbágy — Páty ellátása máshonnan egyáltalán megoldható, s Budaörsöt sem célszerű ehhez a műhöz kapcsolni, a kisebb regionális vízmű számára a jelenlegi érdi víztermelésen kívül kb. 25 000 m

3/nap beszerzése szükséges. Csejpel szigeti regionális vízmű A Csepel-szigeten levő, és a Soroksári Dunaág bal partján elhelyezkedő községek (Duhaharaszti és Taksony) a VÁTERV adatai szerint gyors ütemben fejlődnek. Az utóbbi években ugyancsak rohamosan épült ki a Soroksári Dunaág menti üdülősáv, mely lényegében megszakítás nélkül köti össze a településeket Szigethalomtól Ráckevéig. Mivel az üdülőterület vezetékes vízellátásáról gondoskodni kell, a Dunakanyarhoz hasonlóan, itt is regionális vízmű kiépítése a legcélszerűbb. Ehhez a vízműhöz kapcsolódhatnak a sziget községei és üdülőtelepei. Megfelelő minőségű vizet szolgáltató, nagy kapacitású vízmű kiépítése azért is kívánatos, mert a Csepel sziget területén nem áll mindenütt rendelkezésre jó minőségű víz (példa erre Szigetszentmiklós vízműve). Részletes vízkutatással kell kijelölni a vízmű helyét, ahol a kutakon kívül az esetleg szükséges tisztító-telep is épülhet. Dunaharaszti és Taksony nagyon közel fekszik a sziget községeihez, s így ezeknek a regionális vízműhöz kapcsolása is célszerű, Taksonyban működő kutak csupán 180—250 l/p vizet szolgáltatnak, így az arra települő vízmű kiépítése a kutak nagy száma miatt gazdaságtalan lenne. Megfontolandó még a kissé távolabb eső Alsónémedi és Ócsa bekapcsolása is, bár ezt gazdasági elemzéssel kell vizsgálni. A sziget déli csúcsán levő két kis község, Makád és Lórév önálló, és Halászteleknek a Fővárosi Vízműről való ellátását változatlanul hagyva, Csepel-sziget községei, a fejlődő üdülőterület, és az említett községek számára (távlatban kb. 190 000 fő) kb. 50—54 000 m

3/nap kapacitású vízmű szükséges. A Fővárosi Vízmű a déli kerületek ellátása érdekében ugyancsak a Csepel-szigeti kutak számát kívánja növelni. Megfelelő kooperációval a Csepelszigeti regionális és a fővárosi déli vízmű kiépítése közösen történhetne, természetesen a szükséges többlet kapacitással kb. 220 000 m

3/nap vízmenynyiségre. A fővárostól délre fekvő települések regionális ellátása Budapesttől délkeletre levő községek aránylag sűrűn, közel egymáshoz épültek. Rákoscsaba folytatásában fekszik egymás után Ecser, Maglód, Gyömrő, Mende. Péteri kapcsolja Gyömrőt Monorhoz, s nem nagy a távolság Péteri és Üllő