Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

7. szám - Dr. Schiefner Kálmán–Urbányi András: A Soroksári Duna-ág komplex higiénés vizsgálata

318 Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. Dóra T.: A Kiskörei Öntözőrendszer VÍZKÉMIA A Soroksári Duna-ág komplex higiénés vizsgálata* Dr. SCHIEFNER K A I. MA N»», UKBANYI ANDKA S*«* Vizsgálati előzmények A Soroksári Duna-ág napjainkban a dolgozók 1 ízezrei számára biztosít pihenést, üdülést ós sportolási lehetőséget. Sajátos helyzetéből adódóan azonban különféle ipari ós házi szennyvizek terhelik, melyek az utóbbi években számos esetben idéztek elő vízminőségromlást. Ettől nemcsak a halállomány károsodott, hanem a vízpart fővárosi szakaszán a fürdést hatóságilag betiltották, ugyanakkor azonban parti parcellázás révén partjának hosszában fellendült a csónak- és hétvégi házak építése. A Soroksári Duna-ág szennyeződósének csökkentésére az utóbbi években elkészült a Dél-pesti szennyvíztisztító-telep és korlátozták a különféle ipari szennyvizek közvetlen bevezetését is. A helyes vízgazdálkodás érdekében helyreállítot ták a tassi zsilipet. A Soroksári l)una-ág vízminőségi kérdéseinek újabb lisztázására kémiai, bakteriológiai és biológiai vizsgálatokat végeztünk. Tanulmányoztuk, hogy 1. hogyan alakultak a komplex vízminőségi jellemzők az évszakos vizsgálat idejében, 2. a vízminőség jellemzői miként befolyásolták a Duna-ág higiénés megítélését és 3. a meghatározott vízminőség biztosítja-e a vízfelhasználás távlati követelményeit. A Soroksári Duna-ág vizéből Papp Sz. [3] és Pásztó P. [4] összefoglaló dolgozataiban részletes kémiai ós bakteriológiai vizsgálati adatokat találunk. Hidász M. [1] az alga vegetációt kutatta, míg Lessenyei ,/. [2] komplex vizsgálatok eredményeiről számolt be. Az előbbiekken kívül rendszeres ellenőrző vizsgálatokat folytat ma is lialólettani szempontból az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet Vízélettani Osztálya, vízminőségi szempontból a Közópdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, míg higiénés szempontból az Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztálya. Mintavételi helyek Vizsgálataink időszakára egymástól 6—9 km távolságban jelöltük ki a mintavételi helyeket és az összehasonlítás céljából mintáztuk a Dunát is az alábbi helyeken: 1. Duna. 1643 fkm. Nagyvásártelep, hajóállomás Soroksári Duna-ág 2. Pesterzsébet. Csónakházak előtt. 53 fkm. 3. Dunaharaszti. Községi strand. 46 fkm. 4. Szigetszentmiklós. Táborhely. 38 fkm. 5. Majosháza. Községi strand. 30 fkm. 6. Kiskunlacháza. Községi strand. 23 fkm. 7. Ráckeve. Sétány. 19 fkm. 8. Dömsöd. Hajóállomás. 10 fkm. 9. Tass. Községi strand. 2 fkm. A vízmintákat 1966—67 évben 6 alkalommal, éspedig 1966. március 22-én, május 3-án, július 20-án, augusztus 23-án, október 31-én és 1967. január 31-én a parttól 3—5 méter távolságból, kb. 1,5—2 méteres vízmélységnél, a felszín alól merítettük. * Az előadás elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság Lirnnológiai Szakosztályának előadóülésén. Budapest, 1969. május 23. ** Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest. *** Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest. Vizsgálati módszerek Kémiai i'izsgálatok A helyszínen meghatároztuk a víz oldott oxigén ós szabad szónsavtartalmát, a víz ós a levegő hőmérsékletét és feljegyeztük a környezeti ós meteorológiai jellemzőket. A laboratóriumban az oxigénfogyasztás!, az ammónium-, nitrit-, nitrát-, klorid-, vas- ós szulfáttartalmat, valamint a lúgosság és az összes keménység nagyságát határoztuk meg [5]. Bakteriológiai vizsgálatok A coli-szám, 20 °C-on növő baktériumszám, 37 °C-on növő baktériumszám és a Clostridium-szám meghatározására a Vízvizsgálati Szabvány alapján [6]. Biológiai vizsgálatok Mintánként az előforduló planktonszervezetek menynyiségét ós minőségót állapítottuk meg. A meghatározott fajokat rendszertanilag — és közülük az indikátorszervezeteket, szapróbiológiailag is jellemeztük, majd kiszámítottuk a víz biológiai minőségét Pantle—Buck [7] szerint. Vizsgálati eredmények Kémiai adatok Az oldott oxigéntartalom az időszakos vizsgálatok idejében átlagosan 10,8 mg/liter volt (legnagvob érték: 19,0 mg/liter: legkisebb érték: 5,2 mg/liter). Az átlagértékek Pesterzsébettől (8,9 mg/liter) fokozatosan emelkedtek Kiskunlacházáig (12,3 mg/liter), majd kisebb mértékű ráckevei csökkenés után (10,3 mg/liter) ismét emelkedett (10,5 mg/ liter). A Dunában az oldott oxigén átlagértéke (9,2 mg/liter) a májusi mintavétel kivételével (5,6 mg/liter) magasabb volt mint a Duna-ágban Pesterzsébetnél. A szabad szénsav a nagv-Dunában 5,5—13,3 mg/liter értékek között rendszeresen volt. Hasonló eredményeket mutattak a Soroksári Duna-ág erzsébeti, dunaharasztii, szigetszentmiklósi és tassi vízminták vizsgálatai is, míg Majosházán, Kiskunlacházán, Ráckevén és Dömsödön a májusi és júliusi mintavétel időszakában szabad szénsav hiány is bekövetkezett. Az oxigénfogyasztás 1,8—5,6 mg/liter között ingadozott (1. ábra). A pesterzsébeti átlageredmény (4,2 mg/liter) a tassi mintavételi helyig 3,7 mg/hterre csökkenve csak kis mértékben változott. A Duna oxigénfogyasztása az erzsébeti átlagértéknél kisebb: 3,9 mg/liter volt. A legkisebb átlagértéket júliusban (2,3 mg/liter), míg a legnagyobbat januárban (5,2 mg/liter) kaptuk. A klorid átlagértéke Pesterzsébettől Tassig fokozatosan növekedett 21 mg/litertől 27 mg/literig (maximum: 36 mg/liter; minimum: 10,0 mg/liter). A Duna átlageredménye 18 mg/liter volt. Évszakos megoszlásban a nagyobb eredményeket márciusban (28 mg/liter) és októberben (29 mg/liter), a kisebbeket augusztusban és januárban (20 mg/ liter) határoztuk meg.