Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)
6. szám - Dr. Barta István: Hidrogeokémiai vizsgálatok a Tokaji-hegységből
254 Hidrológiai Közlöny 1970. 6. sz. Dr. Barta I.: Hidrogeokémiai vizsgálatok san megközelíti a hidrogénkarbonát-ion egyenérték százalékos mennyiségét. A kovasav az évszaktól függetlenül eléggé egyenletes mennyiségben van jelen. Az évi átlagos vízösszetételt a vizsgált területen és időszakban leginkább az októberi és a februári minták közelítik meg. Ezeknek a vízfolyásoknak a részletes, havonkénti elemzési adatai az egyes ionokról mg/l és egyenérték százalékos értékekben kifejezve, valamint az egyéb vízminőségi jellemzői megtalálhatók az Acta Geologica c. folyóirat 12. kötetében [2]. IRODALOM [1] Barta I.: Hidrogeokémiai vizsgálatok a Tokajihegységből. Debrecen, 1966. (kézirat!) [2] Barta I.: Hydrogeochemieal investigations in the Tokaj Mountains. Acta Geologica A cad. Sci. Hung. Tom. 12 (1—4), pp. 117—165, 1968. [3] Bidló G.: Adatok a talajvíz kémiai összetételének kialakulásához. Hidrológiai Közlöny. 39. 459—461, 1959. [4] Clarlce, F. W.: The data of geochemistry. U. S. Geol. Survey. Bull. 770. 63—122, 1924, [5] Földváriné Vogl M.—Rappné Sík S.: Talajvizek rendszeres nyomelemvizsgálata. MÁFI Évi Jelentés az 1961. évről. II. 113—121, 1964. [6] Gedeon A.: A Kőszegi-hegység prognosztikus hidrogeokémiai térképe. MÁFI Évi Jelentése az 1965. évről. 517—531, 1967. [7] Ilkeyné Perlaki E.: Tokaji-hegységi riolittufák alkalmazási kőzetjellegei. Földtani Közlöny. 96. 155—170, 1966. [8] Magyarország Hidrológiai Atlasza, I. Folyóink vízgyűjtője, 2. A Sajó. VTTUKI, 1953. [9] Magyarország Hidrológiai Atlasza, I. Folyóink vízgyűjtője, 5. A Felső-Tisza. VITUKI, 1955. [10] Magyarország 200 000-es földtani térképsorozata; Sátoraljaújhely. MÁFI (nyomás alatt!). [11] Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához; Sátoraljaújhely. MÁFI, 1966. [12] Országos Meteorológiai Intézet csapadókészlelő állomásainak adatgyűjteménye. OMI adattára. [13] Papp F. : A víz előfordulása és a geológiai adottságok. Hidrológiai Közlöny. 39. 407—415, 1959. [14] Papp Sz.: A Tisza felső szakasza mellékfolyóinak vízminősége. Hidrológiai Közlöny. 44. 268—271, 1964. [ 1 5 | Rappné Sík S.-—Tolnay V.: A Duna—Tisza-közi felszínközeli vizek és víztartó rétegek geokémiai vizsgálata, MÁFI Évi Jelentése az 1962. évről. 467—477, 1964. [16] Schmidt E. R.: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. MÁFI. 1962. [17] Szádeczky-Kardoss E.: Geokémia. Akadémiai Kiadó, 1955. [18] Szádeczky-Kardoss E.: A nagyalföldi ártózi vizek fő típusai és azok szintjelző értékei. Bányászati és Kohászati Lapok. 89. 305—308, 1941. [191 Szádeczky-Kardoss E.: Az üledékes kőzetek struktúrájáról. Mai. és Term.-tudományi Értesítő. 47. 677—691, 1930. [20] Telegdi-Roth K.: Magyarországi és erdélyi ásványolaj- és földgázkutató, ill. termelő mélyfúrásokkal fakasztott vizek vegyi összetétele. Földtani Közlöny. 80. 17—98, 1950. [21] Vízgazdálkodási keretterv. 10. Észak-Magvarország. I. Területi vízkészlet. VITUKI, 1965. [22] Vízvizsgálatok. MNOSZ 448—55. 1956. [23] Zentai P.: A tokaji-hegységi geokémiai adatok feldolgozásának tapasztalatai. Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1963. évről. 265—279, 1965. Hydrogeochemische Untersuchungen aus dem Tokajer Gebirge Dr. Barta, I. tjber die Oberflaehengewásser des Tokajer Gebirgea habén wir ein Jahr hindureh monatlich regelmássig cheinische Analysen angefertigt. Wir untersuchten die wichtigeren gelösten Bestandteile und und sonstige physikalische und chemische Kennwerte der Gewasser. 1. Unter Berücksichtigung der Wasserabflüsse habén wir für dieses Gebiet eine hydrogeochemische Materialbilanz über die im Verlauf eines Jahres in gelöstem Zustand geförderten wichtigeren anorganischen Bestandteile aufgestellt. Aus einem — die Randteile mitinbegriffen —- ungefahr 1300 km 2 grossen neovulkanischen Gebiet kann die durch die Oberflaehengewásser mitgeschleppte Menge von gelösten Stoffen auf rund 27 000 Tonnen geschatzt werden. 2. Wir suchten Zusammenhánge zwischen der chemischen Zusammensetzung der Bachabflüsse und den mit diesen in Berührung stehenden Gesteinen. Die Hauptmassen des Gebirges bilden tertiáre Vulkanite, vorherrschend Riolittuff, Andesit, Riolit. Das Verháltnis der in den Gewassern ausgewiesenen K- und Na-Ione, kann mit dem Alkaligehalt der Gesteine des Einzugsgebiets gut vergleiehen werden. Der IonQuotient K/Na der von den höheren K-haltigen Riolittuff-, Riolit- und Pseudotrachit-Gebieten herabfliessenden Gewásser ist höher. Das für die Gesteine des Gebirgs charakteristische höhere durchschnittliche K/Na Verháltnis (1,65) zeigt sieh auch im Falle der Oberflaehengewásser (0,44). Im Zusammenhang mit dem im allgemeinen stark saurem Charakter und hohem SiO z-Gehalt der eruptiven Gesteine dieses Gebiets ist auch der Kieselsauregehalt der Bachgewasser sehr hoch. Ihre Wasser sind ziemlich weieh, salzarm oder nur etwas hart. Die sulfidhaltige Vererzung in der Umgebung von Telkibánya wird durch den hohen Sulfidgehalt der abfliessenden Gewásser nachgewiesen. 3. Die jahreszeitlichen Ánderungen der Wasserzusammensetzungen zeigen sich besser in den Anionén. Die Menge des Kohlén-Wasserstoff — Ions ist zur Zeit von Niedrigwasser höher, wáhrend die Ánderung der Sulfationmengen im allgemeinen gegensátzlich ist, besonders im Sinne des Gleichwertsprozents. Bei den gleichwertsprozentigen Quantitáten der Kationé ist im Verlauf des Jahres meistens eine gute Ubereinstimmung zu verzeichnen. Zur Zeit von Hochwássern sind die K/Na und Ca/Mg Ionverháltnisse etwas höher. Die Kieselsáure ist von der Jahreszeit unabhángig in ziemlich gleiehmássiger Menge vorhanden. Der jáhrlichen durchschnittlichen Wasserzusammensetzung liegen die Február- und Oktober-Proben am náchsten.
