Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

6. szám - Dr. Barta István: Hidrogeokémiai vizsgálatok a Tokaji-hegységből

254 Hidrológiai Közlöny 1970. 6. sz. Dr. Barta I.: Hidrogeokémiai vizsgálatok san megközelíti a hidrogénkarbonát-ion egyenérték százalékos mennyiségét. A kovasav az évszaktól függetlenül eléggé egyenletes mennyiségben van jelen. Az évi átlagos vízösszetételt a vizsgált területen és időszakban leginkább az októberi és a februári minták közelítik meg. Ezeknek a vízfolyásoknak a részletes, havon­kénti elemzési adatai az egyes ionokról mg/l és egyenérték százalékos értékekben kifejezve, vala­mint az egyéb vízminőségi jellemzői megtalálhatók az Acta Geologica c. folyóirat 12. kötetében [2]. IRODALOM [1] Barta I.: Hidrogeokémiai vizsgálatok a Tokaji­hegységből. Debrecen, 1966. (kézirat!) [2] Barta I.: Hydrogeochemieal investigations in the Tokaj Mountains. Acta Geologica A cad. Sci. Hung. Tom. 12 (1—4), pp. 117—165, 1968. [3] Bidló G.: Adatok a talajvíz kémiai összetételének kialakulásához. Hidrológiai Közlöny. 39. 459—461, 1959. [4] Clarlce, F. W.: The data of geochemistry. U. S. Geol. Survey. Bull. 770. 63—122, 1924, [5] Földváriné Vogl M.—Rappné Sík S.: Talajvizek rendszeres nyomelemvizsgálata. MÁFI Évi Jelen­tés az 1961. évről. II. 113—121, 1964. [6] Gedeon A.: A Kőszegi-hegység prognosztikus hidro­geokémiai térképe. MÁFI Évi Jelentése az 1965. évről. 517—531, 1967. [7] Ilkeyné Perlaki E.: Tokaji-hegységi riolittufák al­kalmazási kőzetjellegei. Földtani Közlöny. 96. 155—­170, 1966. [8] Magyarország Hidrológiai Atlasza, I. Folyóink víz­gyűjtője, 2. A Sajó. VTTUKI, 1953. [9] Magyarország Hidrológiai Atlasza, I. Folyóink víz­gyűjtője, 5. A Felső-Tisza. VITUKI, 1955. [10] Magyarország 200 000-es földtani térképsorozata; Sátoraljaújhely. MÁFI (nyomás alatt!). [11] Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani tér­képsorozatához; Sátoraljaújhely. MÁFI, 1966. [12] Országos Meteorológiai Intézet csapadókészlelő ál­lomásainak adatgyűjteménye. OMI adattára. [13] Papp F. : A víz előfordulása és a geológiai adottsá­gok. Hidrológiai Közlöny. 39. 407—415, 1959. [14] Papp Sz.: A Tisza felső szakasza mellékfolyóinak vízminősége. Hidrológiai Közlöny. 44. 268—271, 1964. [ 1 5 | Rappné Sík S.-—Tolnay V.: A Duna—Tisza-közi felszínközeli vizek és víztartó rétegek geokémiai vizsgálata, MÁFI Évi Jelentése az 1962. évről. 467—477, 1964. [16] Schmidt E. R.: Vázlatok és tanulmányok Magyar­ország vízföldtani atlaszához. MÁFI. 1962. [17] Szádeczky-Kardoss E.: Geokémia. Akadémiai Ki­adó, 1955. [18] Szádeczky-Kardoss E.: A nagyalföldi ártózi vizek fő típusai és azok szintjelző értékei. Bányászati és Ko­hászati Lapok. 89. 305—308, 1941. [191 Szádeczky-Kardoss E.: Az üledékes kőzetek struk­túrájáról. Mai. és Term.-tudományi Értesítő. 47. 677—691, 1930. [20] Telegdi-Roth K.: Magyarországi és erdélyi ásvány­olaj- és földgázkutató, ill. termelő mélyfúrásokkal fakasztott vizek vegyi összetétele. Földtani Köz­löny. 80. 17—98, 1950. [21] Vízgazdálkodási keretterv. 10. Észak-Magvaror­szág. I. Területi vízkészlet. VITUKI, 1965. [22] Vízvizsgálatok. MNOSZ 448—55. 1956. [23] Zentai P.: A tokaji-hegységi geokémiai adatok fel­dolgozásának tapasztalatai. Magyar Állami Föld­tani Intézet Évi Jelentése az 1963. évről. 265—279, 1965. Hydrogeochemische Untersuchungen aus dem Tokajer Gebirge Dr. Barta, I. tjber die Oberflaehengewásser des Tokajer Gebirgea habén wir ein Jahr hindureh monatlich regelmássig che­inische Analysen angefertigt. Wir untersuchten die wichtigeren gelösten Bestandteile und und sonstige phy­sikalische und chemische Kennwerte der Gewasser. 1. Unter Berücksichtigung der Wasserabflüsse habén wir für dieses Gebiet eine hydrogeochemische Material­bilanz über die im Verlauf eines Jahres in gelöstem Zu­stand geförderten wichtigeren anorganischen Bestand­teile aufgestellt. Aus einem — die Randteile mitinbegrif­fen —- ungefahr 1300 km 2 grossen neovulkanischen Ge­biet kann die durch die Oberflaehengewásser mitge­schleppte Menge von gelösten Stoffen auf rund 27 000 Tonnen geschatzt werden. 2. Wir suchten Zusammenhánge zwischen der chemi­schen Zusammensetzung der Bachabflüsse und den mit diesen in Berührung stehenden Gesteinen. Die Hauptmassen des Gebirges bilden tertiáre Vulka­nite, vorherrschend Riolittuff, Andesit, Riolit. Das Verháltnis der in den Gewassern ausgewiesenen K- und Na-Ione, kann mit dem Alkaligehalt der Gesteine des Einzugsgebiets gut vergleiehen werden. Der Ion­Quotient K/Na der von den höheren K-haltigen Riolit­tuff-, Riolit- und Pseudotrachit-Gebieten herabflies­senden Gewásser ist höher. Das für die Gesteine des Ge­birgs charakteristische höhere durchschnittliche K/Na Verháltnis (1,65) zeigt sieh auch im Falle der Oberfla­ehengewásser (0,44). Im Zusammenhang mit dem im allgemeinen stark saurem Charakter und hohem SiO z-Gehalt der eruptiven Gesteine dieses Gebiets ist auch der Kieselsauregehalt der Bachgewasser sehr hoch. Ihre Wasser sind ziemlich weieh, salzarm oder nur etwas hart. Die sulfidhaltige Vererzung in der Umgebung von Telkibánya wird durch den hohen Sulfidgehalt der ab­fliessenden Gewásser nachgewiesen. 3. Die jahreszeitlichen Ánderungen der Wasserzu­sammensetzungen zeigen sich besser in den Anionén. Die Menge des Kohlén-Wasserstoff — Ions ist zur Zeit von Niedrigwasser höher, wáhrend die Ánderung der Sulfationmengen im allgemeinen gegensátzlich ist, be­sonders im Sinne des Gleichwertsprozents. Bei den gleichwertsprozentigen Quantitáten der Ka­tioné ist im Verlauf des Jahres meistens eine gute Uber­einstimmung zu verzeichnen. Zur Zeit von Hochwássern sind die K/Na und Ca/Mg Ionverháltnisse etwas höher. Die Kieselsáure ist von der Jahreszeit unabhángig in ziemlich gleiehmássiger Menge vorhanden. Der jáhrlichen durchschnittlichen Wasserzusammen­setzung liegen die Február- und Oktober-Proben am náchsten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom