Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Pusztai Gy.: Budapesti vízmű története Hidrológiai Közlöny 1969. 2. sz. 79 1856. Szabó József: Fürdősziget Pest-Buda között. (Kir. Magi/. Term. Tud. Társulat Évkönyve ITT. kötet '250. oldal) 1857. Ludwig Förster: Wasser—Werks—Anlage für Pesth. (Külön lenyomat Fővárosi Vízműveknél) 1858. Szabó József: Pest-Buda környékének földtani leírása. (Külön lenyomat Fővárosi Vízműveknél) 1800. Szabó József: Budai melegforrások folytatása Pesten. (Kir. Maqy. Term. tud. Társulat Közlöny I. kötet 182. oldal) 1872. Bürgermeister Antal: Észrevételek a pesti vízvezeték kérdése körül. (Vízmű kiadvány) 1876. A Fővárosi Talajvizsgáló Bizottság jelentései (Vízmű kiadvány) 1877. Wein János: Jelentés a Duna-folyam és a balparti vízvezeték vizsgálata alkalmával 1874—75-ben szerzett adatokból. (Vízmű kiadvány) 1879. Évi jelentés a Budapest Fővárosi vízvezeték 1878. évi működéséről. (Vízmű kiadvány) 1882. Wein János: A főváros balparti vízvezetékének kibővítése. (Vízmű kiadvány) 1883. Wein János: Javaslat a főváros balparii részében a vízszükségletnek a jövőben való fedezése módjáról. (Vízmű kiadvány) 1885. Balló Mátyás: Budapest, Főváros ivóvízkészlete. (Vízmű kiadvány) 1885. Szabó József: Gödi és dunakeszi forrásvizek (Mat. Term. tud. Ért. III. könyv, 5. fejezet, 13. oldal) 1886. Szabó József: Budapest ivó vízkérdése. (Értesítő Mat. Term. tud. Akadémia IV. 138. la])) 1887. Középítési Bizottmány javaslata a balparti végleges vízmű létesítése tárgyában. (Vízmű kiadvány) 1888. Wein János: Emlékirat a fővárosi végleges vízmű tárgyában, mint felelet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa műszaki osztályának jelentésére. (Vízmű kiadvány 1890. Balló Mátyás: Budapest Fővárosi vegyészének jelentése a Fővárosi Vízművek által 1889-ben szolgáltatott vizekről. (Vízmű kiadvány) 1900. Halmos János: Szakértői vélemények Budapesl Székesfőváros Vízműveiről. (Vízmű kiadvány) 1925. Dr. Thirring Gusztáv: Budapest félévszázados fejlődése 1873—1923-ig. (Statisztikai hivatal kiadványa) (Dr. Halász Géza főorvos jelentése) Geschichte der hydrologischen Forschung der Budapester Wasserwerke bis zur Jahrhundertwende Pusztai, Gy. Der Verfasser gibt in seiner Abhandlung cinen kurzen, farbigen wissenschaftsgesehichtlichen Überbliok über die auf dem Gebiet von Pest und Ofen grösstenteils im XIX. Jahrhundert durchgeführten hydrologischen Aufschliessungen, die eigentlieh die Wassergewinnungsmöglichkeiten der Hauptstádtischen Wasserwerke für lángere Zeit bestimmt. habén. Er würdigt jene hoehbedeutende Arbeit, deren Fundamente Szabó József, Zsigmondy Vilmos und Balló Mátyás auf Einfluss der damaligen miserablen hygienischen Zustande und der zwingenden Einflüsse der infolge dieser Zustande wiederkehrenden Epidemien, im Interesse der Versorgimg der erwahnten Stadte mit gesundem Trinkwasser, niederlegten. Aus der Ausführung erfahren wir aueh, dass die damaligen hydrologischen Aufschliessungen und Datensainmlungen nicht nur für die Wasserversorgung unserer Hauptstadt bedeutend sind, sondern aueh wissenschaftsgeschichtlich. In unserem Land hat ja die organisierte, regelmassige hydrologische- und Registriei'ungsarbeit mit diesen begonnen. Die Abhandlung wirft aueh auf den Urspvung jener aueh heute noch hie und da auftauchenden Fragen ein Licht, die hinsichtlieh Wasserversorgung unserer Hauptstadt zwischen den Aposteln der natürlichen und künstliehen Wassergewinnung diskutiert wurden. Die bahnbreehenden ungarischen Hydrologen des XIX. Jahrhunderts standén oft andere Standpunkto vetretenden ernsten, berühmten Faehleuten, aber aueh Scharlatanen gegeniiber. Mit ihren besonnenen und auf gründliche Grtskenntnis gestützte Entschlüssen und Entscheidungen habén sie aber stets die Oberhand behalten, Dieser historischer Rückblick set.zt, ihrer hochbedeutenden Arbeit ein Denkmal, indem er den Lesei* von den Anfangsschritten an bis zur Errichtung des in der Jahrhundertswende in Betrieb gesetzten Wasserwerks Káposztásmegyer — das damals als eines der modernsten Wasserwerke Europas erwahnt wurde — führt. Die heutigen Hydrologen wandeln aueh in ihren Spuren an dem ihrerseils ausgesteckten Weg und an ihrer Fahne steht der Wahlspruch ihres grossen Schülers, des ersten Direktora der Hauptstádtischen Wasserwerke Wein János geschrieben : „Die Fundamente der Wasserversorgung von Budapest hat die Natúr selbst niedergelegt,". Vízminőségvédelmi Napok Szegeden Az Alsótisza vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja 1908. szeptember 17 ós 22 között Szegeden Víz minőséi; védelmi Napok at rendezett. A rendezvény résztvevőit az 1968. szeptember 17-én megtartott előadó-ülésszakon Forgó László, vízügyi igazgató üdvözölte. A Vízminőségvédelmi Napokat Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal Vízellátási és Csatornázási Főosztályának vezetője nyitotta meg előadásával. Az előadó-ülésszakon a vízminőségvédelem időszerű kérdéseiről l'ászíó Péter, az OVH Vízkészletgazdálkodási Központ Vízminőségi Félügyeletének vezetője tartott előadást, amelynek anyagához Szepfalusi József, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Vízminőségi Felügyeletének vezetője szólt hozzá. A jog vízminőségvédelemben betöltött szerepéről dr. IT,)monnay András, az OVH Vízkészletgazdálkodási Központ Vízminőségi Felügyeletének osztályvezetője adott elő. Ehhez az előadáshoz dr. Egerszegliy Gyula, a Középduna völgyi Vízügyi Igazgatóság, dr. Bálint Tamás, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Hatósági és Felügyeleti Csoportjainak vezetői szóllak hozzá. Az előadó-ülésszakon a vízvédelemmel foglalkozó magyar és külföldi kisfilmek is levetítésre kerülték. 1908. szeptember 18-án a Vízminőségvédelmi Napok résztvevői tanulmányi kiránduláson vettek részt, és ennek keretében Szarvason megtekintették a város szennyvíztisztító telepét és az arborétumot. A Vízminőségvédelmi Kiállítás 1968. szeptember 17 ós 22 között tartott nyitva. A szakembereken kívül megtekintették a kiállítást Szeged város középiskoláinak tanulói is. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei vízminőségvédelmi tananyagot állítottak össze az iskolák osztályfőnöki óráin történő megtárgyalásra. V. 1.