Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

11. szám - Deák István–dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Vízföldtani tapasztalatok Beremend környékén

Deák I.—Dr. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani tapasztalatok Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. 511 KAVICS HOMOK HOMOKLISZT ISZAP 1. ábra. Egyes vízkémiai alkotórészek mennyiségi változása Abb. 9. Quantitative Ánderung eimiger wasserchemischen Bestandteile 1. kép. Repedés kitöltő vörös agyag a beremendi mészkőbányában Bild 1. Spalten ausfüllender roter Lehm im Kalksteinbruch in Beremend 11. ábra. B-10 próbakút mintaszelvénye Abb. 11. Regelprofil des Probebrunnens B-10 A nyugalmi vízszint 88—90 m Bf közötti (11. ábra), esése a Dráva felé határozott. A vizsgált területen, különösen a peremén még helvi hatások is érzékelhetők. c) Kartszvíz. Mind a felszíni, mind pedig a fedett kréta mészkőben van karsztvíz. A karsztvíztartó mészkő helyzete a rögök pereméig jól követhető, a medencékben geofizikai vizsgálattal közelítőleg meghatározható (12. ábra). A mészkő felszínét felderítő feltárások egyszerűsítve, de mégis érzékelhetően mutatják a tektonikai vonalak sűrűségét és a kőzet változó töredezettségét. A karsztosodott kréta mészkő — különösen a kőbányákban — jól tanulmányozható (1. kép) .Jelzik ezt a barlangok is. A mészkő felszín karsztosodását és töredezettségét jelzi a 13. ábra, amely a feltárt vízmennyiség változását a mészkő mélységi harántolásának függvényében mutatja. A fúrások nagyobb része már a mészkő Szemcseátmérő [mm] 10. ábra. Az idősebb (1) és a fiatalabb (2) pleisztocén vízadóréteg szemszerkezeti görbéi Abb. 10. Kornzusammensetzungskurven der ülteren (1) und der jüngeren (2) wassergebenden Pleistozan-Schichten elérésekor jelentős vízmennyiséget tárt fel és ez lefelé haladva sok esetben lényegesen nem változott. A mintegy 15, a karsztvízszintnél mélyebb fúrás közül 10 m-es behatolás után csupán egyszer fordult elő, hogy termelhető vízmennyiséget nem tártak fel. A repedésekben és járatokban azonban igen gyakran agyagos kitöltés van, amelyet el kellett távolítani. A kutak fajlagos hozama általában kedvező, <7=100—300 l/p/m. Az eltérések kisebb mértékben a fúrás mélyítésével, de inkább a megnyitott repedések és járatok tisztításával csökkent-