Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

11. szám - Deák István–dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Vízföldtani tapasztalatok Beremend környékén

504 Hidrológiai Közlöny 1969. 11. sz. Deák I.—Dr. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani tapasztalatok 2. ábra. Részletes helyszínrajz Abb. 2. Detaillierter Lageplan KISTAPOLCA JELMAGYARÁZAT: O Próbafúrások • Beofizikai mérési pontok 9 Próbafúrások és geofizikai mérések együttes helyr vázlatos földtani szelvények , | | Fiatalabb pleisztocén homokos, felszlnköali rétegek elterjedési halóra , Idáebi pleisztocén durva homokos felszín tízeli rétegek elterjedési hatóra __ |<* A homokos ríltg rlzhiménéklete 0 01 t[km] nál részletesebb talaj meehanikai-építésföldtani vizsgálatok kellettek. A cementgyár, a bánya és az egyidejűleg kiépülő lakótelep vízellátásának megoldása is hidrogeológiai kutatást igényelt. A vázolt kutatásokat az FTV Mérnökgeológiai Osztálya végezte, így a feltárás folyamatosságának hiánya ellenére a komplex kutatási szemlélet érvényesült. A terület és a vizsgálatok ismertetése 1. Földrajzi viszonyok A létesítendő cementgyár a község határának ÉN"Y-i részén épül. A kijelölt terület morfológiailag a Villányi-hegység D-i pereméhez tartozik. A hegységhez D-ről közvetlenül löszvidék csatlakozik 2. A terület földtana A terület földtanával többen foglalkoztak [2, 5, 8, 13, 18]. A hegység mezozoos képződményeinek igen gazdag irodalma van. A fiatalabb üledékekkel kevés közlemény foglalkozik. Az utóbbiak közül Kretzoi M. [6] gerinces fauna vizsgálatai és az ehhez kapcsolódó negyedkorra vonatkozó értékekb. 100 mBf szinttel és ebből szigetként a Bere mendi és a Kistapolcai mészkő dombok emelkednek ki. A löszvidék kb. 90 m-es Bf. szinttel D-en lapállyal érintkezik, mely fokozatosan megy át a Dráva széles, holt ágakkal tagolt árterületébe [18].