Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
8. szám - Dr. Vendl Anna: Adatok a Balaton környéki források ismeretéhez
Dr. Vendl A.: A Balaton környéki források Hidrológiai közlöny 1969. 8. sz. 355 szivárgás látható. A forrástól az említett irányokban kákás-esomós növényzet van, a foglalástól ÉK-re és É-ra szálban álló bazaltkibúvások láthatók a löszös-homokos fedőrétegből. A forrás kezdetlegesen kútgyűrűvel foglalt. A kútgyűrű 120 cm mély, belső átmérője 1,10 m. A víz a kútgyűrűben a fenéktől, amely kb. 50 cm mélyen van a felszín alatt, 80 cm magasságban van duzzasztva, ahonnan a víz 6 cm 0-jű vascső vön keresztül favályúba folyik, majd onnan 4 műanyag vályún keresztül szabadon elfolyik DNy-i irányban, majd lejjebb eltűnik a homokban. A kifolyócső iránya DNy-i. 1968. június 6-án a forrás vízhozama 10 l/p. Körülötte több helyen szivárgás látható. A víz hőmérséklete 11,9 °C. A forrás vizét a kisgörbői Szabadság MGTSZ részére foglalják. A vizet gravitációsan lehet elvezetni. IRODALOM fl] Erdélyi J.: Balatoni bazalthegyek. Múzeumi füzetek. Bp. 1954. [2] Kessler H.: Az Országos Forrásnyilvántartás. VITUKI. Tanulmányok és Kutatási Eredmények 7. sz. 1959. [3] Laczkó D.: Veszprém városának ós tágabb környékének geológiai leírása. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. Bp. 1911. [4] Lóezy L.: A Balaton környékének geológiai képződményei ós ezeknek vidékek szerinti telepedése A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. Bp. 1913. [5] Mauritz B.—Harward H. F.: A balatoni Szentgyörgyhegv bazaltja. Mat. és Term. Tud. Értesítő. XV. 1936. [6] Papp F.: A források rendszere. Hidrológiai Közlöny. XXXIV. 1954. [7] Stiny J.: Die Quellen. Wien. 1933. [8] Vendl Aladár: Geológia. I. kötet. 4. kiadás. 1962. [9] Vendl Aladár: A források védelméről. Hidrológiai Tájékoztató. 1967. május. [10] Vendl Anna: Ujabb adatok a Duna-kanyar környéki források ismeretéhez. Hidrológiai Közlöny. 1964. 1. [11] Vendl Anna: A hazai rétegforrások főbb típusai. Hidrológiai Tájékoztató. 1964. június. [12] Vitális I.: A balatonvidéki bazaltok. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. Bp. 1913. [13] Vízrajzi Évkönyv. 1959. LXIV. VITUKI Vízrajzi Osztálya Bp. 1961. [14] Léefalvy S.: A források osztályozása. Hidrológiai Közlöny. 1963. 1. Daíen iiber die in der Umgebung des Balaton befindlichen (Juciién Frau Dr. Vendl, A. Die Abhandlung befasst sich mit der Beobachtung, Besehreibung sowie mit den geologisehen, hydrologischen Gegebenheiteii den Balaton-Gegend. Die in der Abhandlung besprochenen Quellen wurden im Schrifttum bisher noeh nicht eingehend behandelt. Die Abhandlung befasst sich mit der wasserreichen <SVisdi-Quelle in Köveskál, dessen Wasser aus dem unteren Trias-Kalkstein entspringt, in 139 m Hühe ü. A. Die natürliche Quellschilttung betrágt 700 l/min und genügt für die Wasserversorgung von zwei Gemeinden. Die tíemeinde-Quelle in Kádárta entspringt in 202 m Höhe ü. A. aus dem Dolomit. Aus der in Abb. 3. ersichtlichen Dauerlinie geht hervor, dass die Abflussmenge von 6000 l/min von 90%iger Dauer ist. Das Quellenwasser wird für die Wasserversorgung der Stadt Veszprém gefasst. Weiters werden 3 in der Balaton-Gegend aus der Basaltdecke entspringende Quellen besprochen, deren wassergebende Schicht aus pannonischen Sand, ihr wasserdichter Gestein aus pannonischen Lehm ihr Einzugsgebiet aus Basalt und Basalttuff besteht. Der Quellergussdieser drei Quellen istfiirdieErrichtung von KleinstWasserwerken genügend. Die Quellen entspringen in 200—240 m Höhe ii. A. In den Abbildungen l., 2., 4., 6. und 8. ist die geoloeisehe Kartenskizze der Umgebung der oben beschriebenen Quellen, mit dem Lageplan der Quellen ersichtlich. Für zwei aus pannonischen Sand stammende Quellengebiete, habén wir auch das schematische Profil der Basalt-Berge veröffentlicht (Abb. 2., 4.). The springs around Lakc Balaton By Dr. Vendl A. (Miss) The paper is devoted to the observation, description, geological and hydrological properties of springs around Laké Balaton. The springs under consideration have not been dealt with so far in detail in the literature. The first spring deseribed, the Sásdi spring at Köveskál emerges with ample yield from a lower-Triassic limestone formation at El.132 metre above Adriatic level. The natural yield of the spring is 700 lit/min., and supplies drinking water to two villages. The Községspring at Kádárta rises at El.202 metre from a dolomit formation. From the duration curve in Fig. 3 it will be seen that the yield of 6000 lit/min is of 90% duration. Water from this spring is utilized for the water-supply r of Veszprém town. Three springs rising from basalt rock in the Balaton region are deseribed. The waterbearing formation consists of Pannonian sand, the confining layer is Pannonian clay, while the catehment is covered by basalt and basalt tuff. Each of the springs yields enough water to supply small communities. The springs emerge at elevations between 200 and 240 metre. The geological environment of the above springs is shown in Figs. 1, 2, 4, 6 and 8, showing alsó the location of these springs. For the two springs rising from Pannonian sand diagrammatical geological profiles of the basalt mountains are alsó given (Figs. 2 and 4).
