Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

7. szám - Dr. Schmidt E. Róbert: Cseh–Morvaország, valamint Izland hegységszerkezeti és vízföldtani viszonyai

Hidrológiai Közlöny 1969. 7. sz. 319 HIDRÖGEÓLÓGIA Cseh-Morva-ország, valamint Izland hegységszerkezeti és vízföldtani viszonyai Dr. SCHMIDT ELIGIUS RÓBERT A Cseh-masszivum Mai hegységszerkezete ősi alapokon nyugszik és az új paleozoikumban (a karbon-perm-ben) az ún. variszkusi hegység képződés során alakult ki. Magja ebben az időben közbenső tömegként viselkedett. Csakúgy, mint a tőle DK-re fekvő és Tisia néven emlegetett magyar közbenső tömeg a későbbi (a jura, kréta és harmadkorban lezajlott) alp-kárpáti hegységképződés során. Az igénybevétel módja is hasonló volt. Tektonikai szerkezete ehhez képest sokban hasonló.a Tisia szerkezetéhez. A Cseh-masszivumot északról nagy ívben a variszcidák hegységövei fogják körül. Nevezetesen É-ról D-felé a variszcidák külső öve, a Renohercyni (Rajna-Harz-i) öv, a Sachso-Thüringia-i (Szász-Thüringiai) öv. Ezeken belül helyezkedik el a tulajdonképpeni Cseh masszívum magját alkotó moldanubiai (Moldva-Duna) öv. Délről és délkeletről pedig a mai Alpok és Kárpátok hegyláncai, ill. hegységövei határolják. Mégpedig az Alpok esetében a molasz öv, a flis öv, az északi mészkő vonulat, a Grauwacke öv és a központi kristályos öv stb. A Kárpátok esetében a külső szirt öv, a flis öv, a belső mészkő szirtek öve, a kristályos maghegységek öve, a belső öv és a neogénkori belső vulkáni koszorú, amelyek a szávai mozgás előtti magyar közbenső tömeget ölelik körül. Magát a Cseh-masszívumot ÉNv-on a CsehSzász Érchegység, ÉK-en a Sudeták, DK-en a Cseh-Morva hegység és DNv-on a Bajor-Cseh Erdő szegélyezik. Ma már ezek a hegységek kiemelkedett horsztoknak is tekinthetők. A Cseh-masszivum a variszkus ihegységképződés során a tektonikai erők hatására ÉNy—DK irányú nyomásra, illetve balra ható forgató nyomatékra, kratogén módon deformálódott, diszlokálódott. Erre utalnak a fentebb felsorolt és a külső keretet alkotó variszkusi, valamint az alp-kárpáti 1. ábra. A Cseh-masszivum hegységszerkezeti vázlata Külső keret. Variscidák: Vi = külső öv. Vjj = I{enoherzyni öv, Vjjj=Sachso—Thüringia-i öv, Vjv—Moldanubia-i öv Alpok: A, mola.iz öv, A

a=flis öv, A

s=északi mészkő vonulat, A,=Grauwacke öv, Aj = központi kristályos öv Kárpátok : K

1 = kíilső szirt öv, K

2 =flis öv, K«~belső szirt őv, K

4 =kristályos maghegységek öve, K

s=belső öv, K, = belső vulkáni koszorú, K, = magyar közbenső tömeg A Cseh-masszivum magját határoló belső keret: Cseh-Szász Érchegység: Sudéták; Cseh-Morva hegység: Bajor és Cseh Erdő Képződmények. Üledékes kőzetek: Neozoikum: a) Harmadkor (barnaszénformáció). M e z o z o i k u m : b) Kréta. Paleozoikum: e) Perm; d) Karbon (kőszénformáció): e) Karbon (fekete kőszén medencék); f) Prekarbon (Devon, .Szilur, Kambrium). P r oterozoikum? g) Algonkium. Eruptív kőzetek://) Fiatal kiömlési kőzetek (bazaltok, stb.); i) Régi kiömlési kőzetek (profirok. melafirok stb.); ;') Mélységi kőzetek (túlnyomóan gránitok) Metamorf kőzetek: kJ Gneisz és más kristályos palák Tektonikai jelek: I —-törések iránya; m ^képződmények és szerkezeti elemeik csapásiránya; n = hegységképző erők iránya térszűkülettel: o=tágulással (és nyomással) Városok,O : B = Berlin. Bp = Budapest, Br = Bruno, Cz =Czestochova, D=Dresden. E=Erfurt, G = Graz, H = Hannover. I. = Leipzig, L= Lodz, M = Miinchen. Mgb = Magdeburg, P = Pilzen, K =Regensburg, T=Tábor, V=Vroclaw, W = Wien