Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

4. szám - Pusztay Gyula: A Fővárosi Vízművek víznyerő területeinek általános hidrológiája

162 Hidrológiai Közlöny 1968. 4. sz. Pusztay Gy.: A víznyerő területek termelésre alkalmas tartalék partszakaszokat ábrázolom (13. ábra). E szemléltető ábra a Vízművek összes víznyerő területét feltünteti, méretarányos négyzetdiagram segítségével, melyek l-l terület hasznosíthatóságát 100%-kal jelölik. Ez az ábra a felhasznált és felhasználatlan területeken termelt, vagy még kitermelhető vízmennyiségeiből tevődik össze [m

3/nap, illetve százalékban kifejezve]. A jelenleg működő területek; E-i balpart, Budaújlak, Margitsziget, Kossuth Lajos tér és Sziget utca, Cinkota környéke 100%-ig, Szigetszentmiklós és Csepel 77, Budafok és környéke 58, végül a Szentendrei sziget víznyerő területe 43,6 %-ig van kihasználva. A szentendrei sziget víztermelésünk jelenlegi és jövő bázisa (14. ábra). Partiszűrésű kútjai a főváros részére termelt vízmennyiség 51%-át szolgáltatják. A hidrológiai kutatást a nagydunai oldalon a legnagyobb részletességgel a Pokol csárdáig végeztük el. E feletti területek vizsgálatai nagyvonalúbbak, de pontosan kijelöltük a vízmű telepítésére alkalmas partszakaszokat és területeket. A kutatás alapján már 1968-ban sorrakerül az ún. horányi III. vízmű 30 000 és a surányi vízmű 70 000 m

3/nap teljesítményű telepek építése. A tervezett két vízmű sorainak kapacitása összesen 100 000 m

3/nap lesz. A létesítendő kútsortól, telepektől É-ra levő részletesen megvizsgált partszakasz kiépítése a jövő évek feladata. É szakasz kitermelhető vízhozama 80 000 m

3/nap. A szentendrei sziget e távolabbi északi területeiről és a közeljövőben kiépítendő délebbi szakaszairól (így Horány és Surány is) számításunk szerint összesen 465 000 m

3/nap víz termelhető ki. E vízmennyiség könnyen érzékelhető ha figyelembe vesszük azt, hogy a főváros jelenlegi napi víztermelésének 67%-a. A 13. ábra azt mutatja, hogy a termelésre almas partszakaszok 58%-a már víztermelésre van kihasználva,,a jövő tartaléka 42%. összefoglalás A fentieket összegezve világos, hogy a távlatilag még kitermelhető vízmennyiség hosszabb időre biztosíthatja a főváros lakosságának növekvő vízigényét, mégpedig a jó minőségű kútvízből. Csupán arról van szó, hogy a vízigény növekedése előtt haladva tervszerűen fejlesszük és hasznosítsuk újabb kútsorok telepítésével a hasznosítható víznyerő területeket (13. ábra). Oöujan rHflpojiorHH Bo/iofloöbiBaKiiuHx njiomajoK BoflOnpOBOflHOit CTaHUHH CTO JIHlJbl nycmau, fi. B CTaTbe aaercH OÖIUHH oÖ3op o rHApojionweCKiix YCJIOBHHX B0FL0NP0B0FLH0H CTAHUHH CTOJIHUBI. HcnoJib3yercfl 98% rpaBHiiHOH Teppacbi — KaK BOAOOTAaiomero cjioji — njieíícToaeHHoro npoHCxo>KAeHHH npii noMomH npn5pe>KHbix KonoflueB, pacnonoweHHbix BAOJib p. JlyHaü. OcTaiomaHCH 2% ncnojib3yeTcji rjiyöiiHHbiMH KOJIOAnaMH, FLOXOFLAMHMH AO njieöcToueHHbix, naHHGHCKiix II MHOHeHHblX CJIOeB. Bojibmoe pacnpocTpaHeHHe rpaBHÍÍHoii Teppacbi B OKpecTHocTii r. EyAaneuiTa AACT B03.\I0>KH0CTb K TOMY, MTOŐbl CTpOHTb BOflOnpOBOAHbie CTaHUHH Ha C-HOH H Ha lO-ií qaCTHx, a TaK>Ke BO BHyTpeHHiix qacrax CTOJIHUM. Hcnojib3yeMafl MacTb MOUJHOCTH BOAONPOBOAFLMERO CJIOH HaxoaHTCH Ha rjiyÖHHe 5 M no/; r0pii30HT0M p. flyHafi ±0. Rím H3o6pa>KeHHH necTOHo-rpaBeJiHCToro MaTepnajia, Ka>«yinerocH OAHOPOAHMM B reojiormiecKiix pa3pe3ax npHMeHHeTca BecoBbiíí npouemr (|)paKUHH, Sojibwe 2 MM. C YNETOM 3Toro MO>KHO BbiHBHTb, HTO Ha C-HOÍÍ qaCTH CTOJIHUbl (JípaKUHH C BejIHHHHOH ÖOJIbUie 2 MM HaXOflíITCH B 75%, a Ha IO-HOÍÍ iacTH öeperoB OHH YMEHBMAIOTCH ;;o 34%. B nepBOM CJiynae c 1 KM-pa MOMÍHO nojiyiHTb 31 000, BO BTopoM >Ke cjiynae c 1-ro KM-pa MO»<HO noJiyqHTi. 25 000 M

3/CyTKH BOAbi. CyMMapHan AJiHHa pa3Hi,ix KOJIOAUCB, pacnojio>KeHHbix B npii6pe>KHbie 30HH flocTiiraeT 54 KM, H cyMMapHa>i (J)iuibTpoBa5i n0BepxH0CTb IIX AOXOAHT no 20 000 M

2. .Qe6HT 'rpyö'iari.ix KOJIOAUÉB 600—1200 M

3/CYTKH, JXEÖM >KC SojibiiiHx paaHajibHbix KOJIOAUCB 12-000 M

3/cyTKH, neőnr MHKpopaanajibHbix KOJIOAUCB 8000 M

3/CVTKH. KaiecTBO BOAH KOÜOAUEB oTjiHiHoe, OCHOBHUC ee xapaKTepucTHKH: >KecTKOcTb 11—12° B HeMeitKHX rpaflycax wecTKOCTH; >Kejie30, MapraHua He co«ep>KHT, TeMnepaTypa 10°C. IíonoJiHeHHe co CTopoHbi p. ^yHaíi 70%, a co CTopoHbi ocTpoBa B cpeAHeM 30%. Ha np0H3B0ACTB0 HaHöojiee 3HaMHTenbHo bahhct H3MeHeHHe ropH30HTa p. flyHafi, OCOSCHHO ecjin OHO AOXOAHT AO yMeHbiueHHH B pa3Mepe 2 M. Pa3jmmi5i, nonyqeHHbie H3 BH3K0CTH 3HMHero H neTHero pacx0A0B BOÁM p. ÍLYHAN II H3 yMeHbiueHHH HH<j)njibTpanHOHHOü noBepxHOCTH ÍIBJIHK3TCH Bee, KaK (JiaKTopbi, BJIHYNOMWE Ha Aoöbmy BOABI. PaccMOTpeHiie onTHMajibiioro paccTOHHiiíi KOJIOAUCB H pacxoAa, nocTynaioiuero Mepe3 (JuiJibi p 6biJio np0BeAeH0 Ha MHKpopaAHanbHOM KOJiOAHe Na II. 143 M3MeHeHHfl noCTynaiomiix pacxoAOB BOAH MO>KHO 6bi;io onpeAejiHTb xopoiuyio CBH3b, HMeiomyiocH ME>i<AY pa3HopoAHbiMii BOAOOTAaiOIUHMH CJ10ÍIMH, HaXOAHIUHMHCÍI BOKpyr (j)HJlbTpa. llo HOBOMy H3o6pa>KaeTCíi A»arpaMMa paAHajibHoro KOjiOAUa, KOTopaa HarjiHAHO HjijiycTpupyeT BJiHHHiie nocTynaiomiixcH no paAiiaJiaM pacxoAOB Apvr Ha Apvra. CTaTbji 3AHHMAETCH c OÖORAMEHHEM rpyHTOBbix BOA, npitMeHHeMbix B B0A0np0B0AH0Ü CTaHUHH CTOJIHUIJI, a TaKwe c 3aTonjieHiieM TeppiiTopini II oSoramemieM B OTAejibHbix neKax. OöorameHHe c 3aTon;ieHneM BeAyTCH Ha TeppiiTopHH 6,5 ra, a oöoraiueHne B OTAeJibHbix neKax ocyiuecTBJiíieTCH Ha njiomaAH 20 000 M

2. CKopocTb cyuiKii B cpeAHeM 12 CM/eyTKH B nepBOM cjiyMae, H 1,5—1,9 CM/ cyTKH BO BTopoM cjiyqae. npii oöoraiueHHii rpyHTOBbix BOA c noMOiubK) NEKOB 6bma cocTaBJieHa KapTa rnApoii3orunc, KOTOpaH xopoiuo noKa3biBaeT ypoBHH rpyHTOBbix BOA nepeA H nocjie 3KcnjioaTauHH, a Taxwe MacmTaö nanojiHeHH5i. B CTaTbe HaKOHeu paccMaTpHBamTcn pacKpbiTbie h iiMeiomneoi B pacnop5i>KeHHH B öyAyiueM njioiuaAH BOAOAOÖbiMii, oöecneHiiBaioiune nepcneKTHBHbie noTpeÖHOCTii r. ByAaneuiT. H3 HCCJieAOBaTeJibCKiix pe3yjibTaT0B BbiTeKaeT, MTO B ÖYSyineM HaiiSo^ee xopouio 3KcnjioaTiipyeMAN MacTb no Aoöbiqe BOAH öyAeT OCTPOB CeHT3HApe, KOTopbiii MOwceT AaTb 465 000 M

3/cyTKii H STO 03HatiaeT 67% OT Hbme floöbiBaeMoro CYTONHORO KOJUINECTBA. Ko3(})())imHeHT HCn0JIb30BaHH0CTH BOAOAOSblBaiOIHHX njioiuaAOK B0A0np0B0AH0H CTAHUHH CTOJIHHU HbiHe Bcero JIHIUB 58%. Allgeineine Hydrologie der Wassergovinnung.sgebiele der Ilauptstadtischen Wasserwerke Budapest Pusztay, Oy. In der Einleitung gibt der Verfasser eine zusammenfassende Darstellung über die allgemeinen hydrologischen Verháltnisse der Anlagen der Hauptstadtischen Wasserwerke Budapest. 98% der Wasserförderung liefern die durch die Donau gespeisten pleistozanen Kiessehiehten mit Hilfe von uferfiltrierten Brunnen, wahreíid die übrigen 2 % aus den Tiefbohrungen der líanitgebiete über pleistozane pannonische und miozáne Wassertriigcr stainmen. l)ank der grossen Ausdehnung und günstigen Machtigkeit der Kiesschichten konnten unmittelbar am