Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
4. szám - Abos Brunó: A Budapesti Vízművek új, napi 200.000 m3 felszíni vizet tisztító ivóvíztermelő telepe
S'164 Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. A Budapesti Vízművek új, napi 200 000 in' felszíni vizet tisztító ivóvíztermelő telepe ABOS B R ü N Ő Bevezetés Budapest növekvő ivóvíz igényének kielégítésére — különösen, amikor a Duna alacsony vízállása miatt a partmenti kutakból a főváros ivóvízellátása jelenleg teljes mértékben nem biztosítható — szükségessé vált egy napi 200 000 m : 1 felszíni vizet tisztító mű létesítése. A vízkiemelő szivattyúház és a tisztítómű a főváros északi területén a Duna bal partján két ütemben épült 1959— 07 között. 19(i2-ig helyeztük üzembe a vízkiemelő szivattyúházat, a csővezetékeket, a víztisztítótelep felét, a tisztavízgyűjtő-medencéket, a mű irányítását szolgáló központi épületet, melyben az ellenőrző laboratóriumok is helyet kaptak, valamint az üzemeltető személyzet részére épült lakásokat. 19(i7-ig fejeződött be a víztisztítótelep második része, a kazánház, raktárak, műhelyek ós az étkezdét is magába foglaló öltözőépület létesítése (1. ábra). A víztisztítótelep első részének üzemeltetése során szerzett tapasztalatok alapján a második rósz terveit részben módosítottuk és kiegészítettük. Az ivóvíz tisztításhoz a vizet a Duna szolgáltatja. Közép-Európa legnagyobb folyója a vízkivételi szivattyútelepnél viszonylag még tiszta, közepes keménységű élővíz. Csak alacsony vízállásoknál és főleg télen fordulnak elő a folyóvízben, főleg ipari szennyvizekből származó szennyező kémiai anyagok, mint pl. fenolszármazékok, amelyek a víztisztítást egyelőre csak kis mértékben zavarják. A Duna-víz lebegőanyag tartalma többéves mérések szerint tág határok, 10 és 1000 g/m 3 között változik. Árvizeknél kisszemcséjű iszap és kolloid agyag, kis vízállásoknál pedig szerves élő és élettelen organizmusok képezik a hordaléktartalom zömét. A Duna-víz a szokványos vegyszeres derítéssel és ezt követő szűréssel, valamint a szükséges csírátlanítással az év nagv részében kielégítő minőVízkivételi szivattyúház 2. önhordó csőhíd 3. Nyersvíz vezeték 4. Dobszűrők 5. Homokfogó medencék 6. Vegyszertár és raktár 7. Vegyszer bekeverő csőszakasz Derítőreaktorok Szűrőházak Kompresszorház Tisztavíz medencék Tisztavíz elvezető csatornák 13. Központi épület 14. Iszapvíz átemelő szivattyúház 15. Lakóépületek Nedves alumíniumszulfát raktár Nedves alumíniumszulfát raktár Klórraktár 7. ábra. A Budapesti Vízművek új felszínivíz művének helyszínrajza Puc. 1. riAan Mecmnocmu Oiucmuoü cmamjuu cmomibix eod BodonpoeodHOü Cmaimuu e. Eydanemm Abb. 7. Lageplan der grossen Trinkwasseraufbereitungsanlage der Wasserwerke Budapest ségű ivóvízzé tisztítható. Alacsony vízállásoknál, mikor a folyó vízhozama lecsökken, a víz ízét és szagát rontó nyomvegyületek elroncsolásáról, ill. eltávolításáról is gondoskodni kell. A víztisztító telepnél vizsgált Duna-víz hidrobiológiái szempontból oligo-f! mezoszaprob jellegen belül változik, és a természetes öntisztuláshoz szükséges feltótelek a tisztítómű előtti folyószakaszban biztosítottak. A víz hőmérséklete az évszaknak megfelelően 0— 25°C között változik. A fogyasztóknál ez a tekintélyes hőmérsékletkülönbség ilyen élesen nem jelentkezik, mivel a tisztított víz nagyobb mennyiségű kútvízzel keverve jut a csőhálózatba. Vízkivétel A vízkivételi szivattyúkat 1659 folyamkilométernél, a Duna balpartjához közel, a hajózási mélymeder szélén, mesterséges szigetbe süllyesztett, oldalbeömlésű 11,5X21,8 m alapterületű és 15,6 m mély szigetelt vasbeton szekrénybe építették be (2. ábra). A szivattyúkat meghajtó villamosmotorokat a vb. szekrényre helyezett, előregyártott vb. keret elemekből készített 9 m magas csarnokba telepítették. A gépcsarnok mind külsőleg, mind belsőleg esztétikusan kiképzett, a célnak jól megfelelő ipari épület. A vízkivételi szivattyúház 8 db GANZ-M ÁVAG gyártmányú TO-500 típusú vertikális tengelyű szivattyúja 15 m összemelő magasság mellett egyenként 400l/sec, vízszállításra képes (3. ábra). Meghajtásukhoz 75 kW-os 380 V-os villamosmotorok szolgálnak. A szivattyúkat ellenállásos fordulatszabályozással is ellátták a vízszállítás fokozatos változtathatósága céljából. A napi 200 000 m 3 vízmennyiség átemeléséhez 6 db szivattyú folyamatos üzemeltetése szükséges, két egység a mindenkori tartalékot képezi. A 8 db szivattyú közös, 1200 mm átmérőjű gyűjtőcsőbe nyomja a vizet, melynek két oldalából tolózárak közbeiktatásával ágazik el a hidra vezető 2 db 1200 mm átmérőjű acélcsővezeték. 2. ábra. Vízkivételi szivattyútelep Puc. 2. Bodo3a6opHan Hacocnan cmamjuu Abb. 2. Entnahmepumpwerk
