Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

12. szám - Dr. Bendefy László: Debrecen városi belsősége süllyedésének hidrogeológiai vonatkozásai

Bendefy L.: Debrecen városi belsőség Hidrológiai Közlöny 1968. 12. sz. 559 [6] Bendefy L.: A method for the elimination of the reference point and of the two different networkadjustments in investigations of Recent Crustal Movements = Anti. Acad. Sci. Fennicae. Vol. A. TII/90. Helsinki, 1966. [7| Bendefy L. : Módszer szintváltozások abszolút mértékének meghatározására. = Oeofiz. Közi. 5. kt. 4. sz. Bp. 1956. [8] Bendefy L.: Geokinetie and Crustal Structure conditions of Hungary as recorded by repeated precision levellings. = Acta Oeolog. Tom. 8. Fase. 1—4. Bp. 1964. [9] Bendefy L. : Die Krustenstrukturellen Beziehungen der Alpkarpathisehen und der Balkanischen Massen im Ungat'isehen Becken. = Bull. of the „Strasimir Dimitrov" Inst. of Geology. Vol. XVI. „FestbandEkim Boncév" = Sofia, 1967. [10Erdélyi M.: A Hajdúság vízföldtana. = Hidr. Közi. 40. éfv. Bp. 1960. [11] Erdélyi M.: Beszámoló a mélységbeli vízkészlet feltárásához és készletszámításához: a Nyírség, Szatmár és Hajdúság teljes hidrogeológiai feldolgozása és értékelése. = Vízgazd. Tud. Kutató Int, (Kézirat) Bp. 1962. [12] Erdélyi M.: Debrecen jövőbeni vízellátásának földtani szempontjai. = Hidrológiai Tájékoztató 1962/ dec. Bpest, 1962. [13] Ferenci I.: Hajdúböszörmény környékének földtani felépítése. = Földt. Int. Évi Jel. 1939-ről. Bp. 1940. [14] Kádár L.: Tektonikus tájelemek az Alföldön. = Földr. Közi. 67. óvf. 4. sz. Bp. 1939. [15] Károlyi Z.: A Tisza mederváltozásai. = VITUKI: Tanulni, és kutatási eredm. 8. sz. Bp. 1960. [16] Körössy L.: A Tiszántúl mólyföldtani és ősföldrajzi viszonyai a kőolajkutatás kilátásai szempontjából. = Bány. Lapok 90. évf. 9. sz. Bpest, 1957. [17] Körössy L.: A Tiszántúl északi részén végzett kőolajkutatás földtani eredményei. = Földt. Közi. 86. évf. 4. sz. Bpest, 1956. [18] Láng S.: A Délkelet-Alföld felszíne. = Földr. Közi. 84. kt. 1. sz. Bpest, 1960. [19] Miskolczi L. : Mozgásvizsgálatok Debrecen területén. = Műszaki doktori ért. (Kézirat) Bp. 1965. [20] Miskolczi L.—Ódor K.: Talajvízszint-változással kapcsolatos függőleges elmozdulások vizsgálata Debrecenben. = Oeod. és Kartogr. 18. évf. 2. sz. Bp. 1966. [21] Miskolczi L.—Ódor K.: Debreceni talajmozgásvizsgálatok. = Építőipari és Közi. Műsz. Egyet. Tud. Közi. 124. kt, Bp. 1967. [22] Miskolczi L.: A debreceni mozgásvizsgálatok geodéziai tanulságai. — Oeod. és Kartogr. 19. évf. 1. sz. Bpest, 1967. [23] Molnár B.: A Duna—Tisza közi eolikus rétegek felszíni és felszín alatti kiterjedése. = Földt. Közi. 91. óvf. Bp. 1961. [24] Molnár B.: A Hajdúság pleisztocén eolikus rétegsora. = Földt. Közi. 96. évf. Bp. 1966. [25] Molnárné, Dobos I.: A Nyírség nyugati pereme. = Földt. Int. Évi Jel. 1953-ról I. Bp. 1953. [26] Réthly A.: A Kárpát-medencék földrengései (455—1918) Bp. 1952. 127] Rónai A.: A Nyírség, Hajdúság és Hortobágy talajvíz viszonyai. = Hidr. Közi. 35. évf. Bp. 1955. |28]7íó/iai A.: Az Alföld talajvíztérkópe. = Áll. Föld. Int. Alkalmi kiadv. Bp. 1961. [29] Sümeghy J.: A Tiszántúl. = Magyar tájak földtanileírása, Bp. 1944. [30] Sümeghy J.: A Tisza-szabályozás földtani vonatkozásai. = Földt. Int. Évi Jel. 1945/47. II. kt, Bp. 1951. [31] Sümeghy J.: A magyarországi pleisztocén összefoglaló ismertetése. = Földt. Int. Évi Jel. 1953/2. kt. Bp. 1955. 132] Sümeghy .1.: A magyarországi pliocén ós pleisztocén. = Akad. doktori disszert. (Kézirat) Bp. 1955. [33] Sümeghy J.: Ujabb földtani adatok a Tiszántúl északi részéről. = Földt.. Int. Évi. Jel. 1953/11. kt, Bp. 1955. [34] Szálai T.: Epirogene Bewegungen des Pannonischen Internids und seiner Kordilleren. = Acta Geologica, Vol. 8. Fasc. 1—4. Bp. 1964. [35] Szalai T.: Prapermische Überschiebung am südöstlichen Saum der Westkarpathen. = „Festband Ekim Bonöev" Sofia, 1967. [36] TJrbancsek J.: A Hortobágy földtani képződményei. = Földt. Int. Évi Jel. 1953/2. kt. Bp. 1955. [37] Urbancsek J.: A Nyírség délkeleti része. = Földt. Int. Évi Jel. 1953/11. kt. Bp. 1955. [38] Schmidt E. R. (szerk.): A M. Áll. Földtani Intézet által kiadott térképlapokon előforduló artézi kutak ismertetése. Nagyhortobágy (4966/6 jelű térképlap, 1938) — Hajdúszoboszló (5067/1, 1941) — Balmazújváros (4967/3, 1939) —- Hajdúböszörmény (4967/1, 1939) — Hajdúnánás (4867/3, 1939) — Debrecen (4967/3, 1939). Bp. 1939—1941. [39] Bélteky L. (szerk.): Magyarország hévízkútjai (Hévízkútkataszter) = Vízgazd. Tud. Kutató Int. Bp. 1965. [40] Vízgazd. Tud Kutató Int.: Talaj vízállás tájékoztató térkép (Sorozatos, havonkénti kiadvány. Ezúttal az utolsó három esztendő adatközlését használtuk fel.) Bpest, 1964—1967. Hydrogcologische Beziehungen der Senkung des Gewanns der Stadt Debrecen Dr. Bendefy, L. Kandidat der technischen Wissenschaften lm Gewann der Stadt Debrecen wurden im letzten halben Jahrhundert mehrere Wasserwerke von bedeutender Leistung errichtet. Diese habén mit ihren aus eigenen Brunnen arbeitenden Industrieanlagen zusaminen — wáhrend 50 Jahren — insgesamt 278 Millionen m

3 Schichten wasser aus der unter der Stadt befindlichen sandigen Sedimentreihe gefördert. Es konnte beobachtet werden, dass das Terrain der Stadt — im Laufe der Zeit — sich langsam zu senken begann. Unsere Abhandlung befasst sich mit der Untersuchung der sich im letzten halben Jahrhundert im Raume von Debrecen ausgebildeten NiveauánderungsVerháltnisse im Zusammenhang mit der Menge des aus der Pleistozan-Schichtenreihe geförderten Schichtenwassers. Es kann festgestellt, werden, dass die Senkung des Terrains den Charakter einer Kompaktion hat. Ihr Mass hángt eng und eindeutig mit der Máchtigkeit der quartaren Schichtenreihe, mit der successiven Senkung des piezometrischen Niveaus des Schiehtenwassers und mit der Vergrösserung des Depressionstrichters zuzammen. Hydrogeological Aspects of SettleinentObserved within the Town of Debrecen By Dr. Bendefy, L. Candidate of Technical Sciences On the territory of the town of Debrecen several water works of high capacity have been constructed during the last fifty years. Together with the industrial plants drawing their supply from their own wells these waterworks extracted over 50 years about 278 millión cu. m artesian water from the sandy formations underlying the town. A slow gradual settlement of the terrain within the town has been observed in the course of time. Changes in the terrain elevation that occurred during the last fifty years in the region of Debrecen are studied and related to the volume of groundwater extracted from the Pleistocene formations. The settlements of the terrain are traced back to compaction phenomena, the magnitude of which is closely and positively related to the thickness of the Quaternary formation, the gradual depression of the piezometric head of artesian water, and to the enlargement of the drawdown cone.