Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

48 Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. Cziráky J.—Hegyessy L.: A hévízi gyógyvíz [4] Papp Szilárd: Az ásvány- és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele (Schulhof Ödön : Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Budapest, 1957.) [5] VITŰKI: Magvarország hévízkútjai. Budapest, 1986. p. 163. Das Ilcvízcr Heilwasser ür. Cziráky, J. und Hegyessy, L. Der am westlichen Randgebiet des Balaton liegende Badeort Hévíz ist eine der berühmtesten Heilbáder Ungarns. Das schwefelige, kalzium-magnesiumhydrogenkarbonathaltige und radioaktive thermale Heilwasser liefert in Hévíz der Heilsee und 8 Bohrbrunnen. Die Verfasser habén aufgrund ihrer nahezu gleichzeitig durchgeführten ehemischen Untersuchungen nachgewiesen, dass das Tliermalwasser des Sees durch das Grundwasser verdünnt wird, weshalb sein Sulfid-Iongehalt verháltnismássig klein ist (Tabelle I), bei den ílohrbrunnen hingegen variierte dieser im Jahre 1966 zwischen 3,8 — 5,2 mg/l. In den Heilwássern zeigt der in therapeutischer Hinsicht bedeutende Sulfid-Schwefelgehalt im Laufe der untersuchten Jahre keine wesentliehe Anderung, nur im Sulfid-Sehwefelgehalt der negativen SZOT-Brunnen ist eine geringe Minderung bemerkbar, deren Ursache durch eigene Untersuchungen geklárt werden muss. The Medical Spring at Hévíz By Dr. Cziráky, J. and Hegyessy, L. Hévíz at the western end of Laké Balaton is one of the famous balneological resorts of Hungary. The thermal water emerges at Hévíz within the medical laké and from 8 drilled wells. It contains sulphur, magnesium hydrocarbonate and radioactive substances. Chemical analysesperformed almost simultaneously by the authors revealed that the thermal water within the laké is diluted by groundwater, which results in a reduction of sulphide-ion concentration (Tahit 1), whereas that in the water from the drilled wells was found to rangé — in 1966 — from 3.8 to 5.2 ppm. The sulphide-sulphur content in the thermal water — which is of medical signiflcance, showed no appreciable variation over the years studied. A slight reduction was detected, however, in the pumpcd wells of the Trade Union sanatorium, the reasons for which must be cleared by further investigations. Magyarország hévízkútjai. (Hévizkútkatasztcr.) A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet kiadványa, Budapest, 1965. (420. o.) Magyarország kedvező geotermikus és földtani adottságainak ésszerű kihasználása megköveteli a hévízkészlettel való gazdálkodás tervének kidolgozását. Ezt a bévízkészlet mennyisége és a már folyamatban levő hévíztermelés nagysága határozza meg. Igen fontos teendővé vált összegyűjteni a jelenlegi hévízkincsünkre vonatkozó ismeretünket, összeírni az eddigi feltárásokat, a termelő kutakat, azok termelési adatait és tisztázni a várható ós a lehetséges készleteket, majd ezek ismeretében kijelölni azokat a területeket, amelyeken a nagyüzemi hasznosításhoz szükséges mennyiségű, minőségű ós hőmérsékletű hévíz gazdaságos feltárására az előfeltételek megvannak. Ilyen jellegű adatokat tartalmaz a most ismertetendő kiadvány. A kiadvány a 35°C-ot meghaladó hőmérsékletű vizet adó fúrt kutak adatait tartalmazza teljes részletességgel. A természetes előfordulásokra, a forrásokra nem terjed ki és csak a mesterséges feltárásokat foglalja magában. Egyes fontosabb adataik ismertetésével megemlékezik azonban a 26—34°C hőmérsékletű vizet adó kutakról is. A kiadvány szöveges része 12 fejezetből és irodalmi jegyzékből áll, ezen kívül azonban táblázatokat, elektromos karotázs szelvényeket és földtani rétegsorokat, továbbá térképmellékleteket is tartalmaz. A szöveges rész a következő fejezetekből áll: I. A hazai hévizek és a hévízfeltárás fejlődése (Bélteky Lajos). II. Fontosabb hévíztároló kőzetek és azok főbb fizikai jellemzői (Dr. Korim Kálmán). III. Magyarország hévíztárolóinak rétegenergia viszonyai (Dr. Korim Kálmán). IV. Hévizeink csoportosítása vegyi jelleg, agreszszivitás és só kiválás szempontjából (Dr. Papp Szilárd). V. A hévizek vegyi jellege és a földtani viszonyok közötti kapcsolat (Dr. Korim Kálmán). VI. Magyarország geotermikus viszonyai (Bélteky Lajos). VII. Hévízfeltárási lehetőségek a szénhidrogén kutatás adatai alapján (Dr. Körössy László). VIII. Hévízfeltárási lehetőségek a Nagyalföldön (Dr. Urbancsek János). IX. Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföldön (Dr. Alföldi László). X. Hidrodinamikai vizsgálatok a hévízkutakban (Dr. Szpiriev Bozsidár). XI. A meddő szénhidrogén kutató fúrások hasznosítása hévíztermeléshez (Bélteky Lajos). XII. Természetes hévízkészlet ós a feltárás általános szempontjai (Bélteky Lajos). A táblázati rész külön táblázatokban közli a 35°Cnál melegebb vizű kutak legfontosabb földtani, vegyelemzési adatait, a vízhasznosítás céljára átadott meddő szénhidrogén kutató fúrások adatait, valamint a 26— 34°C-ú vizet adó kutak főbb adatait. Az elektromos karotázs szelvények és a földtani rétegsorok adatait tartalmazó rész szintén külön választja a hévíztermelő vízkutató fúrások, a szénhidrogén kutató fúrások ós a meddő szénhidrogén kutató fúrások adatait. A térkép mellékleteken a víztermelésre átadott szénhidrogén kutató fúrások, a 35°C-nál melegebb vizet adó kutak helyszínrajza, illetőleg a kifolyó víz hőmérsékletét tartalmazó helyszínrajz található. A kiadvány fejezeteinek fentebb felsorolt szerzőin kívül felhasználásra kerültek még Dr. Schmidt Eligiusz Róbert, Dr. Urbancsek János, Somlai Ferenc, Dr. Szpiriev Bozsidár, Dr. Körössy László, Dr. Erdélyi Károlyné, Dr. Papp Szilárd, Horváth József és Dr. Cziráky József rendelkezésre bocsátott adatai. Különös jelentőségűek voltak Bélteky Lajos adatai is, amelyeket mint a magyar kútfúró ipar hidrogeológiai irányítója másfél évtizedes munkája során gyűjtött össze. A kiadvány nagy gyakorlati jelentősége kétségtelen, számos elméleti megállapítása — tárgykörét tekintve is — úttörő jellegű. Dr. Vágás István