Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

4. szám - Abos Brunó: A Budapesti Vízművek új, napi 200.000 m3 felszíni vizet tisztító ivóvíztermelő telepe

166 Hidrológiai Közlöny 1968. 4. sz. Abos B.: Felszíni ivóvíztermelő telep prímáit levegővel működő mammutszivattyú szolgál. A homoktalanított víz a medencék végén gyűjtővályúba bukik és 2 db 1200 mm átmérőjű csövön át jut az északi és a déli üzemrész derítőibe. Vegyszeradagolás A tisztítóműben vegyszeres derítést, csírátlanítást és minőségjavító eljárásokat alkalmaznak. A vegyianyagok oldása és előkészítése nagyrészben a homokfogómedencékkel egybeépített vegyszerházban történik. A víz derítéséhez általában alumíniumszulfátot használnak. Hazánkban e tisztítóműnél alkalmazták először az oldott állapotú alumíniumszulfát tarozás módszerét. A hazai ipar által gyártott táblás alumíniumszulfát szállítása, átrakása és oldása korábban nehéz kézi munkát igényelt. Az itt alkalmazott nedves tározásnál azonos vegyszer tartalék biztosításához a száraz tározással azonos raktártérfogat szükséges, A raktártér medencés kialakítású. A kb. féltérfogatnyi kristályvizet tartalmazó táblás alumíniumszulfát és a táblák közötti hézag össztérfogata közel egyezik a nedves tározás térfogat igényével. A nedves tározó a vegyszerházhoz közel földalatti ikermedencék kialakításával készült, kétszer 200 rfi

3-es térfogatú. A medencék belső falát korrózió és ütésálló műanyagba fektetett keramit burkolat fedi. A billenthető rakodótérű tehergépkocsi az alumíniumszulfát szállítmányt közvetlenül a kb. 1/

3 térfogatnyi vizet tartalmazó medencékbe önti, ahol az komprimált levegővel való keverés segítségével feloldódik, éskb. 28—30%-os alumíniumszulfátoldat formájában tárolható. A medencék melletti gépházban beépített korrózióálló szivattyúk segítségével lehet a koncentrált oldatot kívánt mennyiségben a vegyszerház emeletén levő két kádba szivattyúzni és vízzel 5-—7%-os oldattá hígítani. A derítőanyag híg oldata változó koagulációs idő igénynek megfelelően több helyen adagolható a nyersvízhez. Meg van a lehetőség arra, hogy a vegyszeroldatot a vízkivételi szivattyúházból jövő két 1200 mm átmérőjű csővezetékbe, a dobszűrők előtt, után vagy a homokfogómedencéken átáramló víz összefolyási helyénél adagolják a vízhez. A jobb koaguláció biztosítása céljából és a derítési reakció meggyorsítására derítést elősegítő anyagok adagolására is megvan a lehetőség. Aktivált kovasav előállításához szükséges medencék, gépiberendezések és adagolók a vegyszerházban szükség szerint üzembehelyezhetők. A tisztításra kerülő nyersvíz előklórozásá,ra a vegyszerházban 100 000 g/óra max. teljesítményű klóradagoló rendszer van beépítve. A klór lefejtése az épületrész földszinti helyiségeiben történik. 500 vagy 1000 kg nettó súlyú folyékony klórt tartalmazó acélhordók csatlakoznak a klórgáz gyűjtővezetékhez. Egyszerre 5 db mérlegre helyezett hordóból fejthető le a gáz egy nagyobb átmérőjű, gyűjtő gázvezetékbe, mely a födémen keresztül az emeleti helyiségbe vezet. A klóradagoló teremben 9 db Solvay gyártmányú, műanyagból készült, egyenként 10, ill. 25 kg/óra klór adagolására alkalmas készülék van a falakra szerelve. E készülékek segítségével 2 g/l oldott szabad klórt tartalmazó klórosvizet állíthatunk elő. A klórosvíz PVC csöveken át gravitációsan folyik a homokfogó medencék utáni két db 1200 mm átmérőjű gyűjtőcső függőleges részébe. A klórosvizet műanyagcsövekből készült elosztószerkezet továbbítja. A megfelelő bekeverést lyuktárcsás keverők biztosítják. A nagy átmérőjű csövek a klórosvíz bekeverésének helyétől 20 m távolságig műanyaggal és gumival vannak bélelve, a klórkorrozió elleni védelem céljából. A Duna-vízben időközönként jelentkező természetes eredetű vagy ipari szennyvizektől származó idegen ízt és szagot okozó nyomvegyületek megszüntetés céljából káliumpermanganát vagy aktívszénpor adagolható a tisztításra kerülő nyersvízhez. A káliumpermanganát oldására a vegyszerház pincéjében recirkulációs oldóberendezés épült. A második emeleten két db acélkád van beépítve a koncentrált káliumpermanganát oldat tározására, melyekből az oldat különböző helyeken adagolható a nyersvízhez. Az aktív szénpor vizes zagyának előállítására és adagolására kísérleti bekeverő berendezés, adagoló és továbbító szivattyúrendszer épült, melynek segítségével a szénpor a tisztító mű előtti nyersvízhez vagy a derített vízhez adagolható. A vegyszerház alatti csőfolyosóban az előülepített és a vegyszerekkel ellátott víz részben a korábban, 1962-ben üzembevett északi tisztítómű egységébe, részben pedig az 1967-ben elkészült déli üzemrészbe folyik egy-egy 1200 mm átmérőjű acélcsővezetéken át. Derítőreaktorok Az északi üzemrészben a víz a derítőreaktorok közé épített elosztókamrába érkezik. A három derítőreaktor előtt az 1200 mm átmérőjű cső 700 mm átmérőjű becsatlakozó csövekre osztódik. A víz elosztását a csövekbe beépített hidraulikusan működtethető csapózárak biztosítják. A derített víz összegyűjtésére és a szűrőkre való továbbvezetésére szolgáló csővezetékek is az elosztó aknába kerültek. A derítőreaktorok zsompjaiból időszakosan kifolyatott iszap gyűjtésére és átemelésére a legalsó szinten medence és szivattyútelep szolgál. Az északi üzemrészben három derítőegység van. Egy-egy derítőreaktor 27 m átmérőjű és nagyjából félgömb alakú monolit vasbeton medence, legnagyobb vízmélysége 9 m. A derítőanyag tartalmú nyersvíz a derítőreaktor legbelső, 2,5 m átmérőjű acél keverőhengerébe, annak kb. 2/

3 magasságában érkezik be. A reaktor tengelyében a vasbeton kezelőhíd közepén van á függőleges tengelyű szárnylapátos, flokkuláló szivattyú, melynek feladata, hogy lassú fordulattal keverje a vegyszerre] kezelt vizet a jobb derítőpelyhek képezése céljából, valamint a beérkező nyersvizet az acélhenger alsó, nyitott végén beszívott, már koagulált pelyhes vizet elkeverje az újonnan érkező nyersvízzel. A már kialakult pelyhek mintegy beoltják a vegyszertartalmú nyersvizet és így gyorsabb pehelyképződés érhető el. A flokkuláló szivattyúk a vízszintet az acélhengerben olyan mértékben emelik meg, hogy a henger felső peremén a víz átbukik és a fordított tölcsér alakú harang alá áramlik. Ebben a koagulációs térben a hidroxid mikropelyhek tömörülnek és megnövekednek, miközben a víz fokozatosan