Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

9. szám - Dr. Illés István: Újabb kutatási és gyakorlati eredmények a nyugat-európai árkos biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatban (Hozzászólá: Kőrösmezey László és Csanádi Mihály)

418 Hidrológiai Közlöny 1967. 9. sz. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Üjabb kutatási és gyakorlati eredmények a nyugat-európai árkos biológiai szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatban Dr. ILLÉS ISTVÁN* A városias jellegű életmód állandó és fokozódó előre­törése a kisebb településekbe, az ipari kapacitás növe­kedése és az ipar decentralizálása egyre több szennyvi­zet eredményez, amely a befogadókat gyakran túlter­heli. Ez a világszerte ismert jelenség azt hozta magával, hogy nagyobb mértékben kezdtek minden országban fog­lalkozni a kis és közepes nagyságrendű szennyvíztisztító telepek technológiájának és kialakításának tervezésével. 1966 tavaszán tanulmányút keretében alkalmam nyílt ezeket a kérdéseket több nyugat-európai országban ta­nulmányozni, tanulmányomban az ilyen irányú kuta­tási és gyakorlati tevékenységek közül az árkos bioló­giai szennyvíztisztítással kapcsolatosakat ismertetem. Az ismertetésen túlmenően azonban javaslatokat adok a hazai felhasználásra is. Szemléletváltozás az árkos biológiai tisztítással kapcsolatban Ismeretes, hogy Pasveer és társai által kifej­lesztett biológiai szennyvíztisztítási eljárás, az oxidációs árok bevezetésekor az eljárás bevezetői az alábbiakban fogalmazták meg az új és a hagyo­mányos biológiai szennyvíztisztító telepek külön­bözőségét [3]: a) Oxidációs árkos telepeknél nincs szükség előülepítésre. b) Nincs szükség utóülepítőre. c) Elhagyható a költséges iszaprothasztó. A különbözőségek megokolásától tanulmá­nyomban eltekintek, mivel ezek az árkos tisztítási eljárás lényegét tekintő kérdések, amelyek a Hid­rológiai Közlöny hasábjain már korábban meg­jelentek [7] [8].' A szemléletváltozás nemcsak külső megjelenés­ben változtatta ezeket a telepeket, hanem kihatás­sal volt a tisztítási technológiára is. Az utóbbival kapcsolatos kísérleti-kutatási eredmények ezután további lehetőségeket tártak fel az árkok alkalmazá­sára. így például az az eredeti álláspont, hogy ez az eljárás kis telepek esetében alkalmazható és elő­nyei kis nagyságrend mellett mutatkoznak, ma már túlhaladottnak tekinthető olyannyira, hogy a mai álláspont szerint árkos tisztítási eljárás gazdaságos alkalmazásának nagyságrendi korlátai nincsenek. Az árok típusok osztályozása A jelenlegi szemlélet szerinti osztályozást technológiai és kialakítási szempontból végezhet­jük. Technológiai szempontból két alapvető típus különböztethető meg: a) Oxidációs árok és b) eleveniszapos árok típusok. Az előbbi az eredeti (Pasveer-féle) árok­típusnak felel meg, ahol az oldott szerves szennye­* Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest. 1. táblázat Összehasonlítási szempont Ered­mény Szennyvízmennyiség Érzékenység a napi ingadozásra száraz- és esős idei inga­dozásra egyszerű oxidációs árok ikerelr. árok ikerelr. árok váltott ü. Szenny vízminőség Érzékenység a tisztavíz hozzáfolyásra (talaj-, forrás-, patak­víz) berothadt szennyvíz (rossz csatorna, házi tisztítás) homok érkezésre olajtartalomra zsírtartalomra mezőg. sil. szivárgó vizeire trágvalóre túlnyomóan azonos minő­ségű ipari szennyvi­vizekre (söripar, szesz­főzdék, tejipari, vágó­hidak) lökésszerű szennyvízter­helésre Működtetés Érzékenység fagyos időre Tisztítási hatásfok Iszapkezelés oxidációs ároknál eleveniszapos ároknál . . Gazdaságosság Építési költség oxidációs ároknál eleveniszapos ároknál . . Üzemeltetési költség oxidációs ároknál eleveniszapos ároknál . . Fenntartás Felújítás Alkalmazkodási képesség meglevő csatornarend­szerhez oxidációs vagy váltott üzem ikerelrend. ároknál Egyéb szempontok Tervezés és építés Helyszükséglet oxidációs ároknál eleveniszapos ároknál . . Környezeti hatások (zaj, szag, lógyveszély) Felügyeleti igény Személyzet szakképzettségi igénye XXX 0 0 XXX X X XXX XXX 0 0 XXX XXX X XXX 0 0 XXX 0 X X X X X X X XXX vagy 0 XXX X Megjegyzés lásd később lásd később lásd később

Next

/
Oldalképek
Tartalom