Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Meucci, F.: Torino vízellátása Hidrológiai Közlöny 1967. 5. sz. 283 zamnak. Ezzel szemben rendkívül szennyezett, 5 ország ipartelepeinek olyan szennyezéseit hordja, amely a Póval kapcsolatban csak mint veszély merül fel. Mindez nálunk évek óta súlyos valóság és legjobb esetben is csak a szennyeződés növekedésének mérséklődését és nem pedig csökkenését várhatjuk a jövőben. Ezzel szemben a Pó Torinonál ugyan kis hozamú hegyi folyócska csupán, viszont Torino fölött néhány km-re még vize szennyezetlen és viszonylag kis erőfeszítéssel a vízgyűjtőterületet meg lehet védeni az ipar odatelepülésével szemben. A Pón kívül néhány 10 km-es távolságban az Alpok völgyeiben lehetőség van nem túlnagy költségekkel igen nagy tározó kapacitások létesítésére, melyet az igen tiszta gleccser-vizek táplálnak, és viszonylag könnyen tisztíthatók. Ilyen tisztító üzemet láttunk Genovában. Ez a tisztított víz egészségügyileg és esztétikailag kifogástalan, a lakosság különösebb észrevétel nélkül élvezi. Ezek a körülmények Budapestre azt a megoldást kényszerítik, hogy tegyen különbséget az igényes háztar. ási, ill. lakossági fogyasztás és az alacsonyabb igényű ipari fogyasztás között. A budapesti ipari fogyasztók, különösen a nagyfogyasztók, melyek ma már napi 150 em

3 ivóvizet használnak fel, viszonylag összefüggő területen helyezkednek el. így lehetőség van egy különálló ipari ivóvíz-hálózat létesítésével ezeket leválasztani és igényeiket ivóvíz minőségre tisztított, egészségügyileg kifogástalan, de esztétikailag másodrendű vízzel kielégíteni. így a lakosság számára megóvható a természetes szűrésű, hagyományos pesti ivóvíz, melynek hozama a mai 5—700 000 m

3-ről legalább 1 millió, 1 millió 200 000 m

3-re emelhető. Ez pedig a lakosság igényeit számításaink szerint még 100 év múlva is fedezni tudja. Ennél hosszabb időre pedig még a Vízmű sem kell, hogy terveket készítsen. Vitatott kérdés az, hogy a Duna-parti kavicsrétegek megőrzik-e szűrési képességüket a további szennyeződés-növekedés esetén. E tekintetben aggasztó jelenségek mutatkoznak a szigetszentmiklósi telepünkön, melyet néhány év óta a Csepeli Vasmű és más ipartelepek kátrányos, fenolos szennyezéssel árasztanak el. Remélem, hogy a Dunán általában nem lesznek olyan súlyos szennyeződések, mint amelyek Szigetszentmiklóson előfordultak. Erre a nem rég létrehozott vízminőségi felügyelet és a jelentős vízügyi törvények és rendeletek biztosítékot kell hogy nyújtsanak. Kisebb szennyeződések esetén viszonylag kisebb költségekkel új telepeinket a Duna-parttól 50—100 m-re való létesítése, ill. a régieknek hátrább vitele kellő védelmet nyújt. Ha a Duna vizének elszennyezését olyan mértékben tűrik el, hogy az a természetes szűrést lehetetlenné teszi, úgy nagyon kétséges, hogy ezt a vizet lehet-e mesterségesen szűrni. A hozzászólásomban inkább a vízgazdálkodási vonatkozásokkal és ezen belül is elsősorban a fővárosunkban fennálló és hasonló jellegű kérdésekkel foglalkoztam. Ügy érzem azonban, hogy a tanulmány legfőbb haszna az, hogy az olvasókban feltámasztja az igényt, hasonlóan tudományos és megalapozott vízgazdálkodási szemlélet kialakítására. (Folytatás a 263. oldalról) A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1966. dec. 15-i előadó ülésén dr. Salamin Pál: ,,Hidraulikai feladatok a mezőgazdasági vízgazdálkodásban" e. előadása szerepelt napirenden. Az előadó a mezőgazdasági vízgazdálkodás néhány ma jelentkező hidraulikai feladatának megoldásánál követett irányt elemezte. Ismertette az esőztető ós a tömlős öntözőberendezésekre vonatkozó hidraulikai vizsgálatokat. A vízkormányzás hidraulikai tanulmányozását nyílt felszínű medrek esetében végezte el. Hidraulikai elemzóstt adott a talaj felszínén lejátszódó, az öntözővíz hasznosulását biztosító és az erózió fellépését kiváltó vízmozgási folyamatokra, valamint a talajban megfigyelhető szivárgási, beszivárgási és a lecsapoló elemek által előidézett víztelenítési hatásokra vonatkozóan. Ugyancsak elvégezte a vízgyűjtő területek egészén jelentkező összegyülekezósi folyamat hidraulikai elemzését és a műtárgyak hidraulikai vizsgálatánál követhető néhány új út tanulmányozását. A Limnológiai Szakosztály 1966. december 16-án előadó ülést rendezett az alábbi programmal: Dr. Hortobágyi Tibor: Összehasonlító vizsgálatok indiai és vietnami algákon. Dr. Scliiefner Kálmán—Fázold Ádám—dr. Ormay László: Komplex higiénés vízvizsgálatok a MályiTavon. A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja 1966. dec. 7-ón rendezett előadó ülésén Almássy Bálint és Csiszár Gábor: „Kutak korrózióvédelmének új lehetőségei műanyagok alkalmazásával" c. előadása hangzott el. Az előadók röviden áttekintették a korrózióvédelemre szolgáló eljárásokat, az alkalmazható műanyagokat minőségi és gazdasági szempontból jellemezték, majd szólottak a műanyag kútszerkezetek előállítási technológiájáról. Foglalkoztak a meglevő kutak utólagos béleléssel történő védelmével, valamint a műanyag csövezósű új kutak létesítésének kérdéseivel. Ismertették eddigi gyakorlati tapasztalataikat, gazdaságossági adataikat, és összefoglalták a további feladatokat. A Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád Megyei Szervezetének Talajtani Szakosztálya 1966. dec. 12-ón előadást rendezett, amelyen dr. Katona Endre a csőkutas öntözések talajtani tapasztalatait összegezte. A Magyar Hidrológiai Társaság Szennyvíz Szakosztálya és a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület Fizikokémiai Mérések Szakosztálya közös rendezvényekónt került 1966. dec. 12-én lebonyolításra a/. Építésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös kiírása szerinti „Szennyvíz minőség-mérő állomás" c. pályázat díjazásban, illetve megvételben részesült pályaműveinek társadalmi bírálata. A tervpályázatot ismertették: Nagy L. Dénes ós Nika Endre. A Német Demokratikus Köztársaságból érkezett meghívás alapján dr. Uherkovich Gábor tagtársunk 1966. májusában ós júniusában előadásokat tartott a jenai és greifswaldi egyetemen, a gatterslebeni biológiai kutató intézetben ós a stechlinseei hidrobiológiái kutató állomáson. Előadásai a Tisza hidrobiológiái kutatása, továbbá a zöldmoszatok egyes csoportjainak kutatása köréből hangzottak el. Az előadások, az azokat követő megbeszélések, és tapasztalatcsere-látogatások az NDKbeli és a hazai hidrobiológiái kutatások közötti kapcsolatok fejlesztését szolgálták. V. I.