Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

2. szám - Dr. Cziráky József–Hegyessy László: A harkányi kénes gyógyvíz

94 Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. BALNEOLÓGIA A harkányi kénes gyógyvíz D r. CZIItÁKY JÓZSEF* és H EGY ESS Y LÁSZLÓ** Dunántúlon, sőt az egész országban a kénes hévizek között a Hévíz és a Harkány gyógyvize a legismertebb. Eredetük hasonló, mert mindkét helyen törésvonalak mentén jut a karsztos eredetű hévíz a felszínre. Harkánytól északra emelkedik a Villányi-hegység. A hegységet felépítő mezozoós képződmények repedezettek, pados kifejlődésűek és karsztosodottak [1], A Villányi-hegységet sűrűn átjárják a törések. A Ny—K irányú mozgások mentén felpikkelyeződött, a haránttörések mentén pedig széthúzódásos jelenségeket észlelni. A haránttörés nyomában, annak járatain jut fel a mélyből a meleg gyógyvíz is a Dráva-lapály alluviális laza üledékein át. Az irodalom [2] szerint 1823-bim a Harkány területén végzett csatornázási munkálatok közben az árokásók forrón kiömlő vízre bukkantak és a hévízben egy gvűdi munkás beteg lába a rendszeres fürdetéstől meggyógyult. 1824-ben már a vármegyei közgyűlés tárgyalja Harkány ügyét. Mivel az uradalom tiszttartósága a meleg fürdővíznek hasznát látta, kezdte a vízereket összeszorítani és feneketlen kádakkal elrekeszteni. A fürdőzőkné'k deszkából kis fürdőkamrákat állítottak fel. Harkány első fürdőorvosa, Patkovics József leírja, hogy a forrás körül fadongákból 12 fürdőkád, majd deszkából (i fürdőszoba épült és 1824 nyarán a fürdőzök száma több mint 1400 volt. Harkányfürdő sokat fejlődött 1830 — 1848 között Batthyány Kázmcr tulajdonos gondossága következtében. * Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet Balneológiai Kutató Intézetének Hidrológiai Osztálya. * * Országos Közegészségügyi Intézet Vízügyi Osztálya. Később a Benyovszky-család idejében létesült a két Zsigmondy-féle artézi kút. A harkányi kénes gyógyfürdő forrásai részére a földművelésügyi miniszter 1894-ben 21331/V/8/894. sz. alatt védőterületet engedélyezett. 1925-ben az üzemelő kádfürdőkön kívül egy 1900 m

2 vízfelületű, 2000 m

3-es nyitott fürdőmedence is létesült. 1933-ban a bérlők kezén levő fürdő gyógyfürdő jellegének újabb megállapítását és „Harkány Gyógyfürdő" névvel való megjelölését a 221.148/1933. XV. B. M. sz. belügyminiszeri ügyirat engedélyezte. 1944 őszén a fürdő és a község területe hadszíntér lett, a fürdőtelepet tetemes kár érte. 1950—54. között Harkány határsáv volt és emiatt fejlődése visszaesett. A Községi Tanács kezelésében levő „Harkányfürdő Vállalat" 1955-ben bővítette a fürdőtelepet, 1956ban egy 100 m

2 vízfelületű, 60 m

3-es gyermekmedence épült. A régi nagyszállót 1954-ben a Baranya Megyei Tanács átalakította és azóta ott Gyógyfürdőkórház működik. A kórházban egy 65 m

3-es fedett gyógymedence, egy 13 m

3-es súlyfürdőmedence és 5 kád üzemel. Az egészségügyi miniszter a 30.887/1958. II1/1. sz. határozatában Harkány község meghatározott területére a gyógyhelyi megnevezést engedélyezte. Az 1958-ban alakult „Harkány Fürdő Vállalat" a strandfürdőtelepen 1962-ben* új, 3000 m

2 vízfelületű, 3400 m

3-es nyitott fürdőmedencét, 1964-ben pedig 50 m-es, 1500 m

3-es sportmedencét létesített. Az utóbbi medencét mintegy 20 m mély csőkutak 25—28 0° hőmérsékletű „hideg vizével" töltik. 1964-ben elkészült a Gyógyfürdőkórház új épületszárnya is. A IV. sz. hévízkút vizét 1965 tavasza óta palackozzák . 1. kép. Harkányfürdő (Foto : dr. Cziráky József) Bild. 1. Badeort Harkány ( Foto : Cziráky)