Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
4. szám - Dr. Goda László: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium és a nemzeti munkatervek
176 Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. Dr. Goda L.: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium és a munkatervek I. A hidrológiai jelenségek kutatása A ) Légkör és térfelszín 1. csapadék (4) 2. párolgás és transzpiráció (2) 3. talajnedvesség (8) B) Felszíni vizek (12) C) Felszín alatti vizek 1. talajvizek | 2. karsztvizek J 1L á> D) Tavak és tározók dinamikája (1) E) Geomorfológia és geokronológia 1. Hordalékszállítás és termelés (4) F) Hó, jég, (1) G) Vízkémiai jellemzők (2) H) Az emberi tevékenység hatása a hidrológiai jelenségekre (1). II. Módszertani kutatások A) Korszerű adatfeldolgozás (3) B) Hidrológiai előrejelzések (5) Az egyes kutatási témákkal kapcsolatban a munkaterv megadja a kutatást irányító intézmény elnevezését ós a feladat rövid leírását. Esetenként utalás történik a szomszédos országokkal való együttműködés lehetőségére is. így pl. „A talajvízjárás és a talajvízszint előrejelzésének kutatása a Duna vízgyűjtőjében" c. témánál konkrét utalás történt Ausztria és Magyarország részvételére. 4. Szakoktatás és továbbképzés A Nemzetközi Hidrológiai Decennium programjának sikeres végrehajtása érdekében Csehszlovákiában nagymértékben kívánják fejleszteni a hidrológus-képzést. E tekintetben különösen nagy gondot fordítanak a továbbképzésre. 1966-tól kezdődően az egyetemeken és főiskolákon 1—2 éves levelező tanfolyamokat indítanak az alábbi szakterületeken : alkalmazott matematika (matematikai statisztika), hidrometeorológia, talaj hidrológia, hidraulika, a felszín alatti vizek hidrológiája, alkalmazott (műszaki) hidrológia, vízkészletgazdálkodási tervezés. (Célszerű lenne összehasonlítani ezeket a terveket Mérnök Továbbképző Intézetnek a hidrológusok szempontjából szegényes tematikájával). A fentieken kívül lehetőséget nyújtanak a szakembereiknek arra is, hogy külföldön —• elsősorban a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban — képezzék tovább magukat. 5. Kölcsönös tájékoztatás Ezen a területen a csehszlovák terv főként a különböző kiadványokat helyezi előtérbe. így pl. megemlíti a prágai Vízgazdálkodási Intézet által kiadott Hidrológiai Bibliográfiát, a Hidrometeorológiai Intézet által rendszeresen kibocsájtott Hidrológiai (Vízrajzi) Évkönyvet stb. Tervezik, hogy a Decennium éveiben időnként tanulmányköteteket jelentetnek meg a kutatások eredményeiről. Széles körben fel kívánják használni a ,,Vodni Hospodar-stvi" c. folyóiratot is a Decenniummal kapcsolatos kérdések publikálására. III. Ausztria nemzeti munkaterve A Decennium-programot tartalmazó osztrák munkaterv, jóllehet csak az első évre készült el, számos olyan adatot tartalmaz, amelyeket a Decennium következő éveiben is mérvadónak lehet elfogadni. A munkaterv részletesen felsorolja a csapadék (24), vízhozam (15) és talajvízállás (13) mérésére szolgáló Decennium-állomásokat, egyidejűleg megadva az egyes_ állomásokon folyó észleléseket és azok rendjét. Érdekes megemlíteni, hogy a szokásos megfigyeléseken túl az egyes állomásokon mérik a csapadék, a lefolyás és a talajvíz radioaktivitásának változását is. A vízmérleg és kataszter c. fejezet egy tájjellemző és egy bázisterület létesítését irányozza elő. A bécsi medence déli részén létesítendő táj jellemző területen az alábbi elemek észlelését tervezik : csapadék, hó, léghőmérséklet, légnedvesség, légnyomás, napfény tartam, szél, a levegő radioaktivitása, a csapadék tritium-tartalma ; vízállás, vízhozam, vízhőmérséklet, a víz radioaktivitása és tritium-tartalma, vízminőség ; a talajvíz állása, hőmérséklete, radioaktivitása és tritium-tartalma, a talajvíz kémiai jellemzői. A Venter Tal-b&n létesítendő bázisterületen (3000 m A. f.) amely a magas hegységek hidrológiájának kutatását szolgálja ; lényegében az előbbiekben említett észleléseket végzik a radioaktivitás vizsgálalata nélkül, de kibővítve a gleccser vizsgálatával. A kutatási feladatok összeállítása során a munkaterv összeállítói az ország speciális adottságaiból indultak ki. Ennek megfelelően a kutatási főirányok az alábbi témacsoportokba sorolhatók : 1, a magashegységek hő- és vízháztartási viszonyainak tanulmányozása, 2, a csapadék és a lefolyás tartósságának vizsgálata a magashegységekben, különös tekintettel a karsztterületekre, 3, a tavak vízháztartásának vizsgálata, különös tekintettel a vízfelszín párolgására, 4, a vízállás és vízhozam előrejelzési módszerek tökéletesítése, a Dunára és egyéb — gazdasági szempontból jelentős — vízfolyásokra, 5, a talaj vízkészlet és talaj vízháztartás vizsgálata, 6, a vízerózió és a hordalékszállítás vizsgálata és 7, a Duna limnológiai vizsgálata különös tekintettel a műszaki beavatkozások hatására. A szakemberképzés területén a munkaterv szerint a felsőfokú oktatás keretében nincs lehetőség a hidrológia egészének egy helyen történő előadására. Az egyes főiskolákon csak a hidrológia egyes részterületeit tárgyalják, a szakemberképzést az országol! belül mégis megoldottnak tekintik. Ezzel kapcsolatban a terv utal a kutatóintézetek szerepére és említést tesz néhány — nemzetközileg — elismert szakkönyvről. (F. Schaffernak : Hydrographie, J. Kozeny: Hydraulik, H. Kreps : Gyakorlati vízrajz stb.). A kölcsönös tájékoztatás fontosságát a munkaterv elsősorban a regionális együttműködés szempontjából elemzi. Ezzel kapcsolatban megemlíti a Duna-bizottságot és a Duna menti országok hidrológiai előrejelzési munkaközösséget, mint az együtt-