Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
4. szám - Hajdu György: A Fővárosi Vízmű fejlődése (1867–1964)
146 Hidrológiai Közlöny 1965. 4. sz. Hajdú Gy.: A Fővárosi Vízmű fejlődése JELMAGYARAIM • víztározó ™ Termelő gépház = Nyomócsövek '//// Beépített terület RAKOSPALOTA 2. ábra. Budapest vízellátási rendszere a XIX. század végén <t>ueypa 2. CucmeMa eodocnaóJiceHUH Eydanemma e Konqe XIX. eeica Abb. 2. Wasservcrsorgungssystem von Budapest am Ende des XIX. Jahrhunderts rendszerű, tehát közüzemi jellegű vízellátás létesítése. Erre, az 1867-es kiegyezés után, a főváros önkormányzatának visszanyerését követően született meg a lehetőség. A város megválasztott vezetői, — Szentkirályi főpolgármesterrel az élen, — olyan korszerű vízművet kívántak létesíteni, amely felveszi a versenyt Európa nagyvárosainak vízműveivel. Ezért meghívták a nagyhírű Lindley Vilmos angol mérnököt, aki előzőleg már a londoni és hamburgi, később pedig a frankfurti vízműveket is tervezte és építését irányította. Lindley Vilmos, a fenti vízművekhez hasonlóan Budapesten is mesterséges szűrési eljárással kívánta a víztermelést megoldani. Dicséri városunk vezetőinek körültekintését az, hogy a nagyhírű külföldi mérnökkel szemben —- hazai hidrológusainkat meghallgatva — a természetes szűrésű víz termelése mellett döntöttek (1. ábra). A Duna-parti kutak létesítésének szakemberei közül ki kell emelni a Fővárosi Vízművek első két igazgatóját, Weín Jánost és Kajlínger Mihályt. Lindley rövid néhány évi budapesti működése után, 1873-ban Wein János vette kezébe a vízmű építését és fejlesztését. A századfordulón már naponta közel 60 000 m 3-t szolgáltatott a vízmű és egységes ellátási rendszerbe foglalta a főváros akkor sűrűn lakott területeit (2. ábra). A termelt vízmennyiség azonban nem volt elegendő, ezért nagyvonalú és alapos feltárási és tervezési munkálatokkal kijelölték a főváros új víztermelési bázisát, az Újpest feletti káposztásmegyeri partot, a szemben levő Szentendre-szigettel. Ide építették 1893—1904 között a Fővárosi Vízmű új főtelepét, mely egyszerre megötszörözte a víztermelést és ma is törzsét képezi Budapest vízellátásának. A káposztásmegyeri vízmű létesítésével Budapest Európának egyik legjobban ellátott városa lett (3. ábra). A fejadag elérte a napi 200 litert, a termelt ivóvíz minősége is kiváló volt. A káposztásmegyeri vízmű 70 éve működik és ma már kimondhatjuk, hogy jobban, gazdaságosabban, egészségesebben megoldani a főváros vízellátását aligha lehetett volna. Ma hasonló válaszúton állunk, mint elődeink 100 évvel ezelőtt. Akkor a városi élet kialakítása, a járványok megszüntetése állította döntéseié a vízellátás területén dolgozó szakembereket. Ma, egyrészt az ipar rohamos fejlődése, annak a lakosságot meghaladó igényei, másrészt a hidrológiai lehetőségek korlátai jelentik világszerte a megoldatlan
