Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és műszaki hírek
Schmidt E. R.: A Keleteurópai tábla Hidrológiai Közlöny 1965. 2. sz. 73 nyolcat. A térképvázlat (2. ábra) és a földtani szelvény (3. ábra) többek között arról is tanúskodik, hogy a tektonikai irányok ha kisebb-nagvobb szórással is, de geomechanikai okokból (a Föld pulzációja következtében) olvkor felélednek, aktivizálódnak, ill. megismétlődnek a későbbi orogenezisek során. Akárcsak Magyarország területe, Schonen szigete és Lengyelország földje is szép példája a pásztás hegvségszerkezetnek. Az üledékgyűjtő vályúk, a pászták a legkisebb ellenállás irányában alakultak ki. Ez az irány Északeurópában ÉNy-ról DK felé halad, a magvar közbenső tömeg esetében viszont DNy-ról ÉK felé tart. A fő hegységképző-erő iránya azonban minden esetben észak-déli. IRODALOM Weverink, Th. : Abh. geolog.-pal. Inst. Univ. Greifswald, XVII. 1936. Kober, L..-TektonischoGeologie. Berlin—Zehlendorfl942. Rühle, E.—Sokoloivski, S.—Sokolowska M.—Tyska, W.—Pozaryski. W.—Dabrowski, A. : Atlas Géologique de Poloene 1 : 200 000. Instytut Geologieznv Warszawa, 1956. Schmidt, E. R. : Geomeohanika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1957. Pozaryski W. : Góry Swietokrzyskie. Warszatva. 1958. Sokolowski, S.—Znosko, J. : Program of a Tektonic Map of Poland, as Part of an European Tectonic Map. Kwartalnik Geologiczny. Tom III, nr 1. Warszawa. 1959. Kotanski, Z. : Przewodnik geologiozny po górach Swieto Krzyskich. Warszawa. 1959. Olewicz, Z. R. : Basony sedymentacyjne i strukturalne ziem Polski. Prace Instytutu Naftowego. Katowice. 1959. Schatski, N. S. : Vergleichende Tektonik altér Tafeln. Fortschritte der sowjetischen Geologie, TIeft. 4. Herausgegeben vom Geotektonischen Institut der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin Akademie Verlag 1961. Znosko, J. : Present Stutus of knowlege of Geological Structure of deep subtratum of Poland beyond the Carpathians. Kwartalnik Geologiczny. Tom 6. 1962. KPATOrEHHOE CTPOEHME BOCTOMHOEBPOnEÍÍCKOtt nJlATcDOPMbl JJ-p E. P. lÜMudm B cTaTbe yi<a3biBaeTC5i Ha Sojibiuoe CXO«CTBO mokay reoTeKTOHHKOíí nojiyocTpoBa CKOHe, OTíac™ H üojibiiiH, pacnojiowceHHoíi Ha pyccKoft njiaT<})opMe II KpaToreHHbiM cTpoeHHeM KopeHHbix nopoa np0Me>KyT0HH0r0 BeHrepCKOro MaccHBa. Hmchho noaTcrny rHnporeojiorHHecKHe ycjroBHH, noíipoSHoe n3jio>KeHne KOTOPWX no Hauiett npocbSe npHHHJi Ha ce5>I MOCKOBCKHH npoijteccop H. A. rijTOTHHKOB, BO MH0r0M no«o6Hbi c rHaporeojiorn<iecKHMii yCJlOBHHMH HaiUHX KOpeHHblX TOpHblX nopoa MC3030H H najie030?i, HMeiomiix nojiocqaToe pacnojioweHHe. T)cr kratogene Bau (ler Osteuropaischen Tafel Dr. E. R. Schmidt Es wird anhand der Tektonik Schonen's und des zum Teil auf der Russischen Tafel liegenden Polens die grosse Áhnlichkeit zu dem kratogenem Gebirgsbau Ungarns betont. Gerade deshalb sind auch die hydrogeologischen Verháltnisse —- deren Beschreibung Prof. N. A. Plotnikow in Aussicht stellte — sehr ahnlich jenen der streifenförmig verlaufenden mesosoisehem und paleozoischem Grundgebirge Ungarns. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: VÁGÁS ISTVÁN A Limnológiai Szakosztály az Agrártudományi / Egyetem Növénytani és Növényélettani Tanszékével közösen 1964. október 30-án és 31-én Gödöllőn rendezte meg a „Hidrobiológns Napok"-at. Az elnöki megnyitót és a ,,Sugárzó energia útja a vízben" e. vitaindító előadást dr. Hortobágyi Tibor, a Limnológiai Szakosztály elnöke tartotta. Az előadássorozat további napiredjén az alábbiak szerepeltek : Dr. Entz Béla : A fényenergia problémái sekély, zavaros vizekben. Rákóczi László : A természetes gamma-sugárzás ingadozása a Balatonban és a Zala folyó torkolati szakaszán. Dr. Horváth Imre : A fény spektrális összetételének változása a vízben. Dr. Kiss István : Néhány Dél-alföldi tó biológiai egyensúlyának időnkénti eltolódása az elsődleges termelés irányába. Dr. Szemes Gábor : A phytobenthos jelentősége a vizek energia és anyagforgalmában. Dr. Uherkovich Gábor : Halastavi trágyázási kísérletekkel kapcsolatos mennyiségi plankton elemzések. Kárpáti Árpád—Papp Károlyné: A zooplankton produkció és a nitrogéndinamizmus vizsgálata ammóniumszulfáttal trágyázott kísérleti halastavakban. Ruttkay András : A másodlagos termelés szerepo a vizek biológiai termelésében. Dr. Megyeri János : A mesozooplankton helye és szerepe a vizek anyagforgalmában. Dr. Donászy Ernő : A zooplankton a magyarországi halastavakban. Pénzes Bethlen—Tölg István : Közvetlen kapcsolat megteremtése az elsődleges és a termális termelés között, növényevő haszonhalak segítségével. Dr. Bérezik Árpád : A hidrobiológiái felsőoktatás hazai fejlesztésére vonatkozó javaslat ismertetése. Az előadásokat hozzászólások követték, majd az ülést a Szakosztály elnökének zárszava rekesztette be. A Limnológiai Szakosztály 1964. november 20-i ülésén dr. Sebestyén Olga : „Tótörténeti törekvések és az állóvizek jelenének limnológiai vizsgálata" c. előadása és dr. Uherkovich Gábor : „Hidrobiológiái kutatási és oktatási tapasztalatok Észak-Európában" c., színes diavetítéssel kísért szakmai útibeszámolója hangzott el. A Vízépítőipari Szakcsoport 1964. november 20-i előadóülésén dr. Leos Hobst, a pozsonyi Mélyépítési Kutató Intézet Brnó-i kirendeltségének vezetője ,,Kihorgony zások alkalmazása a vízépítésben" címmel tartott előadást. Az előadó ismertette a kihorgonyzások általános alapelveit, szólt az építmények biztosításáról a felhajtóerővel szemben, a felborulás, elnyíródás és elcsúszás ellen ; a munkagödör és rézsűcsúszások megelőzéséről és stabilitásáról, a kihorgonyzások technológiájáról és egyes kihorgonyzási módszerekről. Az előadást vetített képek és kisfilm bemutatása kísérte. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály 1964. október 20-án a magyarországi hévízkutatás fejlődéséről és állásáról előadássorozatban adott áttekintést. Az előadások a következők voltak : Dr. Schmidt Eligius Róbert : Történeti és vízföldtani alapok, eredmények. Dr. Papp Ferenc : Á budapesti hévvizek hozammérésének tanulságai. Horváth József : A budapesti termák hőfokméróseinek eredményei. Dr. Kessler Hubert : Karsztvízgazdálkodási kérdések. Bélteky Lajos : Hévízes kutak kiképzésének fejlődése. Balogh József : A hévízhasznosítás műszaki kérdései. (Folytatás a 96'. oldalon.)