Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
2. szám - Dr. Schmidt Eligius Róbert: A kelet-európai tábla kratogén szerkezete
71 Hidrológiai Közlöny 1965. 3. sz. A Keleteurópai tábla kratogén szerkezete DE. SCHMIDT ELIGITJS RÓBERT* A Keleteurópa vagy másik használatos nevén Fennoszarmácia ősi tektonikai egysége lényegileg a Balti pajzsból és az Orosz táblából áll. Kialakulásának kezdete prekambriumi időkre nyúlik vissza és a kaledoniai, variszkusi és végül alpkárpáti hegységképződések során nyerte el mai alakját. Mint minden tábla, a Keleteurópai tábla is gyűrt alépítményből és egy arra települt üledéktakaróból, mint gyengén deformált felépítményből áll. N. Sz. Satszkij — a Keleteurópai tábla földtörténeti fejlődésének és szerkezetének kitűnő ismerője és szintézisbe foglalója — már 1946-ban hangsúlyozta, hogy ezt a táblát is, mint valamenynyi az alpi gyűrt övtől északra fekvő kratont lánchegységek zárt gyűrűje veszi körül. így a Keleteurópai erősen letarolt táblát Ny-on a Skandináviai Magashegység, DNy-on a Lengyel Középhegység és a Kárpátok, D-en a Krim és a Kaukázus hegység vonulatai, K-en a Mugodzsár hegység, az Ural és a Novaja Zemlja magaslatai határolják. *Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. Szerkezeti-morfológiai tekintetben tehát nagy a hasonlóság a magyar közbenső tömeggel. Természetesen azzal a különbséggel, hogy míg a „Tiszia" esetében a keretet kizárólag alp-kárpáti gyűrődések szolgáltatják, addig a hatalmas Keleteurópai tábláét alpi (Kárpátok, Kaukázus), variszkusi (Ural) és kaledoniaiak (Norvégia és Nyugatsvédország). Ez azonban a szerkezet alapvonásain lényegileg nem sokat változtat. Mind a Balti pajzson és az Orosz táblán, mind a magyar közbenső tömegen belül ugyanazzal a kratogén, pásztás szerkezettel, ÉNy—DK és erre többé-kevésbé merőleges hegységszerkezeti irányokkal találkozunk. Ezeknek a szerkezeti jellegeknek elméleti és főleg nagy gyakorlati fontossága a hidrogeológiában, ásványanyag kutatásban indokolttá teszi, hogy a Balti pajzsról és az Orosz tábláról vett egy-egy területrész kapcsán bemutassuk a kratogén szerkezet lényegét. A terület földalatti vízelőfordulásairól N. A. Plotnyikov moszkvai professzor 1964. június 8-án átfogó előadást tartott a Hidrogeológiai és Vízellátási Szakosztályban. Ezért ehelyütt eltekintünk — az egyébként a mi pásztás elrendezésű mezozoós és .paleozoós alaphegységünkével sok hasonlóságot mutató — hidrológiai 1. áora. Sr,honén (Skáne) félsziget átnézetes hegységszerkezeti térképe. Th. Weverink nyomán <Puzypa 1. Oőufasi zeomeKmonuiecKaa tcapma nojiyocmpoe CKOite Abb. 1. Tektonische Übersichtskarte der Hálbinsel Schonen (Skane) Bástad< Vásrano'' •HÁSSLEHOLMlrmasjoi KRISTIANSTAD._ '.ANDSKRONA ESm Jiarsjölagűn Stenshuvud íurremölia-Limnamn illemölloVMRISHAMN Tosteri/f lódműM. YSTAO. TRÁLLEBORG Sandnammaren Hogwm HALStNGBORG ~ JELMAGYARÁZAT: 1= | Kréta KKggSl Rhat-Hasz HU] Kageröd-képződmény\z^l^g&r* ÜH Szilur f^^f og. EZZD Mmbrium Maphegyseg FALSTERBO
