Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
10. szám - Schmieder Antal: A rétegvíz utánpótlódás mennyiségi vizsgálata a Mátra- és Bükkalján (II. rész)
Schmieder A.: A rétegvíz utánpótlódás vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1965. 10. ss. 449 1 A beszivárgási, illetve átszivárgási tényező 6. táblázat TaÖAUifa 6. Ko3cpuiiuenm üH^UAbmpaquu ii npocpuAbmpatiuii Tabelle 6. Der Einsickerungs- bziv. der Durchsickerungsbeiwert A réteg jele Q:u [>77'] F [km 2] hi [mm/év] a>i [m/sec] kmii\ [m/sec] ki/oii f 4,2 — 13,1 170 0,6 • 108 1-10-" ~10 000 11/0 0,9 r^y 2,5 170 0,6 • 10 — 8 <5 • 10~ 4 ~ 800 III/O 1,0 ~ 1,0 525 1,7-108 <2 • 10~ 6 ~ 100 IV/0 2,3 ~ 2,7 450 1,4 • 10 — 8 <10~ 5 ~ 700 A talajvíztárolóból a víz a pannon-pleisztocén érintkezési határfelület jó vízvezető részén szivárog a rétegvíztárolókba. Az átszivárgási felületek nagysága a szívási sávszélesség függvényében megállapítható, tehát az átszivárgó vízmennyiség számítható (6. táblázat). A felszín és a talajvíztároló, illetve a talajvíztároló és a rétegvíz közötti fajlagos vízutánpótlódás elméleti úton ugyancsak számítható. Az infiltrációs vízutánpótlódás [19] : q = CŰÍ = k —~ [m 3/sec/m 2] (9) a beszivárgási felületek vízvezetőképességével azonos. Mivel a szivárgási tényező (k) többszörösen nagyobb, mint a beszivárgási, illetve átszivárgási tényező coj (6. táblázat), ezért a vízutánpótlódás vízföldtanilag akadálytalan, de hidrológiailag korlátozott. A vizsgálatok alapján most már megállapítható, hogy az Alföld vizsgált és egymással kommunikáló fiatalkori üledékei nyitott, korlátozott vízutánpótlódással rendelkező, gravitációs réteg-működési rendszert alkotnak. E tároló rendszer nyomásállapota a megcsapolás mértékének és a csapolás rendszerének függvénye. A megcsapolás függvénye a vízutánpótlódás mennyisége is, ami azonban a hidrológiai adottságokkal lehatárolt maximális értéket nem haladja túl. Ezek a megállapítások a korábbi kutatásokkal együtt [20, 28, 29, 54, 55, 60, 63, 69, 72, 76, 82, 85 stb.] mind a rétegvíz védelem, mind a rétegvízgazdálkodás szempontjából további fontos következtetésekre adnak lehetőséget, amit a rétegvízvédelem és a vízgazdálkodás tervezésénél kell hasznosítanunk. IRODALOM (1] I. I. Agroszkin—Q. T. Dmitrijev—F. I. Pikalov : Hidraulika. Tankönyvkiadó Budapest. 1952. 12] Balló 1.: Az ártézi jelenségek. Vízügyi Közlemények. 1961/4. [3] Bélteky L.: Mélységi vizeink minőségi számbavétele az ivóvízellátás szempontjából. Hidr. Közi. 1959. 2. [4] Bélteky L.: Magyarország területének geotermikus viszonyai a legújabb vízfeltáró fúrások adatai alapján. Hidr. Közi. 1963. 5. [5] Bélteky L.: Mélységi vízkészletszámítás problémái Magyarországon. Mérnöki Továbbképző Intézet. 1964/4241. 16] Bogárdi J.: Jelentés a Nagy Magyar Alföld talajvízviszonyairól. Hidr. Közi. 1949. 9—10. [7] Bogárdi J.: A csapadék és hőmérséklethatás a talajvíztükör változására. MTA Müsz. Tud. Oszt. Közi. V. köt. 4. [8] Bogárdi J.: Alkalmazott hidrológia. Mérnöki Továbbképző Int. Kiadványa 1962. Kézirat M. 27. [9] Boldizsár T.: Magyarország geotermikus térképe és földi hflárama. MTA Müsz. Tud. Oszt. Közi. 33 köt. 1—4. [10] Dióssy I.—Ubell K.: Talajvízészlelő kúthálózatunk és az észlelési eredményekből leszűrhető tapasztalatok. Beszámoló a VITUKI 1956. évi munkájáról. Bpest, 1957. 111] tV.v . Enyelhardt—./. Zemann: Der Porenraum der Sedimente. Berlin. Qűttingen—Heidelberg, 1960. [12] Erdélyi M.: A Dunavölgy nagyalföldi szakaszának víztároló üledékei. Hidr. Közi. 1955. 5—6. Erdélyi M.: A Hajdűság vízföldtana. Hidr. Közi. 1960/2. Oalli L.: Hirdogeológia az építőmérnöki gyakorlatban. A talajvízáramlások számítása. Mérnöki Továbképző Intézet. Jegyzet. 1954/2519. Oalli L.: Vízháztartási vizsgálatok alkalmazása a hidrológiában. Hidr. Közi. 1962/2. Juhász J.: Adatok az alföldi talajvízről, különös tekintettel a folyócsatornázások duzzasztó hatására. Vízügyi Közi. 1953. II. Juhász J.: Felszín alatti vízkészletünk. Hidr. Közi. 1955. 1—2. Juhász J.: A szivárgás vizsgálata. Hidr. Közi. 1958. 1. Juhász J.: A beszivárgás vizsgálata. Hidr. Közi. 1958. 4—5. Juhász J.: Hazánk felszín alatti vízkészletére vonatkozó ismereteink. Hidr. Közi. 1962. 4. Juhász A.: A keletborsodi szénmedence bányaföldtani feldolgozása. (Kandidátusi értekezés. 1964.) Kallós 1.: A talajvízállás változása a talajvízmélység és a meteorológiai elemek függvényében. Hidr. Közi. 1961. 2. Kézdi Á.: Talajmechanika I—II. Budapest. 1952., 1954. Kézdi Á.—Markó I.: Földművek vízvédelme és víztelenítése Műsz. Könyvkiadó. Budapest, 1962. Kézdi A.—Lazányi /.: A tervezett visontai külszíni szénfejtés, talajmechanikai vizsgálatai. I—II. rész. (összefoglaló sapkvéíemény. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Alagút. Földművek és Talajmechanikai Tanszéke. Budapest, 1963.) Kessler H.: A beszivárgási százalék és a tartósan kitermélhető vízmennyiség megállapítása karsztvidéken. Vízügyi Közlemények. 1954/2. Kessler H.: A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék megállapítása. Hidrológiai Közi. 1954/5—6. Konyor L.: A debreceni I—II. sz. vízművek eddigi üzemelésének értékelése tekintettel a vízkészlet meghatározására. Kézirat. VITUKI. 1964. Konyor L.: A debreceni IV. sz. vízműnél telepített megfigyelő kútcsoport észlelési adatainak feldolgozása a kitermelésbe vont réteg vízháztartása szempontjából. Kézirat. 1964. Kovács Qy.—Léczfalvy S.: Hozzászólás a tartósan kitermelhető talajvízhozam meghatározásának kérdéséhez. Hidr. Közi. 11—12. Kovács Qy.: A mikroszivárgás elméleti vizsgálata. Hidr. Közi. 1957. 1. Kovács Gy.: Talajvízáramlás hozamának meghatározása vízháztartási adatok alapján. Vízügyi Közlemények. 1959/3. Kovács Qy.: A szikesedés és a talajvízháztartás kapcsolata. Hidr. Közi. 1960. 2. sz. Kőrössy L.: A Tiszántúl E-i részén végzett kőolajkutatás földtani eredményei. Földtani Közi. 1956. 4. f. Kreffly Gábor: Külszíni Szénbányászatunk feladatai (Előadás) Léczfalvy .S: A talajvíz párolgásának néhány kérdése. Hidr. Közi. 1959. 4. Lipták F.—Ollós G.: Burkolt és szigetelt öntözőcsatornák szivárgása. Vízügyi Kőzi. 1964/4. Lovas L.—Szabó L.: Csapadékbeszivárgási viszonyok Űjkígyóson. Hidr. Közi. 1958. 5. Magyarország vízkészlete I. Mennyiségi számbavétel. VITUKI kiadványa, Budapest. 1954. Magyarország Éghajlati Atlasza. (Országos Meteorológiai Intézet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1960.) Major P.: A felszín alatti vizek hasznosításának vízháztartási kérdései. Mérnöki Továbbképző Intézet. 1961/3918. Miháltz I.: Az Alföld negyedkori üledékeinek tagolódása. (Alföldi Kongresszus. Akadémiai Kiadó. Budapest (1953.) Miklós M.: Jelentés a vízszintsüllyesztés tervezéséhez szükséges hidrológiai vizsgálatokról a győngyösvisontai kutatási területen (BKI 3-VI-61/62-3/b sz. jelentés. Budapest. 1963.) Miklós M.—Schmieder A.—Kesserü Zs.: Jelentés a bükkábrányi kutatási terület előzetes értékeléséről a vízvédelem szempontjából. BKI 3-VI-63-2/b sz. jelentés. Budapest. 1963. Mosonyi—Papp: Műszaki földtan. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1959. V. Nagy.—Karádi Q.: A üarcy törvény érvényességének vizsgálata. 1960. Hidraulikai Konferencia. 3—7. füzet. Németh E.: Hidrológia és hidrometria. Tankönyvkiadó. Budapest. 1954. Noszki J.: A Mátra hegység geomorfológiája. Budapest. 1930. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya: A magyarországi külfejtéses szénbányászat értékelése. Budapest. 1962. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya : Geotermikus energiatermelés. 418/1963. Budapest + 657/1964. Budapest. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya : A szénbányászati termelésemelés határköltségeinek vizsgálata. 765/ 1964. Budapest. Öllős <}.: Öntöző és befogadóesatornák hatása a talajvízszín alakulására. Hidr. Közi. 1959/2. [13 [14 [15 [16 [17 [18 [19 [20 [21 [22 [23 [24 [25 [26 [27 [28 [29 [30 [31 [32 [33 [34 [35 [36 [37 [38 [39 [40 [41 [42 [43 [44 [45 [46 [47 [48 [49 [50 [51 [52
