Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

5. szám - Dr. Szemes Gábor–Bozzay E.: A jég alatti Duna-víz kémiai és mikrobiológiai minőségéről az 1963. év rendkívüli hideg telén

'226 Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. Szemes G.—Bozzay E.: A jég alatti Duna-víz p< rt ü <D ll

5 •03 te bti -O nQ O 6C -O 03 — M o -tí M S ZS UOXBX [ui/'puj uaq-jui [ u°-o0 ie UIBZSBJISQ ueq-[u[ x U

0"o0 OS urezsBJisQ uoq-|ui \ UTHZB I|°0 ueq-iui ot uinipu^soig —i rf< a M ÍM — c o o o ONOO« E» rc CD <N 02 o o o o NOOMO N (M M i—i o o o o rf I - O r(M OC O >0 — oooo oooo O O O CD oooo ooo«FFI -ÍICOO — O !N O lOOCON ujniNoo o co -t co OION-t LO cc T— OO oooo oooo o '3 C0 00 — CD C2 TT> MlOMO loaoo tcsoo (oO) FO]5[9SJ8UIOJJ (L/SUI) UOI -uimz9uS'Bj\[ (,/8ui) uoi-umiojn^j •J5[ }GUI0U 3OSAU;)UIO>| Á'ui!AptiJt!]\

T )>[ -JOUIOII 3os.íuí)iiii)>[ S9ZSSQ •J>[ Í9UI0U S9SJÍU9UI05J 9

Z°ÍI»A SesBoSn^ Offlm ÍM rc rc CD I—I 00 rt (N N o I d'O OOJCO O IO Ifl rí — CD T<N I - rf rCO — ÍN" RC io o; t- o; N RÍ" LO 115 rí I LOCÍ 05 rc ÍN 30 rí cc ci O ^ M O— ÍN rrc O CÍ rc* rc LO CD LO oo rí N — OS 00 09 Ö "H —i rí 00 o o o oí LO © RC CD CD CD T— I.O -T C- rc CQ •^T rí © oí "O TÍ O^ OS O R- CD (1/SWL) »o

sN O LO UJ K M 00 « CD rc rc rc" rí rí rí rí rc I EOÍÍ°PIO ÍNOOIOO) uí" 00 CO OS CO lO IO lO (l/Sui) zO lBf0

uK>f (l/8ui) puoiH jít!,í U1Í j pJT)f|ZS S9ZSSQ BUIBZS -JOS >[9^9q iJiU(hí_v O ^ CD rc CTOOÍU3 T-- L> CD IS — 0C © ' I - I.? ^ R rc" ÍN ÍN" IO ÍN rc rc_ ÍN —I 0C C5 CD co r- oo o <n oo o h o o« sí os — rc* rí rc rí' io ÍN ^ 01 <N ÍNWCTM © 0_ ! O lO O O

k LO —H LO rí LO —o rc OBOrc rc rc rc rt rc LO CD 00 rí CD CO rí r^r^t^oo LO © o oo CD" LO" UO ÍN im —. —i o >o o —i rc LO rt io rc rc rc IN tése a megemelkedett hőmérséklet ellenére rendkívül megnehezült, majd 23-án a víztisztító mű leállt. Erre lehetőséget adott az, hogy a kútrendszerek vízhozama a hőmérséklet és vízállás emelkedésének megfelelően erősen megnövekedett, s így a szokásos évi karbantartási munkálatok a víztisztító műben megkezdődhettek. A negyedév folyamán kémiai szempontból is bizonyos változásokat figyeltünk meg a Duna vizének minőségében. Jól értékelhető minőségi viszonyok különösen február hónap folyamán alakultak ki, amikor a Dunát már hosszabb ideje jég- és hótakaró fedte. Megnövekedett a Duna-víz oldott sótartalma. Klorid-ion és a keménységet okozó sók tekintetében a szokásosnál magasabb értékeket mértünk. Tetemesen megnövekedett a víz kaliumpermanganáttal mért oxigénfogyasztása, vagyis a vízben oldott oxidálható anyagok mennyisége. Mérési eredményeink adtak alapot arra, hogy a víztisztítási technológiában íz- és szagrontó tényezők kiküszöbölésére kaliumpermanganát adagolást vezessünk be. Az eljárás üzemesítését végre is hajtottuk, s kielégítő eredménnyel alkalmazzuk. Az oldott oxigéntartalom rendkívüli mértékven lecsökkent. Annak ellenére, hogy a mintavétel nem közvetlenül lék alól, hanem szabad vízbeömlésből (vízkivételi mű) történt, az oldott oxigéntartalom igen alacsony telítettségi százalékot mutatott. Feltehető, hogy mélyen a folyómederben az általunk észlelt oldott oxigéntartalmaknál még alacsonyabb értékek is előfordultak. A víz oxigénellátottsága is február hó folyamán volt a legrosszabb. A végzett bakteriológiai vizsgálatok szempontjából a víz minősége jellegzetes elváltozásokat nem mutat. A bakteriológiai szennyezettség — a sokévi tapasztalatnak megfelelően — az áradás megindulásakor március hó folyamán a legnagyobb. Clostridium tartalom szempontjából a víztisztítás során egész negyedév folyamán problémák mutatkoztak. Több éves tapasztalatunk, hogy a hideg idő beálltával a felszíni víztisztító művek tisztavíz fázisában Clostridium mutatható ki. Az összefüggések felderítésére a laboratóriumi vizsgálatainkat tovább folytatjuk. A jég alatti víznek mikroszkópos vizsgálata is rávilágít a Duna-víz minőségének különleges elváltozására. A jégpáncéllal fedett Duna vize a durvább hordalékoktól általában mentes, szabad szemmel szinte tiszta volt. A március közepén vett mintákban már sok volt az iszap és homokszemcse. A látszólagos tiszta minták mikroszkópi képe különböző szerves eredetű szennyező elemeket és pusztuló mikroorganizmusokat mutatott. Az ép, egészséges egyedek száma nagyon kevés. Számos nekrózis formát figyelhettünk meg. Tartalmazott a nyers Duna-víz bizonyos mennyiségű szerves hulladékot : növényi rostokat, keményítőszemcséket, epidermisz töredéket, hámképleteket, izomdarabkákat stb. Normál téli viszonyok mellett — midőn a Dunát csak rövid ideig takarta jégpáncél — ezen szennyező anyagoknak ilyen nagymértékű felgyülemlését nem észlel-