Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

5. szám - Dr. Szemes Gábor–Bozzay E.: A jég alatti Duna-víz kémiai és mikrobiológiai minőségéről az 1963. év rendkívüli hideg telén

224 Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. t BIOLÓGIA A jég alatti Dana-víz kémiai és mikrobiológiai minőségéről az 1963. év rendkívüli hideg telén Dr. SZEMES G.»— BOZZAY E.*« Az ivóvíz minőségének javítása a Fővárosi Vízműveknek állandó feladata. Évről évre külön­féle vízminőségi problémák merülnek fel, úgy a hagyományos, mint az újabb rendszerű víztermelő berendezések üzemeltetésénél. Huzamos időn át a víz vas- és mangántartalmával kapcsolatos kérdé­sek voltak előtérben, újabban pedig szag- és íz problémák, valamint a mesterséges víztisztítás technológiai kérdései merülnek fel mind gyakrab­ban. A megnövekedett Budapestnek a 60-as évek­től kezdődőlegarégi kapacitású parti szűrésű kút­víz-szolgáltatás már nem fedezte szükségleteit. Gyakran léptek fel vízellátási zavarok. A vízhiány megszüntetése céljából sor került a Duna vizének közvetlen, mesterséges tisztítására is. Számos tanulmány tükrözi a dunai felszíni víz­művek jelentőságét, helyét Budapest vízellátásában. Így utalunk Abos 13. (1961), Alföldy Gy. (1961, 1962), Hunyadi D. (1962), Lindenmayer K. (1961), Pálhidy A. (1962), Varró 1. (1961) stb. közleményeire. A vízhiány gyakorlatilag teljesen megszüntet­hető felszíni vízművekkel. Ezek létesítésével azon­ban az ivóvízellátás új minőségi problémái, első­sorban különböző íz- és szaghatások jelentkeztek. Megismerésük beható biológiai és kémiai kutatáso­kat igényel. Megszüntetésük is csak huzamos idejű, tervszerű munkálatok alapján lehetséges. A főváros ivó- és ipari vízellátásának bázisa a Duna Természetes, hogy a Dunának a mindenkori kémiai, bakteriológiai, biológiai, hordalékossági stb. változásai befolyásolják a víznyerés technoló­giáját és így magának a szolgáltatott ivóvíznek a minőségét is. Éppen az ivóvíz minőségében be­következhető károsodások miatt kell a Dunát mint vízellátásunk alapját többoldalúan megis­mernünk. Az 1961. év őszén, rendkívül alacsony vízállás idején végzett vizsgálataink rámutattak arra, hogy a Duna-víz biológiai-kémiai változásai a mesterséges víztisztítás folyamatára érzékenyen hatnak. A természetes szűrésű parti kutak vizénél ugyanakkor csak kisebb mértékű minőségváltozás észlelhető.. (Szemes G.— Bozzay E.— Bánáti M. 1963. a. b.) A felszíni folyóvizek ivóvízzé, vagy akárcsak jó minőségű ipari vízzé való feldolgozása igen sokrétű és nagyon bonyolult feladatot jelent. Igazolják ezt a Pécsi Vízműnél végzett vizsgálatok is (Szabó Z.—Hánkó Z., 1963). Az ivóvíz beszerzése * MTA Magyar Dunakutató Állomás, Alsógöd. ** Fővárosi Vízművek Laboratóriuma. Budapest. során gondot okozhat a nyers Duna-víz minőségének az egyes évszakokkal, áradás-apadásokkal stb. kap­csolatos változása. Ezek ismétlődése sem mindig azonos ! Az 1963-ik év rendkívül szigorú tele hívta fel a figyelmünket arra, hogy a Duna vizében január, február, március hónapokban olyan biológiai és kémiai minőségváltozások léphetnek fel, melyek károsan hatnak a felszíni víztermelésre, de még a parti szűrésű kutak működésére is. 1963. év telén a Dunát és mellékfolyóit összefüggő jégpáncél, valamint hótakaró borította. A Duna jéggel való borítottságának foka az időjárás függvényeként nagyon különböző lehet (Pécsi M. 1958, Tőry K. 1952). Általában két évenkénti ismétlődéssel fedi jégpáncél a Dunát. Ennek időtartama azonban legfeljebb csak néhány hét. így volt legutóbb 1962 telén is. Ezen átlagos jégviszonyok mellett a felszíni vízművek — mini­mális üzemeltetési szünetekkel — zavartalanul termelték a szokványos minőségű ivóvizet. Az 1963-ik évi kivételesen hideg télen még március hónap első részében is mozdulatlan, egységes jégtábla fedte a Dunát. A jégtakaró beállása előtt a fokozottabb kása- és fenékjég képződésekor a vízkivételi mű gerebei időnként jéggel elzáródtak. Amint Abos Z?.(1963) jelzi, a kása­és fenékjég elhárítási kísérletek közül a gerebfűtést és a gerebek előtti levegő aláfúvást próbálták ki, sajnos kielégítő eredmény nélkül. (Főv. Vízművek Ért. j. k. v. 1963. III. 28-29.) A jégpáncél felszakadása és zajlása március második felében indult meg. Az alsógödi és megyeri partra a vízsodorral kidobott jégtáblák némelyi­/»*" /// -ISI K / 1. kép. Az alsógödi jeges Duna-part 1963 március utolsó napjaiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom