Hidrológiai Közlöny 1964 (44. évfolyam)

5. szám - Ujvári József: A vízfolyások táplálásának és vízjárásának típusai a Román Népköztársaság területén

Újvári J.: A vízfolyások táplálásának típusai Hidrológiai Közlöny 1964. 5. sz. 217 Ilyenkor itt csak tavaszi árvizes időszakról lehet szó. így a Krasznán, 26 év közül, amelyekről megfigyelési adataink vannak, tavaszi árvizek csak 17 év során képződtek. Az évi maximumok is gyakran a téli időszakban lépnek fel. (A sokévi legnagyobb vízhozamok is télen.) Ezeken a vízfolyásokon is észlelhető a vízhozam tavaszi visszaesése. A májusi—júniusi esők árhullámai nem oly nagy jelentőségűek mint az előző típusok esetében, a legkisebb vízhozamok pedig nyáron fordulnak elő. Az őszi árhullámok időszaka jelentősebb mint az ország többi részében, ami kétségtelenül mediterrán hatásra vall. C) A déli perikárpáti típus jellegzetességei átmenetet képeznek a nyugati és keleti perikárpáti típus között. D) A dobrudzsai típus elüt a többi sík- és dombvidéki vízfolyás vízjárásától, ami a téli hótartalékok jelentéktelenségéből következik. Ilyenformán a téli-tavaszi hóból eredő árhullámok ritkák. A legjelentősebb felszíni vízlefolyást a nyáreleji esők adják, amelyek heves árhullámokat váltanak ki. (Megjegyzendő, hogy a 24 óra alatt lehullott legnagyobb eső 230 mm !) E) A Kárpátok nyugati vízjárási típusa a Bánáti hegységben, a Nyugati Szigethegység lejtőin (Ej) és a Máramarosi havasokban észlelhető. Ezeken a helyeken is gyakoriak a téli felmelegedések, amelyek során néha hatalmas hegyvidéki hótartalékok olvadnak el. A legnagyobb vízhozamokat is télen észlelték. A tavaszi árvizi időszak rendszeresen visszatérő jelenség, de igen változó kezdettel és tartammal jellemezhető. A vizek általában februárban áradnak meg és a nagyvizek a magassági övezetektől függően, április végéig is elhúzódnak. A tavaszi kisvizek időszaka néha májusban jelentkezik. Június elején megkezdődik a nyáreleji árhullámok időszaka, mely július közepéig-végéig tart. A nyár folyamán is igen gyakoriak a rövid időtartamú árhullámok, melyeket a nyugatról érkező ciklonok hegyvidéki újraaktivizálódása idéz elő. A legkisebb vízhozamok a nyári-őszi kisvízi időszakban észlelhetők. F) Az erdélyi kárpáti típus fő vonásaiban hasonlít az ,,E" típushoz, csupán a téli időszak hóolvadása hiányzik, ill. jelentkezik ritkábban. Az év folyamán a legkisebb vízhozamok már télen jelentkeznek, ami a fokozottabb kontinentális befolyást jelzi. G) A Keleti Kárpátok (G

1) és a Déli Kárpátok (tí

2) típusai nagyjából megegyeznek, bár vannak lényeges különbségek is közöttük, különösen ami a táplálás jellegét illeti. Az ebbe a csoportba tartozó vízfolyások 1200—2300 méter magasságban erednek. A téli időszakban hosszan tartó stabil kisvízi időszak keletkezik, amelyre a legkisebb vízhozamok is esnek. A tavaszi hóolvadás a függőleges övezetesség hatása nyomán 3—4 hónapig is elhúzódik. Márciustól májusig is eltart a G

1 típus esetében, a G

2 esetében pedig, hol az alpesi övezet is számottevő, június végén is olvad a hó. Ilyenformán a hóolvadás folytatásaként jelentkező, a tavaszvégi-nyáreleji esők táplálta árvizes időszak csak augusztusban ér véget. A további kutatások a tavaszi nagyvizek időszakára, az árhullámok időszakára és a kisvízi időszakokra vonatkoznak. Az eddig megállapított övezetek esak általános keretet adnak a további kutatásokhoz, amelyeknek elmélyítésével a szerző felfogásai is még kétségtelenül változni fognak. IRODALOM [].] Coutagne, A.: Classification des cours d'eau d'aprés les méthodes statistiques. AIHS Congrés d'Edinbourg. 1936. [2.] Davidov, L. K. : Klasszifikacia rek Szrednei Azii po tipu ih pitania. Zapiszki G. G. I. T.X. 1933. [3.] Lázárescu, D.—Panait, I. : Tipurile de régim ale riurilor din RPR. Meteorologia fi hidrologia. Nr. 2/1957. [4.] Lázárescu, D.—Panait, 1. : Tipurile de régim hidrologic. Monográfia geograficá a RPIl. Edit. Aead. 1960. p. 433. [5.] Lvovics, M. 1. : Opit Klasszifikacii rek SZSZ.SZ.R. Trudi G. G. I. Vip. 6. 1938. [6.] Lvovics, M. J. : Elementi vodnovo rezsima rek zemnovo sara. Trudi N. I. U. G. U. G. M. SZ. Ser. IV.. vip. 18. Gidrometizdat. Szverdlovszk—M. —1945.' [7.] Lvovics, M. 1.: O metodike rascsotov izmenenii pitania rek podzemnimi vodami. Dotcl. Akad. Nauk. SZ. SZ. SZ. R. 75. Nr. 6. 1950. [8.] Lvovics ,M. 1.—Újvári, J. : Probleme rainoárii hidrologice a RPR. „Realizari in geografia RPR. in perioada 1947 —1957." Ed. St. Bu'curesti. 1958. [9.] Mcirtonne, Emm. de. : Traité de géographie physique. Paris. 1948. [10.] Pardé, M. : Les cours d'eau les miéux alimentós du Monde. Association Intern. d'Hydrologie Scientifique Congrés d'Edinbourg. 14—26 Sept. 1936. [11.] Schultz, V. L., Timofeev, E. M., Nadezsin. A. M. : Osnovnie cserti gidrologii Srednei Azii. Taskent, 1936. [12.] Újvári, J. : Elementi gidrografii Ruminii. Avtorefarat diszertacii na soiszkanie ucsionoi stepeni. Leningrád. 1954. [13.] Újvári, J. : Despre tipizarea riurilor din RPR. pe baza regimului debitelor zilnice. Rev. Transporturilor. Nr. 9/1956. TWlbl nHTAHHH H BOÍlHOrO PEHCHMA BOflOTOKOB HA TEPPMTOPMM PYMblHCKOft HAPOflHOH PECnyEJlHKH Fi. ynsapu KaHfl. reorp. HayK B CTaTbe paccMaTpHBaeTCH 3Ha"ieHne <})aKTopoB nHTaHHÍI BOAOTOKOB C TOMKH 3peHHfl pa3AejieHHH THnOB BOAHOrO pe>KHMa H H3JiaraiOTC$I 3TH HBJieHHH na TeppilTopuH PyMbiHCKoií Hap0AH0H PecnyöjiHKH. PeKoweHAyeTca HOBbin MeTOA fljiH .onpeflejieHHH cpeflHeMHorojieTHett BejiHiHHbi (JmKTopoB nnTannfl, flajree ranu nuTaHua rpynnnpyioTCíi. lIoAiepKHBaeTCíi HX TecHan CBH3b co cpeAHeií Bac0T0íi BoaocőopHoií nyomaim n AaeTCH KapTa nHTaHHH H BOAHOTO pe>KHMa HJIH Teppi-iTopnu PyMbiHCKOn HapoflHott PecnyÖJiHKH. Typen (ler Speisuug und Wasscrfiihrung von Wasserláufcu im Gebiet der Rumánischen Volksrepublik J. Újvári, Kandidat der Geogr. Wissenschaften Verfasser behandelt die Bedeutung der Speisungsfaktoren von Gerinnen hinsichtlich Abgrenzung der Wasserführungs-Typen mit besonderer Rücksicht auf das Staatsgebiet der Rumánischen Volksrepublik. Für die Berechnung der vieljahrigen Durchsclinittswerte der Speisungsfaktoren schlagt er ein neues Verfahren vor, klassifiert die Speisungstypen, wobei er ihre engen Beziehungen zur durchschnittlichen Meereshöhe des Einzugsgebiets betont und eine schematische Karte der Speisung nd Wassuerführung für das Staatsgebiet de Rumánischen Volksrepublik veröffentlicht.