Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

5. szám - Bélteky Lajos: Magyarország területének geotermikus viszonyai a legújabb vízfeltáró fúrások adatai alapján

Bélteky L.: Magyarország geotermikus viszonyai Hidrológiai Közlöny 1963. 5. sz. 405 1. táblázat folytatása Sorszám A kút helye Tájegység Mélység (fm) Közepes fakadási szint (fm) Hőmérséklet (C°) gg küUzínr'e Korrekciós tényező Kütszáj fi 0 (mm) Vízhozam (liter/ perc) Termelés módja Gázossá^ Sorszám A kút helye Tájegység Mélység (fm) Közepes fakadási szint (fm) talp víz talpra vízre Korrekciós tényező Kütszáj fi 0 (mm) Vízhozam (liter/ perc) Termelés módja Gázossá^ 145. Pusztabánréve á. g. 48/3 520,0 470 40,0 32,0 17,9 22,4 1,25 228 300 Túlf. Gázos Sárgahegyes á. g. 48/3 417,0 410 33,0 29,0 19.0 24,1 1,27 192 110 Túlf. Gázos Murony á. g. 48/3 491,0 450 42,0 35,0 15,9 18,8 1,19 216 78 Túlf. Gázos örménykút, Petőfi tsz. 48/3 200,0 120 19,0" 17,0 16.5 18,5 1,12 192 120 Szív. — Mezőtúr, fürdő 48/3 1448,7 1400 95,5 75,9 17,0 21,7 1,28 153,6 350 Túlf. Gázos 150. Csárdaszállás tsz. 48/3 129,0 119 19,0 14,0 15,2 34,0 2,23 192 180 Sziv. — Kndrőd tsz. 48/3 310,0 300 27,0 25,0 18.8 20.7 1,10 192 360 Sziv. — Körösi á. g. 48/3 502,2 420 35,0 29,0 20,4 22,7 1,11 264 80 Túlf. Gázos Hódmezővásárhelyi 48/3 502,2 kórház 48/3 608,5 550 32,0 29,0 28,2 29,7 1,06 370 1700 Túlf. — Mezőhék á. g. 48/3 409,3 355 35,0" 31,0 15,1 17,3 1,14 204 1000 Sziv. — 155. Békéscsaba konzerv 48/4 431,4 300 32,0 19,0 20,0 35,3 1,76 22S 350 Sziv. ; Makó fürdő 48/4 993,0 820 56,5 42,0 21,8 26,5 1,21 256 1100 Sziv. Gázos Makó persp. 48/4 500,0 470 35,0 31,0 20,8 23,5 1,13 228 700 Sziv. — Gyula fürdő I. 48/4 2004,0 1600 112,0 71,0 19,8 26,7 1,35 . 155 500 Sziv. Gázos Gyula fürdő II. 48/4 950,0 860 57,0 44,0 20,7 26,0 1.25 93,5 260 Sziv. Gázos 160. Békéscsaba fürdő 48/4 2001,0 1400 110,0 76.0 20,2 21,6 1,08 93,5 340 Sziv. Gázos Alcsisziget á. g. III. 49 322,0 295 29,0 24.0 16,9 21,1 1,25 228 75 Sziv. — Tiszafüred, fürdő 50 946,5 760 61,0 47,0 18,5 20,6 1,11 153.6 700 Sziv. Gázos Karcag, fürdő 50 1500,0 1250 91,0 75,0 18,8 19,6 1,04 155 1250 Sziv. Gázos Kunhegyes, fürdő 50 998,0 930 66,0 58,0 18,1 19,1 1,09 228 940 Túlf. Gázos 165. Kuncsorba, á. g. 50 330,5 290 29,0 24,0 18,4 22,3 1,21 155 500 Sziv. — Debrecen kincstári 51 986,0 900 77,0 62,0 14,7 17,3 1,18 153,5 1200 Sziv. Gázos Hajdúböszörmény II. 51 745,0 610 50,0 48,5 18,8 16,0 0,86 155 2050 Túlf. Gázos Macs, persp. 51 501,2 340 40,5 30,0 16,4 17,0 1,04 228 500 Sziv. —' Püspökladány, fürdő 51 652,0 610 47,0 45,0 17,6 17,4 0,99 155 840 Túlf. Gázos 170. Debrecen, vízmű IV/A 51 205,0 175 23,0 19,0 15,7 19,5 1,24 364 1660 Sziv. — IV/B 51 172,0 156 21,0 18,0 15,6 19,5 1,60 364 1000 Sziv. — Egyek vízmű 51 218,0 200 24,0 18,0 15,6 25,0 1,24 203 1180 Sziv. — Nyíregyháza, konzerv 52 160,2 150 20,0 15,0 15,8 28,7 1,80 155 240 Sziv. — Kállósemjén 20,0 növényvédő 52 92,5 80 19,0 13,0 9,1 25,0 2,74 192 100 Sziv. — 175. Nyíregyháza19,0 Sóstó 1. 52 998,0 740 65,0 52,0 18,1 17,6 0,97 93,5 400 Túlf. Gázos Sóstó II. 52 800,0 725 58,0 50,0 16,6 18,0 1.08 124 630 Túlf. Gázos Sóstó III. 52 601,1 520 47,0 38,0 16,1 18,4 1,14 228 165 Túlf. Gázos Mátészalka, termál 53 1009,0 950 67,0 57,0 17,7 20,2 1,14 153,5 1200 Sziv. — Fehérgyarmat, fürdő 53 980,0 850 60,0 47,0 19,4 22,6 1,16 228 350 Túlf. — Befejezetlen és meddő fúrásokban végzett mérések 180. Tolna 9 313,0 33,0 13,9 Salgótarján persp. 27 2050,0 105,0 21,4 Üllő 41 570,0 48,0 15,0 Űjszeged, termál 47 1905,0 106,0 20,1 Nagylak, kender 48/4 700,0 48,5 18-.6 1 1480 m mélységben 7 600 m mélységben a 1840 m mélységben 9 416 m mélységben 3 410 m mélységben ' 1000 ni mélységben * 300 m mélységben 1

0 1135 'm mélységben 5 550 m mélységben 1

1 140 m mélységben 6 290 m mélységben 1

1 370 m mélységben lyos alaphegységnek pedig 6,5 -10 3 cgs-re tehető a hővezető képessége. Ez az oka annak, hogy pl. egy 1000 m-es furatnak, amely vagy elérte a kristályos alapot, vagy vékony üledék rétegösszlet választja el a furat talpát a jó hővezető alaphegységtől, magasabb a talphőmérséklete, mint egy olyan 1000 m-esnek, amelynek talpa és az alaphegység között több ezer m vastag, rossz hővezető üledék van. Másszóval, a jobb hővezető kőzetek a hőmérsékletet, ill. a hőfluxust maguk felett megemelik s) ennek következtében az olyan felépítésű területeken, ahol a kristályos kőzet a felszínhez közelebb van, a gg értéke kisebb. Ezt igazolja a balatonöszödi fúrás, ahol 293 m-nél érték el a kristályos palát s a 230—272 m között beszűrőzött két réteg vizének hőmérséklete 26 C° volt, amely megfelel 16,7 gg-nek. Ennél a kútnál utólag elvégezték a talphőmérséklet mérést is. A 280 m mélységben mért 29,5 C° talphőmérsékletből számított gg 15,1 m/lC°, tehát az átlagosnál jóval kevesebb, ennek folytán negatív az anomália. Hasonló jelenséget mutat a két gyöngyösi fúrás is, ahol egymástól kb. 2 km távolságban levő fúrás egyikénél 350,7, a másiknál 811 m-ben érték el az andezitet s a talphőmérsékletmérés alapján az előbbinél 13,5-nek, az utóbbinál 16,5 m/l C°-nak adódott a geotermikus gradiens. Stegena az Alföld tiszántúli részéről a Sümeghy-féle adatok alapján geotermikus anomália térképet is szerkesztett [5J. Több hazai kutató vizsgálta azt a kérdést is, hogyan változik a hővezető képesség a mélységgel [5, 6], Egyesek a Sümeghy által közölt kifolyó víz hőmérsékletekből számított gg értékek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a gradiens és a mélység közötti összefüggés parabolikus s a gradiens a mélységgel csökken, míg mások szerint a gradiens ilyenszerű csökkenése a korrekció hiánya miatt mutatkozik s vizsgálataik alapján azt állapítják meg, hogy az átlagos kőzethőmér-