Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

3. szám - Dr. Urbancsek János: A földtani felépítés és rétegvíznyomás közötti öszefüggés az Alföldön

Vrbancsek J.: A földtani felépítés és rétegvíznyomás Hidrológiai Közlöny 1963. 3. sz. 209 kedik el, amelyben a kőzetnyomás valószínűleg nem hat a vízre, hanem a réteg önsúlyából adódó nyomást tisztán a szilárd részecskék veszik át. Ezzel a kérdéssel függ össze az a régen ismert jelenség, hogy a különböző mélységben megcsapolt rétegvíz nyomásából adódó nyugalmi vízszint a talajvíztükör magassága körül ingadozik és attól lefelé vagy felfelé alig pár méternyire tér csak el. Egyes vélemények szerint a nyugalmi vízszintnek a felszín magasságában, vagy azt megközelítő szintben való elhelyezkedését a vízadó réteg feletti képződmények nyomásával hozzák kapcsolatba. Ettől a felfogástól az előző okfejtés miatt — véleményem szerint — el kell tekinteni és helyesebb, ha visszatérünk a régi klasszikus artézi viszonyok magyarázatához ott, ahol ennek lehetősége fennáll, vagy ismételten a medencetöltelék anyagát és azok rétegtani elhelyezkedését vesszük vizsgálat alá. A Nagy-Alföld negyedkori folyóvízi üledékösszletében a vízvezető rétegek nincsenek egymástól szigorúan elhatárolva, hanem a vízzáró képződmények kiékelődnek, a homokos lerakódások egymással kapcsolatba lépnek és az egykori folyómedrek szövevényes elágazásaikkal egymással összeköttetésbe kerülnek. Ezért az egész medenceüledék hidrodinamikai szempontból valószínűleg olyan egységes rendszernek tekinthető, amelyben a rétegvíznyomási viszonyok többé-kevésbé kiegyenlítődnek. Ilyen értelmezésben a klasszikus artézi szemlélet, valamint a folyóvízi üledékek lerakódásának újabb, a valóságnak jobban megfelelő szemléletből eredő rétegvíznyomás-magyarázat közelebb kerül egymáshoz. Ha a laza kőzetekbe fúrt kutak nyugalmi vízszintjét a kőzetnyomás befolyásolná, akkor a nyomásnak a mélység növekedésével arányosan növekedni kellene. Ez azonban nem tapasztalható (1. táblázat). A rétegvizek dinamikus nyomómagasságát egyéb kőzettani, mélyszerkezeti és fizikai tényezők befolyásolják. Ezek után önkénytelenül felvetődik a kérdés, hogy milyen fizikai tényezők határozzák meg a rétegvíz hidrodinamikáját, illetve, hogy milyen mélyföldtani okokra vezethető vissza a rétegvizek nyomásviszonyainak a hidrosztatikus állapottól való eltérése. A dinamikus állapotot előidéző tényezők a következő három csoportba sorolhatók : 1. hidraulikai, 2. földhőáramlási és 3. földgáz által kifejtett hatások. A hidraulikai okok elemzése előtt fel kell vetni, hogy egyáltalán beszélhetünk-e ennek a folyékony ásványkincsnek az utánpótlódásáról. Mint a bevezetőben említettük, egyes vélemények szerint a rétegvíz utánpótlódása lehetetlen. Ez esetben jelentős rétegvízmozgásról nem beszélhetünk, mert csak a mesterséges megcsapolással kitermelt vizek pótlódásáról, azaz egy szűkebb tér-részre kiterjedő vjzmozgásról lehet szó. Miként indokolható tehát a rétegvíz utánpótlódása és hogyha ez lehetséges, akkor honnan és milyen úton történik ? Legtöbben egyetértenek abban, hogy a talajvíz a csapadékból utánpótlódik. Eltérők a vélemények azonban abban a tekintetben, hogy ez milyen módon történik. Az egyik nézet szerint a talajvíz közvetlen a helyben lehullott csapadékból származik. A rétegvíz utánpótlódását viszont közvetett úton magyarázzák úgy, hogy a hegységperemeken, tágabb értelemben a Kárpát-medence belső hegyperemein leesett csapadék az ottani vízvezető kőzeteken keresztül bejut a mélyebb medencebeli rétegekbe és ily módon ezek táplálják alulról a talajvizet. Ez utóbbi magyarázatot — amelyet Dr. Rónai András képvisel — számos adat és megfigyelés igazolja. Az Alföld hegységgel és magasan maradt pannóniai hátsággal körülvett zárt medence, tehát a rétegvizek oldalirányú lecsapolódásáról nem beszélhetünk.

2 Jelenleg igen nagy mennyiségű rétegvizet termelnek ki az Alföld területén lemélyített 28 000 db artézi kútból, de még ennek a vízmenynyiségnek az utánpótlódására sem indul meg jelentős mértékű vízmozgás. Nagytömegű — Rónai adata szerint évi 75 millió m

3 — vizet veszünk ki a talajvíz-kutakkal is. Emellett azonban tetemes az a talaj vízveszteség is, amely évente akár párolgással, vagy akár a növények szervezetének felépítéséhez szükséges vízmennyiség útján kerül ki a talajból. Tehát nagy mennyiségű víz pótlódására van szükség, hogy az Alföld rétegvízháztartása egyensúlyban maradjon. Ez a pótlódás 2 A Kárpátmedence a Kárpátok, az Alpok keleti ós a Dinaridák északi nyúlványai által bezárt medencerendszer, amelynek egyik részmedencéje a Nagy-Alföld. Mls

m<Xxsitau HtW.H mjousiesmo ^iupfíi mmmnr wsiemi •.WKMmu .csini mcsKiHír Korrm/i •mm 'oiosma T )im v I jÁkOSHUM? tsmmOM míK/wt JELMAGYAPA7AT: Földtani szelvények [o] 9-2

2 Rétegvii/rjenm szelvények [áj 2. ábra. Földtani- és rétegvíznyomási szelvények az Alföld területén 0U2. 2. reonoimecKue pa3pe3bi no nanopy njiacmoeux eod na Hu3MeHH0cmu [a] reojiorHiecKHe pa3pe3bi ; [b] pa3pe3bi no Hanopy ruiaeroBbix BOR Abb. 2. Oeologische und Schiehtenwasserdruckprofile a,uf dem Gebiet der Grossen Ungarischen Tiefebene Geologische [a] und Schichtenwasserdruckprofile [M