Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

3. szám - Bélteky Lajos–Gellai Ágnes–Ling Gábor: A csepei II. sz. melegvizes kút

Bélteky L., Gellai Á., Láng G.: A Csepeli 11. sz. kút Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. 253 akadó hévizek vegyi összetevőinek összehasonlítása 2. táblázat ujiix U3 mpeiyiwoeambix nopoó aoyena u mpuaca e Bydaneuimc Kozan- und Trias Gesteinen quellenden Budapester Thermalwásser Császárfürdő, Antal forrás Császárfürdő, János forrás Császárfürdő, Nádor forrás Imre fürdő Gellérthegy szikla kápolna alatt Margitsziget 11., Magda forrás Széchenyl fürdő I. Széchenyi fürdő II. Tétényi úti kórház Csepel I. Csepel II. Csepel hidegvizes Pesterzsébet egyenérték % [mg] egyenérték % [mg] egyenérték % 2,117 3.1,84 0.48 44,51 17,8 0.22 0.17 1,65 34.1 0,84 44,8 18,57 0,16 0,16 2,3 34.8 0,72 43,76 17,64 0,27 0,14 1,93 32,11 0,13 42,96 22,6 0,1 2,03 31,78 0,12 42.18 22,07 1,12 0,02 4,5 37,43 0,10 39.6 14,89 3,48 42.72 0,20 38,83 18,25 43,89 0,25 37,58 17,92 0,36 37,44 0,17 36,17 26,12 0,10 38,34 0,11 38,96 21,74 0,32 0,43 38,37 0,12 40,20 20,94 0,37 4191,52 27,60 243,00 161,77 2,42 87,05 0,73 5,79 6,39 0,04 4329,75 9,60 761,49 150,28 13,70 87,72 0,24 6,0 7 5,74 0,23 ~ 100.0 ~ 100,0 ~ 100,0 ~100,0 ~ 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 4626,31 100,0 4764,82 100,0 25,42 21,84 24,26 21,38 24,02 21,00 21,5 34,4 21,47 0,02 0,01 33,93 26,73 0,65 22,48 28,61 0,02 0,72 24,93 29,45 0,73 22,81 25,62 0,46 33,97 26,49 0,03 0,46 32,85 22,04 0,04 0,37 32,53 6980,0 20,60 2,71 0,80 35,79 93,91 0 12 0,01 0,02 0,36 7153,0 14 95 3,19 0,30 93,97 0,07 52 54 54,05 54,8 43,97 44,34 0,23 49,98 0,16 45,62 0,1 46,96 0,05 39,67 0,28 40,11 0,06 44.90 0,08 664,90 12,40 5,21 0,37 781,01 5,96 —100.0 ~ 100,0 ~.100.0 ~ 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 7717,20 100,0 7952,45 100,0 HBO, HoSiO., 53,00 32,50 22,00 10,92 co„ 149,83 203,5 * A Stroncium, Bárium és Borát mennyisí ge csak az összege12 578,84 12 953,69 Hegyessy— Sc/ier (1959) Gaálné (1957) Ez azonban nem kielégítő, valamilyen korrózió védelemről a béléseső épségének megóvása, a kút élettartamának meghosszabbítása érdekében is gondoskodni kell. Végül még szükségesnek tartjuk említést tenni azokról a nehézségekről, amelyek a medencébe bocsátott hévíz hűtésével kapcsolatban felmerültek. Mivel a városi vízvezeték nem volt kiépítve a fürdőig és odavezetése költségesebbnek látszott, mint egy új kút fúrása, az utóbbi létesítése mutatkozott gazdaságosabb megoldásnak. A kút melynek tervezett és tényleges mélysége az I. sz. fúrás karottázsszelvénye alapján 185 m, a 144,5—150,5, 154,5—172,5 és 176— 179 m közötti mélységszintekben lett beszűrőzve, s —20,1 m üzemi szint mellett 320 l/perc 17 C° ö. kép. Kútfej a nyomásfokozó szivattyúval 0omo 5. roAoeKa Honodba c nacocoM, nosbtuiawiiiUM nanop Bild 5. Brunnenhaupt mit der Pumpe zur Drucksteigerung hőmérsékletű vizet szolgáltatott. A nyugalmi szint 5,3 m-rel maradt a térszint alatt. A vegyvizsgálat szerint a víz a kénes gyógyvizek csoportjába tartozó alkalikloridos víz, melynek bromid és jodid tartalma is jelentékeny s szabad szabad szénsav és klorid tartalmánál fogva vascsőre agresszív. A víz részletes vegj' vizsgálatát a 2. táblázatban tüntettük fel. A víz vegyi profilja közel azonos a pesterzsébeti új gyógyfürdő részére 1956-ban fúrt 112,1 m-es kút vizével. A víz mindkét kútnál a felső miocén (szarmata) rétegekből származik. A csepeli hidegvizes kút azonban a kitűzött célnak nem felelt meg, mivel a hévízzel összekeverve, valamennyi vízminta pár perc múlva megszürkült, majd átlátszatlanná vált. Az OKI további megállapítása szerint a különböző arányú elegyítések mellett is alig lehetett színárnyalatot megkülönböztetni. Mivel a vizsgálatok azt mutatták, hogy a két víz egymással kémiai megváltozás nélkül nem elegyíthető, végül is a felső kavicsteraszra képeztek ki ásott akna kutat hűtővíz kitermelése céljából, a III. sz. kutat pedig egyelőre lezárták. Összefoglalásul megállapítható, hogy a csepeli II. sz. termálkút nemcsak gyakorlati eredményt hozott azáltal, hogy Budapest legdélibb peremvárosának dolgozóit gyógyvízhez juttatta, hanem igen értékes és érdekes földtani, ill. vízföldtani adatokkal gazdagította a tudományos kutatást. IRODALOM 1. Csongrádi Ji.-né—Kőváry J. — Majzou L.: Adatok a Budapest környéki niedencerészek rétegsorához. Földtani Közlöny. LX X XIX K. 4. f. 1959. 2. Schulhot fí.: Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Akadémiai Kiadó. 1957. Budapest.