Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
3. szám - Bélteky Lajos–Gellai Ágnes–Ling Gábor: A csepei II. sz. melegvizes kút
252 Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. Bélteky L., Gellai Á., Láng G.: A Csepeli II. .íz. kút A budapesti eocén és triász korú repedéscs kőzetből Tűőa. 2. Cpannemie xuMunecKoeo cocmaea mepMa.ibHbix eod, npoucxodii_ Tabelle 2. Vergleich der chemischen Zusammensetzung der aus rissigeu Császárfürdő Antal forrás Császárfiin i<"> János forrás Császárfürdő Xádor forrás Imre fürdő Nagy forrás Gellérthegy Szikla kápolna alatt Margitsziget II. Magda forrás Széchenyi fürdő I. Széchenyi fürdő II. Tétényi üti kórház Csepel I. Csepel II. [mg] Kálium, K+ Nátrium, Na+ Lítium, NH, + Kalcium, Ca'+ Magnézium, Mg !+ Vas, Fe*+ Mangán, Mn*+ 18,7 139,4 <• 0,(1 159.8 /Ü8,8 1.1 0.7 11,3 137,8 1.0 157.5 38,8 0,8 0,8 16.2 144.1 0,9 157,9 38.6 1.4 0,7 16,5 161,5 0,2 188.2 60,3 Nyom 0,6 18,5 170,2 0.2 196,8 62,5 7,3 0.2 32,3 1 A),52 0,52 145,8 33,23 0,18 189,52 0,76 140,08 42,85 0,03 106,64 0,9 143,3, 41,54 0,2 208,38 0,84 175,18 76,51 0,55 198,35 0,44" 175,10 59,03 2.0 2,7 216,2 0,60 11)7,26 62,09 2,4 0,05 Kationok 361,9* 349,1* 363,3* 428,3* 433,1* 382.55 373,24 382,65 461.46 437,62 478.60 Klorid, ClBromid, Br~ Jodid, ,1 Fluorld, F" Szulfát, S0, s~ Hidrogénkarbonát, HCO,Szulfid, S 1161,5 188.0 574,3 151,0 180.3 578,8 153.4 181.6 602.5 166,7 361,3 5^.5 177,3 0.3 0.1 379,6 630,1 0,5 175,0 0,04 0,06 2,3 198,72 561.29 0,5 196,0 0,38 0,068 2,75 216,81 536,9 0,38 201,0 0.14 0,07 2.75 209,81 549,09 0,26 220,0 0,05 2,2 395,0 585,7 1,2 211.0 0,47 0.06 1.95 353,8 549,0 0,22 1 92,0 0,42 0.08 1.80 382,60 671,0 0,40 Anionok 925,3* 912,5* 938,7* 1115,7* 1190.2* 937,91 953,280 963,12 1204.15 1116,50 1248,30 Metabórsav. 11BO Metakovasav, H 2Si0 3 Szabad szénsav, CO, Oldott oxigén. O a 54,7 252,6 45,7 183,8 54,6 181.0 43,5 265,3 33,5 187,8 7.35 42,9 473,4 7,0 31,2 503,2 6,5 33,28 503,6 9,5 26,0 46,31 2,0 18,2 276,5 5,0 29,12 314,24 összesen 1 594,5 1371,1 1537,6 1852,8 1844,6 1844,11 1867,9 1889,15 1747,42 1850.82 2075,26 Elemezte Emézt (1932) Emszt (1939) Emezt (1939) Emszt (1934) Emszt (1927) Hódosné (1954) Gaálné— Schiefner (1957) Hódosné (1955) Hegyessv, Seher (1959) Hegyessy (1961) Mélység (fm) 5,5 Forrás 142,5 375 970 1256 536,5 1143,9 1135,5 Vízhozam (l/perc) 80 1500 437 4000 450 400 1600 Hőmérséklet (C°) 60 57,5 54 42 47,3 69 72 74,5 49 45 46 haladva, beleértve az Imre és Gellért fürdőt, a Margitszigeti Magda forrást s a budapesti Széchenyi fürdő I. és II. sz., a Tétényi úti kórház és a Csepeli fürdő I. sz. kútját is figyelembe véve (2. táblázat). Az elemzéseket az Orsz. Közegészségügyi Intézet végezte. Az összeállítás egyik része a mg/literben kifejezett ionokat, a másik része a Than-féle egyenérték százalékokat tartalmazza. Az anionokon és kationokon kívül a nem disszociált alkatrészek, (bórsav, kovasav stb.), valamint a gázok mennyiségét is feltüntettük. Az összeállítás tartalmazza a kutak mélységét, vízhozamát és a túlfolyó víz hőmérsékletét is. Látható, hogy a főbb vegyi összetevőknek (kálium, nátrium, kalcium, magnézium, klorid, szulfát, hidrogénkarbonát) nemcsak a százalékos aránya, hanem a mg/l-ben kifejezett mennyisége is közel azonos. A Széchenyi fürdő mindkét kútjának, a Tétényi úti kórháznak melegvize, amelyek mindegyike megállapíthatólag a felső triászból származik, a főbb vegyi összetevőket illetőleg alig, vagy csak néhány százalékkal tér el a Csepel II. sz. fúrás vizétől, amelynek talpát pedig a felső eocén korú lithothamniumos mészkő képezi. Hasonlóan csekély az eltérés az I. és II. sz. két csepeli kút vizének néhány összetevőjénél is. Legnagyobb, 4—5%-os különbség mutatható ki a klorid és a hidrogénkarbonát százalékos arányszámában. A víz fürdési célokra való felhasználását igen megnehezíti a víz nagy vastartalma. Ez feltehetőleg túlnyomó részben a Mannesmann béléscső oldódásából származik. A vegyvizsgálat megállapította, hogy a víz agresszivitását főleg szabad szénsav tartalma és alacsony pH értéke okozza. A felhasználás során szerzett eddigi tapasztalat is igazolja, hogy a túlságos agresszivitás következtében lesz vasassá a víz, mégpedig oly mértékben, hogy a furat béléscsövének korrózió elleni védelméről feltétlenül — és mielőbb — gondoskodni kell. A kútfejet a fürdőmedencével kb.200 m, 200 mm 0-jű vascsővezetékkel kötötték össze, s ennek elkészültével azt tapasztalták, hogy a víz vastartalma 10 mg/l*nél nagyobb értékre emelkedett, a vízhozam pedig ugyanekkor 610— 620 1/perc-re csökkent. Ebből meg lehetett állapítani, hogy az agresszivitás támadásának kitett csőszakasznak 200 m-rel való megnövelése és a nagyobb csősúrlódás következtében előállt áramlási sebességcsökkenés a víz vastartalmát 7—8szorosra növelte. Ez ellen részben úgy sikerült védekezni, hogy a kútfejnél egy 1500 l/perc teljesítményű olyan szívócső nélküli szivattyút iktattak be, amely csak a csősúrlódás okozta ellenállást győzi le (5. kép). A kútfejen vett vízminta vastartalma 1,35 mg literenkint.
