Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

6. szám - Vadas Zoltán: Az elgőzölögtető rendszerű kemencehűtés vízgazdálkodási jelentősége

Vadas Z.: Az elgőzölögtető rendszerű kemencehűtés Hidrológiai Közlöny 1962. 6. sz. 489 kemencék stb. mind felszerelhetők elgőzölögtető hűtéssel. Ezek törlesztési ideje ugyan hosszabb, mint a martinkemencék elgőzölögtető hűtéséé (előbbi 1—1,5 év, utóbbi —

3/

4 év helyett), de még így is olyan beruházások, melyeket hazánkban egyedül az energiamegtakarítás is indokol. Hazánkban az elgőzölögtető rendszerű kemencehűtés eddig csak martinkemencéken valósult meg. A Dunai Vasmű 4 db kemencéjét 1958-tól 1960-ig szerelték fel ezzel a hűtéssel. Az Ózdi Kohászati Üzemek új martinkemecéi már így épülnek. Itt 1961 végéig 6 db, 1962-ben további 2 db kemence kezd ilyen hűtéssel üzemelni. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek, valamint a Csepeli Acélmű 1—1 martinkemencéjét még ebben az évben ugyancsak átalakítják. A már megvalósult berendezések adataiból származnak lapunk jelenlegi számában a 485. oldalon Kelemen L. tanulmányában levő — 6. ábrán megadott gazdasági mutatószámok. Példaképpen megemlítem, hogy egy ózdi 80—90 t-s Maerz-rendszerű korszerű martinkemence felső részének összesen 16 db különféle hűtőeleme elgőzölögtető hűtésével átlagosan kb. 2,5 t/ó, teljes egészében hasznosítható, 8—32 att nyomású gőz termelődik. Ennek megfelelő hűtővízmennyiség legalább 175 m

3/ó volna, ami persze feleslegessé válik. A diagramban közölt 200 FtflOOO m

3jó látszólagos vízköltséget a tényleges kb. 35 Ft/ó évi üzemórára vonatkoztatott költségnek (beruházás törlesztés, személyzet, karbantartás) a vízmegtakarítással való osztásával kapjuk. A költségeket a hűtési teljesítmények növekedésével lineárisan növekedőnek tekinthetjük. A 200 Ft/1000 m

3/ó vízköltség azért csak látszólagos, mivel a termelt gőz értékét még nem veszi figyelembe. Ha ezt is számítjuk, mégpedig az elég általános 100 Ft/t gőz értékkel, akkor a példánk 250 szerinti ózdi esetben———= 1,43 Ft/m

3/ó, azaz 175 1430 Ft/1000 m

3/ó gőzértéket kapunk. Ezt a fenti 200 Ft-os látszólagos költségből levonva azt kapjuk, hogy az elgőzölögtető. hűtés alkalmazása az általa helyettesített minden 1000 m

3/ó hűtővízre vonatkoztatva kb. 1230 Ft hasznot hoz azonfelül, hogy saját költségeit fedezi. Itt tűnik szembe a termelt gőz értéke. Ez azonban csak bizonyos minimális nyomás esetén érvényes, amely mellett a gőz gazdaságos hasznosítása lehetséges (kb. 5—6 att). A nyomás növelése esetén a gőz értéke fokozódik, de a szükséges berendezés és annak karbantartása is drágul. Vízgazdálkodási szempontból a költségek a nyomástól függetlenül nagyjából állandónak tekinthetők. A fenti adatok Martin kemencékre jó közelítéssel általánosíthatók és egyben a kohászati elgőzölögtető hűtések leggazdaságosabb változatát mutatják. Ez abból következik, hogy a martinkemencék hűtőelemei kis területen vannak elhelyezve és igen nagy hőterhelésűek. A szükséges beruházási költségek tehát viszonylag kicsik és •ezek is gyorsan megtérülnek. Egyéb kisebb hőmérsékletű kemencék (nagyolvasztó, tolókemence stb.) esetében a fenti mutatók már nem annyira kedvezők, de látható, hogy a hűtési hő hasznosítása az elgőzölögtető hűtést ezeknél is határozottan jövedelmezővé teszi. A közölt számok igen óvatos becslések, melyek a legkedvezőtlenebb eseteket is magukban foglalják. Összefoglalás A tanulmányból nyilvánvaló, hogy minden olyan hűtési feladat megoldásakor, amikor kb. 150 C°-nál magasabb vízoldali falhőmérséklet adódik vagy ilyen hőmérséklet megengedhető, a leggazdaságosabb az elgőzölögtető rendszerű hűtés, mert ez nemcsak a hűtővizet takarítja meg, de jelentős energiamegtakarítást is okoz, amely a létesítés és üzemeltetés költségeit egymagában is bőven fedezi. OXJlA>KílEHME IlEMEfí CMCTEMbI IIPOIlAPHBAHMfl M ErO B0fl0X03HRCTBEHH0E 3HAMEHHE Badaui 3. CraTbH B HaiaJie «aeT KpaTi<nü oő3op o Memodax oxAaytcdemisi c eodoü, npnMeHHe.Mux B npOMbimjieHHbix nenax, HMeiomHx Bbicoi<yio np0H3B0«cTBeHHyio Te.wnepaTypy. He/iocTaTKH paHee HCKJiroMHTejibHO npuMCHHeivioro H «a>Ke B HacTOHiu.ee BPEMH B SojibiuiiHCTBe npHMCHíieMoro PEUHPKYJIHUHOHHORO OXJIAWAEHHH c XOJIOAHOÍÍ BOflOH (6ojibiuoe noTpeöJieHHe BOAH, HeSojibmaji npoMHOCTb, oxjiawAaiomiix sJie.weHTOB, w T. A.) HacTanBaioT Ha nepexoA K npHMeHeHHio ox/iaMcdenun cucmeMbt nponapueanuH. CTARBÍI B AAJIBHEFTMEM IIOAPOÖHO H3naraeT 3Ty cHCTeiuy oxjia>KAeHHH, rjiaBHoe npewMyinecTBO KOTOporo COCTOHT B TOM, MTO He TpeöyeT AONOJIHHTEJIBHORO NOTPEŐJIEHHH BOAH npn ycjiOBHM, MTO nojiyMeHHbift nap MO>KET ÖBITB iicn0Jib30BaH Ha 3AB0AE. 3TA CHCTEMA ycneuiHO npiiMeHHeTCH B BeHrpHH B neiax Siemens— Martin H 3HamnejibH0 yjiyiniaioTCjif ripn STOM BOAOXO35IHCTBeHHbie nojio»ceHHH 3aHHTepecoBaHHbix 3aB0A0B. 3anjiaHiip0BaH0 npuMeHeHiie 3Toro MeTOAa oxna>KAeHHíi CHCTeMbi NPONAPHBAHHH B 6onbiuHX AOMEHHBIX nenax n B Apyrwx nenax, TpeSyiomHx 6ojibiuoro KOJiHiecTBa oxna>KAaromeíí BOAH. CTaTbH B KOHne AaeT TexHimecKíie n SKOHOMHiecKHe noKa3aTejin pa3pa60TaHHbie Ha 0CH0BaHHH ocymecTBjiHeMblX OTeMeCTBeHHblX yCTaHOBOK, KOTOpbie A0Ka3bIBaiOT, MTO CTOHMOCTH ocyinecTBJieHHa oxAayicdeHUH cucmeMbt nponapueaHüH 3a onenb KopomKuü nepuod (<1 eod) aMopmu3upywmcH U3 3HepeemutecKoű u mexHOAoeuteCKOÜ 3K0H0MUU TaK, MTO CTOHMOCTH OXJia>KAeHHfl TaKOÍÍ CHCTEMBI BOBCC He OTHOCHTCH HA CTOHMOCTH BOAHOTO X03HHCTB3. ~ Kühlung von Öfen im Vcrdampfungssystcin und ihre wasserwirtschaftHehe Bedeutung Z. Vadas Einleitend gibt Verfasser einen kurzen Überblick über die bei Industrieöfen mit höheren Betriebstemperaturen gebráuchlichen Wasserkiihlsysteme. Infolge der zahlreichen Nachteile (grosser Wasserverbrauch, kleine Lebensdauer der Kühlelemente usw.), die der früher ansschliesslich verwendeten und auch heute noch überwiegenden Kait wasser kühlungen im Durchflussoder Rezirkulationssystem eigen sind, geht man in unseren Tagén in immer breiteren Kreis auf die Wasserkühlnng im Verdampfungssystem über. IM weiteren beschreibt der Beitrag dieses Kühlsystem, dessen hauptsachlicher Vorteil darin liegt, dass es iiberhaupt keines zusátzliohen Wassers bedürft, falls der erzeugte Dampf im Betrieb verwendet werden kann. Dieses Kühlsystem ist in Ungarn bereits bei vielen Siemens— Martin-öfen in Verwendung, was zu einer erhebliohen Erleichterung der Wasserversorgungslage der betreffenden Betriebe beigesteuert hat. Vorausgesehen ist auch die Anwendung der Verdampfungskühlung bei Hochöfen und anderen öfen mit hohem Kühlwasserbedarf.