Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

LipíáJc F.: Szemelvények a bulgáriai öntözések köréből Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. 271 egész rendszerben 60 ezer ha öntözés lesz, 1960-ra épül ki teljesen. A völgyzárógát már készen van, így az újabb 24 ezer ha terület berendezés után lényegesen kisebb lesz az 1 ha-ra jutó beruházási költség. 1 m : i víz költsége (ebben benne van a személyi és üzemanyagköltség, amortizáció stb.) az egyes rendszerekben igen változó. A Földművelésügyi Minisztérium szerint 1 m 3 öntözővíz költsége országos átlagban a gravitációs rendszerekben 8, a szivattyús rendszerekben 15 sztotinka (1 szto­tinka = 1,57 fillér). Ezzel szemben a gazdaságok csupán a következő dí jakat fizetik : a kiadagolt öntözővízért m 3-enként 1,5 sztotinka és az öntö­zött teriiletért ha-onként 5 leva. A különbözetet az állam fedezi. Az öntözőtelepek belső berendezésénél az öntöző és vízelvezető csatornák földmunkája országos átlagban 150 m 3]ha. A földmunka Bulgáriában lényegesen olcsóbb, mint nálunk. 1 m 3 gépi földmunka 3,5 leva, kézi földmunka 8 leva. Ezen értékek 5,5 ill. 12,5 forintnak felel­nek meg. A földmunkák 80%-át gépekkel végzik. * Az öntözés területén a műszaki vonal lénye­gesen előbbre van, mint az agronómiai. Jó víz­gazdálkodási terveik, hatalmas völgyzárógátjaik, számos nagy és igen sok kis tározójuk, modern szivattyútelepeik, jól kiépített (jelentős részben burkolattal ellátott) csatornahálózataik vannak, a csatornaelágazásoknál a vizet mérik stb. Ezzel szemben az egyes gazdságokon belüli vízmérés, a víz szétosztása, a növények öntözése ma még nem mindenütt tekinthető szakszerűnek. Ennek oka bizonyára az, hogy még kevés a jól képzett öntöző agronómusuk, az alsó és középfokú kép­zettségű öntöző szakemberük. OPOlilEHHE B EOJirAPMM <t>. JlunmaK . ABTOP H3yiaji opomemie B EoJirapcKOH HAPOAHOIÍ PecnySiiHKe BO BPE.\ui HAYHHOFI KOMAH/MPOBKH B IIIOJIC­aBrycTe 1961-ro ro«a. B CTaTbe ii3y iiat'TCH opiaHii3a­UHOHHAN cTpyKTypa BOAHOTO xo3«IÍCTBA B Eojirapim, pa.3BHTHe n pacnpcACJieHiie opomeHHH. IIpiiBeAeiitibie MtlCJICHHblC BCJ1HHHHM MaCTO COnOCTaBJIJIIOTCH C OTCMCCT­BeHHbbMII AaHHbl.MIl. M3 CTaTbH BHAHO, MTO Iipil OpOmeHIIH KiiCBCpO-Tpa­BOIIOJIHOÍÍ CHCTeMbI BMT'CTO BpeMC'HHblX KaHajlOB npil­MenHioTCH Tpyöbi, ii3r0T0BJiCHHbie H3 PVC (tpomo l.). Hweioroi MHoroMHCJiGHHbie xopoino oSopyAOBaimbie nojinrOHbi cöopHbix 3JICMCHTOB. IliiipoKO pacnpocrpa­HeHO lipil.MCHCHHe ÖCTOHHblX KaHajlOB 113 CÖOpHblX 3J1C'­MCHTOB (tpomo 2, 3 H 4.). B CTaTbe iioApofiiio ii3JiaracTC5i aemoMammecKUü eodoMep, iipii\icii>icMi,iií na opociiTeJibiibix icanajiax, Aajiee n3jiaracrcH AEÍÍCTBHE OTIIX BOAOMCPOB (tpue. 1 2 II 3.J. Ha (pomo 5. n3o0pa>Kcna omicnian cTamuiH onwT­H01Í OpOCHTCJlbHOil CHCTCMbl C HCII0Ab30BaHIlCM CTOMHblX BOA npil CTOAHIie CoíJlHH. CTaTbH KpaTKO 3aHHMaeTCH II C (jiaKTopaMii 3arpaT na opoiueHHe. Über die Bewasserungen in Hultfarien F. Lipták Verfasser maehte im Juli und August I9(il eine Studienreise in der Bulgarisehen Volksrepublik zweeks Besiehtigung der Bewásserungsanlagen. Der Beitrag beschreibt die Organisation der Wasserwirtschaft Bulgariens, die Entwieklung und Verteilung der Bewásserung. Die angegebenen Zablenwerte werten vielfach mit ungarisehen Angaben vergliehen. Aus dem Beitrag geht hervor, dass bei der Be­wásserung von Kleegras anstatt der provisorischen Kanálé PVC-Röhre angewendet werden (Bild 1). Es stehen zahlreiche gut eingerichtete Vorfcrtigungs­betriebe zur Verfiigung, die aus Fertigteilen zusammen­gebauten Betonkanálo finden ausgedehnte Anwendung. (Bild 2, S, 4). Der Beitrag beschreibt ausführlich die Wirkungs­weise der in den Bewásserungskanálen angewandten selbullátigen Wassermesser (Abb. 1, 2 und 3.). Bild •'> zeigt die Kláranlage des Versuchsgelándes für Abwas­serberieselung bei Sofia. Der Bericht behandelt kurz auch die Kostenfaktoren dor Bewásserung. Balneoló^iai hírek ürömmel tapasztaljuk, hogy hazánkban az elmúlt években nagyon fellendült a fürdőélet. Számos ter­mális ásványvizű kút létesült és a gyógyhatású vizek hasznosítására fürdők épültek, illetve a kész tervek alapján a közeljövőben épülnek. Budapest egyik ipari központjában, Csepelen 1901. jún. 7-ón volt a modern, termális vizű strandfürdő ünnepélyes megnyitása. A fürdő medencéit egy 1135 m mély artézi kút 46C°-os vizével töltik. A kalcium­magnóziumhidrogónkarbonátos termális víz sótartalma 2,1 gramm literenként. A fürdő tervét a Fővárosi Tanács Mélyépítő Tervező Vállalata készítette. Sajná­latos tény, hogy a kútfejet úgy képezték ki, hogy a vízhozamot rendszeresen nem lehet mérni. * A Vas megyei Bük község határában 1957-ben olajkutatás közben termális vizet tártak fel. Az 1282 m mély fúrásból percenként 9500 liter 58 C°-os víz tört fe', jelenleg fojtva működik a kút. A kalcium-magné­ziumhidrogónkarbonátos termális víz összes oldott szilárd alkotórésze 5,1 g/l, a szabad szónsav 1099 mg/l. A Mélyépterv elkészítette a fürdő tervét és már az építkezés is megkezdődött. A gyulai várfürdő gyorsan bővül. A régi fürdő melegvízellátására 1958-ban készült a 2004 m mély, 71 C°-os alkálikus termális vizű kút, ós 1960-ban a 950 m mély 42 C°-os, ugyancsak alkálikus vizű artézi kút. A fürdőben új medencék ós korszerű kabinsorok épültek. A fürdőt 1961 nyarán hétköznap 5—6 ezren, vasárnap pedig 10—12 ezren keresték fel és fürödtek a nyole medencében. * Hajdúböszörményben az új fürdő építését 1959-ben kezdték el, hogy a város határában levő mélyfúrású kút jódos-brómos, sós termális vizét felhasználják. 1960-ban elkészült két nagy úszómedence, 1961-ben pedig a fedett termális fürdő. A fedett fürdőben két meleg és egy hidegvizes medencén kívül 15 kádfürdő és 30 zuhanyfürdő van. A termális vizet mosodában is hasznosítják. * Karcagon 1501 m mély artézi kút készült 1960-ban. A létesítéskor 75 C° hőfokú. 1500 l/perc hozamú ter­mális vizet egy tervezett kórház fűtésére kívánták felhasználni. Helyette 1961-ben egy nyitott gyógymedence épült. A mélyfúrású kút vízhozama 1961 nyarán elapadt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom