Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
3. szám - Bélteky Lajos–Gellai Ágnes–Ling Gábor: A csepei II. sz. melegvizes kút
248 Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. Bélteky L., Gellai Á., Láng G.: A Csepeli II. .íz. kút Mélységi hidrodinamikai vizsgálatokat, a mélységi vízmintavételt és a talphőmérsékletmérést az 1961. évi fürdőidény utáni időpontra kellett halasztani, mert a már elkészült strandfürdő megnyitását nem lehetett késleltetni. Tájékozásul megjegyezzük, hogy az T. sz. kútban ÍJ00 m mélységben 60 C° hőmérsékletet mértek. A már eddig végzett vizsgálatok során meg lehetett állapítani, hogy a kút lezárása után a nyomás percek alatt beáll. A nyomásbeállás után a mélységi nyomásmérővel különböző szintekben végzett mérés eredménye a következő volt : Kútmelység : Nyomás 100 m 10,52 att 500 m 50,111 att 1000 m 99,04 att 1100 m 109,54 att Négy különböző hozamnál a kútfej- és talpnyomás, valamint a kifolyó víz hőmérséklete így alakult : Vízhozam Krttfeinyomás Nyomás Kifolyó víz I l/perc | j lati] j 10 0; ) a t'»he n | [C°] 99, (14 99,53 99,45 99,35 0,03 0,40 0,40 0,32 0,20 alatt 0 (zárt) 024 750 I 100 1080 I. kép. A víztermelés megindulása a II. sz. kútból 0omo /. HanaAO npou3eodcmea eodbt U3 KOAOdga II. liild I. Anfahren der Wasserförderunq aus dein Hrunnrn No. II A részletes vegyvizsgálóit eredményt a 2. táblázatban közöljük. V. hó 9-én, a kútfej felszerelése után, megmérték a kút. nyugalmi szintjét oly módon, hogy a keresztdarab felső függőleges ágát 19 fm csővel feltoldták, s az oldalágon levő tolózár lezárása után mérték a vízszintet a esőfeltoldásban. Az első 3 másodpercben 19 m-nél folyt kevés víz, 5 perccel a termelés lezárása után +7.85, majd 30 perc után 7,45 m-ben alakult ki a nyugalmi szint. Ezek a jelenségek szoktak mutatkozni a gázos kutaknál is. A csepeli kútnál a vízben levő szabad szénsav váltja ki a jelenségeket. Ugyancsak a gázosságra utalnak a különböző magasságokban végzett vízhozammérések : | 7,60 m magasan 143 liter/perc 6,15 111 magasan 421 liter/perc 3,45 m magasan 970 liter/perc 2,45 m magasan 1080 liter/perc 0,55 111 magasan 1200 liter/perc A betonalap felső síkjának tengerszint feletti magassága : 97.9 111 Af. V. hó 9-én, a mérés napján — mint említettük — még 1200 liter/pere volt a maximális vízhozam. Az eddigi mérési eredmények alapján úgy látszik, hogy a kutat tápláló repedés-hálózat és a kút közötti kapcsolat közvetlen. A termelés megindítása óta eltelt féléves üzemi tapasztalatok is azt. tanúsítják, hogy a vízhozam tartós, sőt irányzata inkább növekvő. Érdekes, hogy az T. és II. sz. kutak egymásra hatása a köztük levő aránylag kis távolság dacára mérsékelt. A II. sz. kút megnyitása után az 1. sz. kút percenkinti 124 liter vízhozama csak 100 literre csökkent. Földtani eredmények A 11. sz. fúrás földtani eredményei elsősorban rétegtani vonatkozásúak. A mintavétel és a fúrási anyag (furadék- és magminták) vizsgálata a földtani tervjavaslatban előírtak szerint történt. Igyfuradékmintát 150 m-ig 5 méterenkint, 150—600 m között 2 méterenkint, 600 m-től a talpig 1 méterenkint vettek. Magfúrás, — amint már említettük — 7 szintben történt, az 1. sz. magmintát kivéve (517,5— 523,0 m-ig) a középső oligocén összlet aljától a talpig kb. 25 méterenkint és rétegváltozásonkint. Az anyagvizsgálat a helyszínen végzett makroszkópos képződményleírással kezdődött, majd a M. Ali. Földtani Intézet Őslénytani és Üledékkőzettani osztályai elvégezték a kiválasztott anyag leginkább szükséges vizsgálatait. A hangsúly a mikropaleontológiai értékelésen volt. A fúrás által harántolt rétegsort a következőkben ismertetjük :
