Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
3. szám - Vendl Anna: Adatok a Dunakanyar környéki források ismeretéhez
241 Hidrológiai Közlöny 1962. 3. sz. Hírek Adatok a Duna-kanyar környéki források ismeretéhez** I) R . VE X D Ji A HAA szobi forráshorizont Szob község l)K-i. dunaparti részétől kezdve a Duna partján KDK-i irányban húzódik az a forráshorizont, amelyből a part mentén sok forrás fakad. A források a Kálvária domb alatti, kereken 750 m hosszú, egészen a Paradicsom völgy torkolatának keleti lejtőjéig terjedő partszakaszból erednek (1. ábra). Egyesek csak alacsonyabb vízálláskor észlelhetők, mások azonban olyan magasan buggyannak elő, hogy vizüket az ottani lakosok állandóan használják. A források zöme kb. 109 m A. f-i magasságban fekszik. Szob DK-i végétől lefelé haladva a Duna partján 1961 július havában a következőket láttuk : a Szobi patak völgye torkolatának keleti szélétől mintegy 280 m távolságban egy bővizűbb forrás vize folyt ki a folyó kavicsos-homokos jelenkori képződményeire s ömlött a Dunába. Tovább haladva 310, 330, 340, 390 méterre fakadt egy-egy bővizűbb forrás. Közben több apró szivárgás jelezte a többé-kevésbé összefüggő forrásszint létezését. A Szobi patak torkolatától kb. 425 m-re fakadó forrás becslés szerint 10—12 l/p hozamú lehetett ; vizének hőmérséklete 11.5 C° volt. (Ugyanakkor a levegő hőmérséklete 25 C°.) Ettől 8 m-re DDK-i irányban ismét egy, az előbbiekhez hasonló forrásfeltörés látszott a bozótban, majd utána 4, ettől 0 méternyire egy-egy valamivel kevésbé bővizű forrás következett. További 8 méterre ismét egy kiadósabb, becslés szerint mintegy 12—15 l/p vízbőségű forrás volt. (Vizének hőmérséklete 11 C°.) Ettől a helytől 3 és 8 méter közt több kisebb-nagyobb mértékű szivárgás látszott. További 30 méterre ismét egy erősebb vízkibuggyanás, majd további 15 és 25 méter távolságban egy-egy erős szivárgás. A Paradicsomvölgy torkolatától felfelé számított mintegy 130 m-re levő forrás vizét a közelben dolgozók félhengeralakú bádoglemezen csurgatták ki. A kicsurgott víz mennyisége 5 l/p volt. Megjegyzendő, hogy ez a „foglalás" roppant tökéletlen volt, a víz a lemez mellett körös-körül kifolyt. Innen lefelé is több szivárgás jelentkezik, ezek vize szétterjed a Duna mai hordalékában és hordalékán. A Paradicsomvölgy torkolatának keleti oldalán állandó jellegű, mesterségesen készült kis forrásmedence van, amely körülbelül 40 cm mély 70—80 cm 0-jű mélyedés. Benne a víz összegyűlik s onnan folyik a Dunába. A víz 12 C° hőmérsékletű. Ez a forrás olyan szinten van. hogy a szobiak szerint a Duna még legmagasabb vízállásakor sem éri el. Tovább lefelé mintegy 40 méterre is fakad egy gyengébb forrás. * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. ** A tanulmány elsősorban azokkal a forrásokkal foglalkozik, amelyek eddig az irodalomban nem szerepeltek. lokokut 4Í 1' Malom - h ialvório Nevteienrf.y 'Kálvária-domb ipXZebegény lUtncttkereSzIbérc Pilismarói lelma-f.s Hejyestető Sztnt Klhóii) H Kishabod "Dömös~ Kam György -f. Keserűs 7. ábra. A Duna-kanyar környéki /orrások helyszínrajza 0ue. 7. ÍIAÜII pacnoAoytceHUH ucmomtuKoe e onpectwcmu dyzu llyHaa Abb. 1. Lageplatt dt:r Quellén in der l'rhgebung des Donaubogens JELMAGYARÁZAT 9 Forrós — •• •• Vasút . Ut MÉREL 0 t Km 1 1 A források szerkezete a kifolyások területén közvetlenül nem észlelhető (főleg a vasúti töltés miatt). Ismeretes azonban, hogy ez a magas part a Kálvária domb környékén a Dunának a lösz előtt kialakult terasza, amely kelet felé Zebegényig. illetőleg a Bőszobi patak pleisztocén újvölgyi szakaszának bal partja. Itt ugyanis a márianosztrai út keleti oldalán az egyik feltárásban látszik a terasz nyoma az andezittufa fölött. A terasz kőzetét két helyen tárták fel számunkra kedvező módon : 1. a Bőszobi (Újvölgyi) patak torkolatától ENy-ra 250 és 260 m közt a Duna partján, 2. Szob község DK-i végén az utolsó ház udvarában, a Kálvária-domb (120 m A. f.) alatt. Az első feltárásban jól látszik a kavicsos durva homok, itt-ott keresztrétegződéssel, tehát határozott folyóvizi jelleggel. Felette 4 m vastag lösz települ. A második feltárás kissé benőtt. Az elsőtől abban tér el, hogy a kavicsos durva homok erősen limonitos, vörös színű. Ez a durva homok kitűnő vízvezető. Az UjvöJgy Ny-i részének kútjai mind ebből nyerik
