Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Bolberitz Károly: Felszíni vizeink minőségének szerepe az ipari vízgazdálkodásban - Hozzászól: Beregszászy Sándor, Csoport Dezső

Bolberitz K.: Felszíni vizeink és az ipari vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 241 The Role of the Quality of Surface Waters in Hungary in Industrial Water Management By Dr. K. Bolberitz Water is the most generally used but at the same time the most unfairly treated material in industry. Water demands of industry, especially those for cooling water, are continuously increasing. From among the possibilities for eovering the demands, in the case of various groundwaters the law of decreasing produetivity prevails. That is one of the prineipal reasons, that surface waters assume conelusive significance in the field of industrial water supply. The importance of surface waters in industry is alsó corroborated by statistical data. The water consumption of Hungary's industry (Table 2) was eovered to 80 per cent from surface waters and to 8 per cent from wells. The lacking part is derived from purchased water mainly from waterworks. The greatest surface water consumers in Hungary are: energy industry, sugár industry, metallurgy and ehemieal industry. The quantity of water used daily for production purposes, may be estimated at 500 000 cu.m. The survey of quality requirements raised by industry indicates that the increasing demands as regards quality can only be met, if the poll útion of surface waters is abated. The most dangereous are the contaminations of industrial origin. It should be borne in mind, that somé 02 per cent of industrial waste waters is discharged into the recipient essentially without any treatment (Table 4). The situation is especially awkward in the field of leather, textile, dairy and meat industry and in pig breeding. Thus it is indispensable for industrial plants to treat the waste waters originating from their own premises most effectively in their own interests. Further the eonditions arising in fresh water on account of waste water introduction are being dealt with in detail by the author (Table 5). It is emphasized, that the macro- and microbiocoenosis of fresh waters is fairly elastic endeavouring to adapt itself to existing eonditions, but it does not bear rough interferences. At the end of the study the aim is set to essentially widen the work in the field of surface water quality control, the improvement of industrial water management and perfecting themethodsof industrial waste water treatment. * Hozzászólás dr. Bolberitz Károly: „Felszíni vizeink minőségének szerepe az ipari vízgazdálkodásban" c. előadásához PeueH3HH K AOKJIA^Y flp. Kapojib BojiöepHq: „Pojib NAQECTBA noBepxiiocTHbix BOA BeHrpHH B npoMblUIJieHHOM B0AH0M X03flÍÍCTBe" Discussion of the paper "The Role oí the (Quality oí Surface Waters in Hungary in Industrial Water Management" presented by I)r. K. Bolberitz REREGSZ A SZY SÁMtOR oki. építészmérnök, a Csepel Vas- és Fémművek főosztályvezetője Ul. EEPErCACH HHW.-CTpoMTe.rib, pyKOBOflnTe;ib rji. OTfleJia MeTaaaypn-iMeCKoro KOMoaHara MEriEJl S. RUltUtJSZASZY arcliiteet, Department Head, Csepel Iron and Metál Works A hazánkban folyó nagyméretű iparosítás során a felszíni vízkincs megóvására mind ez ideig - nem fordítottunk elég gondot. A felszíni vizek minőségét legnagyobb mértékben kétségtelenül az ipari szennyvizek befolyásolják. Hátrányt jelentett a vizek elszennyeződésének kérdése tekintetében az, hogy kormányzatunk már 1945-ben súlyos örökséget kapott. Természetesen a háború pusztításának felszámolása mellett a szennyvízkérdés megoldására nem volt kellő mértékű anyagi erőnk sem. Ezen felül azonban az iparvezetés hibás szemlélete folytán még a rendelkezésre álló eszközöket sem használták fel kellő mértékig erre a célra. Ez utóbbi azért történhetett meg, mert a korábbi igényekhez viszonyítva — például Budapesten — elég jól álltunk a felszíni vizek minősége és mennyisége tekintetében. Megállapítható azonban, hogy még ma sem fordítunk kellő gondot a szennyeződések vizeinktől való távoltartására, holott ma már a helyzet az, hogy az utolsó pillanatokat éljük felszíni vizeink minőségének megmentése tekintetében. Az ipar szemlélete a vízgazdálkodási szemlélettel ma még egyáltalán nem tekinthető azonosnak. Ismert tény, hogy az ipar fejlesztéséhez jó minőségű, sok víz szükséges. Az ipartelepítési megfontolások folytán rendszerint ott, ahol a szükséglet jelentkezik, a vízbeszerzés lehetősége is biztosított. Az ipar azonban nem mindenkor megfelelő módon használja ki ezeket a lehetőségeket: saját maga tönkreteszi, elszennyezi a folyókat, illetőleg a talajt. A szennyvizekkel kapcsolatos beruházások is háttérbe szorulnak, mert úgy vélekednek, hogy az ilyen jellegű beruházás nem hasznothajtó, felesleges befektetés. Hozzászólásomban erre a helyzetre kívánok konkrét adatokkal rámutatni, ill. az ilyenfajta szemlélet helytelenségét kívánom vizsgálati eredményekkel bizonyítani. Szükségesnek tartom ezt azért, hogy a szakemberek és az iparvezetés figyelmét felhívjam egyrészt az így okozott kárra, másrészt arra a tényre, hogy mennyire hasznos és visszatérülő az effajta befektetés. Hazánk legnagyobb ipartelepe, a Csepel Művek a Duna mellé települt. Az üzem több mint 60 éves. Az üzem századeleji felépítésekor nem fordítottak^ gondot a Duna elszennyeződésének kérdésére. így a szennyvizek bevezetése a folyamba minden különösebb kezelés nélkül történt. Hovatovább azonban az lett a helyzet, hogy a gyár csatornahálózata 52 km hosszúságura épült ki és a 4 beömlő nyíláson száraz időben a hűtővizekkel együtt mp-ként 7 m

3 szennyvíz ömlik a Dunába. A szennyvizek tisztítatlanul magukkal viszik az üzemek kátrányos, fenolos, olajos, savas és re vés szennyezéseit. Súlyos aggodalom merült fel, hogy az ipartelepek fejlődésével és különösen a Csepel Művek fejlődésével ez a nagymennyiségű szennyező anyag tönkreteszi a Duna vizét. Tönkreteszi a Duna med-