Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)

3. szám - Abos Bruno: A Fővárosi Vízművek felszíni víztisztító üzemei

Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. 228 A Fővárosi Vízművek felszíni víztisztító üzemei ABOS BKUNÓ oki. vegyészmérnök, a Budapesti Vízművek főmérnöke B. AEOIII mi>K.-XHMHK, rjiaBHbitf HHHíeHep GyflaneuiTCKoro KOMMyHanbHoro ynpaBjiemm B. ABOS, ellem, eng., Chief-Engineer, Budapest Waterworks Magyarország fővárosának, Budapestnek ivóvíz fogyasztása az 1938-as évihez viszonyítva több mint 156%-kal növekedett. A szükséges vízmennyiséget 1959-ig kizárólag a talajvízkutakból biztosítottuk, 34 kisebb-nagyobb víztermelőtelep üzemeltetése útján. A kútvizet termelő telepek nagy része a Duna mellett, a főváros északi, középső és déli részén helyezkedik el. Csak kisebb kapa1. táblázat Budapest vfzellátottsiga TaÖA. 1. BodocnaöwceHHOcmb Eydaneiuma [a] KOjmqecTBo np0n3B0flCTBa BOÁM 3a ron, [b] cpeaHecvroMHoe BOHOnoTpeöjieHMe riMTbcBcm BOflbi, [c] MaKCHMajibHoe cyTOMHOe BOAOnOTpeö-rceHHe riMTbeBOH BOAbi, [D] qnc

.no >KHTC:IGH, cnaőwennbix BOAOÍÍ, [e] IHCJIO npHKJUOMeHHH, [f] AJIHHa BOROnpOBOaHOH ceTH Table 1. Water supply of Budapest [al totál annual supply, [b] average daily domestic consumption, [ej peak daily domestic consumption, [d] number of population supplied [e] number of conneetions, [f] length of the pipeline network 1938 1950 1960 [a] Évi termelt vízmennyiség k [millió m 3] 73,5 117,1 186,7 [b] Átlagos napi ivóvíz fogyasztás [m 3/nap | [b] Átlagos napi ivóvíz fogyasztás [m 3/nap | 200,975 320,800 510,143 [e] Maximális napi ivóvíz fogyasztás [m s/nap] [e] Maximális napi ivóvíz fogyasztás [m s/nap] 301,299 •177,810 062,025 [ii] Vízzel ellátott lakósok száma [min.] 1,09 1,3 1,5 [e] Bekötések száma 32,200 63,705 93,631 [f] Vízcsőhálózat hossza [km] 1,268 2,007 2,600 citású telepek találhatók a főváros keleti kerületeiben, ahol a mélyfúrású kutakból is szolgáltatunk vizet. A főváros vízigényének állandó növekedése, mely átlag évi 5%-ot tesz ki, szükségessé tette, hogy az elkövetkező 15 év igényének kielégíthetőségét felmérjük. A vizsgálatok kimutatták, hogy újabb kút vízmű vek telepítésére alkalmas területek csak a főváros központjától északra kb. 30 km távolságra a Szentendrei szigeten találhatók, A kútvízművek létesítési költségei, valamint a termelt víz fővárosba való szállítására alkalmas csatornák, csövek és alagutak beruházási költségei azonban olyan nagyok, hogy újabb kútvízművek létesítésének kérdését mérlegelés tárgyává kellett tennünk. A számítások a felszíni víztisztítási eljárás révén biztosítható vízműveknek kedveztek. A főváros északi határán a Duna vizéből vett előzetes kémiai, biológiai és bakteriológiai vizsgálatok arra utaltak, hogy Közép-Európa nagy folyójának vize aránylag tiszta, ipari szennyanyagoktól mentes felszíni víz, amelyből egyszerű tisztítási technológia segítségével megfelelő minőségű ivó-és használati víz állítható elő. A üunavíz minősége a főváros északi határán A Vízművek laboratóriuma több mint három éven át folytatott rendszeres dunavíz vizsgálatokat. Az eddigi vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy a főváros északi határán levő, vízkivételi helyeken vett dunavíz minták minősége, az egész év folyamán alkalmas — megfelelő tisztítással — ivóvíz előállítására. A dunavíz összes keménysége, német fokokban kifejezve, 7 és 13 között változik. A víz keménysége a tavaszi árvizeknél a legkisebb, a nyári víznél pedig nagyobb. A víz keménységét zömében az oldott kalciumhidrogénkarbonát okozza. A magnéziúmhidrogénkarbonát mennyisége kevés, a víz keménységének csak 1/5 része. A maradvány keménység csak 1—2 fok és nagyrészt kalciumszulfátból áll. Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a főleg kalciumkeménységet tartalmazó vizek alumíniumszulfáttal jól deríthetők. Ezt a Vízművek laboratóriumának derítési kísérletei és a kísérleti üzemi tapasztalatok is bizonyítják. A dunavíz klorid, nitrát és szulfát ion tartalma kevés és évi átlagban változásuk lényegtelen. A dunavíz oldott vasat és mangánt nem tartalmaz. Az oldott szabad szénsavtartalma pedig csak anynyi, hogy a hidrogénkarbonát sók oldatban tartása bizosított. Különben erre utal a dunavíz 7,2 = = 7,6 közötti pH értéke is. A dunavíz összes szilárd alkatrész (összes oldott só) tartalma 150—250 mg/l között ingadozik. Ez háztartási és ipari vízellátás szempontjából előnyös. A vízszennyezettségére utaló nitrit és ammónia ionok általában csak nyomokban fordulnak elő. A dunavíz kismértékű szennyezettségére utal az is, hogy oldott oxigén tartalma a telítettség határán van és az oxigén fogyasztása 5—7 mg/l 0

2. Összefoglalva: a vegyvizsgálati adatok alapján a dunavíz a főváros északi határán közepes keménységű, összetételében nem nagyon változó, viszonylag tiszta, ipari és háztartási szennyeződésektől nagyrészt mentes folyóvíz. A dunavíz hordaléktartalma évi átlagban nagyrészt ásványi és csak kisebb mennyiségben organikus eredetű. A vizsgálatok szerint közepes és nagy vízlevonulásoknál a hordalék zömében ásványi eredetű iszap. Kis vízállásoknál pedig a víz kevés hordalékában sok élő organizmus található. A több éves laboratóriumi mérések alapján szerkesztett grafikonokból látható, hogy a dunavíz hordalék tartalma az év napjainak nagy részében kevés. Nagyobb hordaléktartalom csak nagyobb árhullámoknál észlelhető, de az is csak néhány napon át (1. ábra). A dunavíz viszonylagosan kevés hordaléktartalma, valamint az a körülmény, hogy a nagyobb hordaléktartalmú vízben -— pl. a tavaszi árhullámoknál, — aránylag kevés a kolloid anyag, s így a dunavíz jó deríthetősége minden időben biztosítható. Ezt a kísérleti üzemi tapasztalatok is bizonyították. A vízkivételi műveknél a dunavíz biológiailag ugyan/ímesosaprob, de viszonylag kevés olyan organizmust tartalmaz, amelyek szennyvízben szaporodnak előszeretettel. A vizsgálatok szerint a folyóvíz háztartási és ipari szennyvízterheltsége