Hidrológiai Közlöny 1961 (41. évfolyam)
3. szám - Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége - Hozzászól: Pászót Péter, Páter János
196 Hidrológiai Közlöny 1961. 3. sz. Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége ima-, .soodCOUSZAM Imi-ben 1000 500 ge te 30 I 5CSOÍO 1 ff a iilij! 20 II OXIGÉN a fogyást tás £ 0~[mg/l] iO BOOj 3,5 0,[mg/l] u' Ifi• tóti0,50,050 50 , 120 OXISEN » telítettség eoM/L] l o • 50 50501 50 5050 t lí I fe^ R ^ gr t| |f giiS-íirfe ÍSIÍIItS.1 .-c-a -§» II § SjS; « S: SiSttlUII u JS KLORID uH/0 S ISti's * 0 SZULFÁT [mg/l] tooLUGOSSAG% ÖSSZfS " KEMENYSEG s HJ í ÖSSZES SZILÁRD m [mg/l] 'oo 120 8 „« "Á Sl I JS « SS ,11J 54 tf ui u L5 55 & SOSf 33 25 50 X 30 51 Utí 651 pl g C: g ^ 11. ábra 12. ábra 21—12. ábra. A Duna vizének minősége — @uz. 11—12. Kanecmeo eoöbt JJynaa Figs. 11—12. Water quality of the Danube River tékenyebb. A középértéket tekintve azonban a Duna szulfátokban is csak kissé szegény víznek bizonyul. A lúgosság középértékeit tekintve, az ingadozások kismértékűek. A Duna vizének keménységében sincs gyakorlatilag nagyobb változás: közepes kemény vízként érkezik az országba (kb. 10 nkf.) és azon keresztülfolyva, kisebb ingadozásokkal, ugyancsak 10 német keménységi fok körül hagyja azt el. Összes szilárd alkatrész tartalma a sóban közepesen szegény vizeknek felel meg. Az ingadozások itt sem nagyok és ezért a közepesen kemény és közepesen sószegény vizet igénylő iparok a Duna vizét előnyösen használhatják fel. 7. A Dunántúl északkeleti része A terület felszíni vízfolyásai közül a következőket vizsgáltuk meg: Concó, Általér, Szt. Jánospatak, Nagy-tó, Gallai-patak, Zsidódi-patak, Szt László-patak, Benta, Bera és a Bükkös patak. A 10 felszíni víz 11 mintavételi helyéről származó vízmintákból összesen 1925 alkatrész-meghatározást végeztünk. A 13. ábra szerint mind a coliszám, mind az oxigénfogyasztás alapján legtisztább a Nagy-tó, a Szt. János-patak és a Zsidódipatak esztergomi szakasza. Az oxigénfogyasztás eredményei között igen kiugró értékkel a Zsidódi-