Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 249 operatív és kutatómunka. Külön foglalkoztak az előadók a valdáji hidrológiai kísérleti telep munkásságával és a tudományos képzéssel. V. I. Március 14-én megalakult Társaságunk nyíregyházi csoportja. Az alakuló ülésen Bözsöny Dénes főtitkár ismertette a Társaság célkitűzését, Jancsó Gyula pedig a helyi csoport feladatait. Ezt követően Starosolszky Ödön franciaországi tanulmányútjának tapasztalatait, Rády Ödön a békaember által végezhető vízügyi kutatási munkákat fejtette ki, vetített képek kíséretében. V. I. A Szegedi Csoport január 27-én vezetőségválasztó taggyűlést rendezett. A beszámolót Dévény István, a helyi csoport elnöke tartotta. Visszatekintett a szegedi csoport nyolc éves működésére, s megállapította, hogy Szeged környékének és a dél- Alföldnek a hidrológiájával, a Tiszacsatornázással és Tiszakutatással kapcsolatos kérdések eldöntését, Szeged város árvédelmével, illetőleg vízellátásával összefüggő műszaki vélemények kialakítását a csoport tagjai, illetőleg munkabizottságai tevékenyen elősegítették. Több ankét, összejövetel, tanulmányi kirándulás megszervezésében vállalt munkát a szegedi csoport. Ezek közül kiemelkedik az 1959-ben létrehozott makói balneológiai ankét. A csoport rendes ülésein is sok fontos ismertetés hangzott el, és több érdekes vitadélután zajlott le. Az egyes rendezvényeknek gyakran több száz látogatója volt, de a kisebb előadásokon is általában 50 feletti volt a megjelentek száma. Az elnöki beszámolóhoz Papp Ferenc dr., a Társaság elnöke szólt hozzá elsőnek. Rámutatott, hogy a szegedi csoport igen szép eredményekkel dicsekedhet, s kérte a szervezeti munka további bővítését. A további hozzászólók is hasonló szellemben nyilatkoztak. A tagság ezután megválasztotta az új vezetőséget : Elnök : Dévény István. Társelnök : Forgó László és dr. Láng Sándor. Ügyvezető elnök : Balló Iván. Titkár : dr. Tokodi Péter. A választást követően Dévény István elnök ismertette a csoport 1960 első félévi munkatervét. V. I. A Hidrológiai Társaság Vízügyi Klubja február 12-én jól sikerült farsangi klubestet rendezett. Március 10-én az Országos Vízügyi Tanácskozás alkalmából Tagságunk klubesten fogadta a meghívott résztvevőket. V. I. A budapesti, Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság az elmúlt év őszén elvégezte az 1956. évi jeges árvíz során tönkrement tassi erőmű melletti hajózsilip műszaki vizsgálatát. A zsilipkamrát víztelenítették, s a fenéklemez állapotát, valamint felfekvési viszonyait sugárzó anyagok segítségével állapították meg. A fenéklemez alatt az Építéstudományi Intézet hajtott végre feszültségméréseket. Ezt követően próbacementbesajtolást eszközöltek a fenéklemez alá. A vizsgálatokkal egyidejűleg a Vízügyi Tervező Iroda megtervezte a hajózsilip új árvédelmi berendezését. V. I. A budapesti Vízügyi Igazgatóság vízrendezést végez a Jászságtól délnyugatra elterülő Hajta-lápon. A MÉLYÉPTERV általános tervei szerint megindított munkák célja a nád és gyékény termel és belterjessé tétele és kiterjedt rétterületek lecsapolása. A vízrendezést a Tápió patak torkolati szakaszának szabályozása tette lehetővé. V. I. A Magyar Földtani Társulat keretében január 12-én Agyagásványi Szakcsoport alakult. Elnökké dr. Nemecz Ernőt, titkárrá dr. Varjú Gyulát választották. * A szlovákiai, dobsinai vízerőmű a Hernád vízrendszeréhez tartozó Gölnic-patak, illetőleg a Sajó vízrendszeréhez tartozó Dobsinai-patak 4 km vízszintes távolságon érvényesülő 330 m szintkülönbséget hasznosítja. A Gölnic-patak völgyében létesítették a 34 m magas zárógátat a tározótóval. Innen továbbítják a vizet nyomóalagúton keresztül az alsó völgyben elhelyezett erőműhöz és kiegyenlítő medencéhez. A kihasznált szintkülönbség 243 és 273 m között váltakozik. Vízemésztés : 15 m

3/sec. A generátorok teljesítménye : 23,4 MW. Minthogy a két völgy közötti szintkülönbségből még 50 m kihasználására reális lehetőség van, a csehszlovák szakemberek az erőmű második lépcsője megépítésének gondolatával foglalkoznak. V. I. A Pekingtől mintegy 100 km-re északkeleti irányban fekvő Mi-jun tározó Észak-Kína legnagyobb víztározója. A tározott víz felszíne 200 km

2, a tározó befogadóképessége 4100 millióm

3. Öntözési és elektromos energiafejlesztési célokat szolgál. A gátépítés 37 millió m

3 földmunkával jár. Az építést 1958-ban kezdték, s a tervek szerint 1960-ban fejezik be. V. I. A békéscsabai vízmű 14 km-es főnyomóvezetéke az újkigyósi vízbeszerzés helyétől kezdve fokozatosan épül a város irányában. Égyidejüleg megkezdték a városi főkörvezeték építését >

s- A vízmű 1961-ben szolgáltat vizet a város számára. V. I. Ez év elején adták át a használatnak az Újszeged északi részén létesült belvíz és városi csapadékvízelvezető főcsatornát és átemelő szivattyútelepet. V. I. A Dunabizottság 1960. január 20 és 30-a között Budapesten megtartott ülésszakán ünnepelte alakulásának tizedik évfordulóját. Az ülésszak munkájában Ausztria, a Dunabizottság új tagja is résztvett. Ezen kívül az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának és a Német Szövetségi Köztársaságnak a szakértői is jelen voltak. V. I. Az Üllői úti új lakótelepen 85 millió forintos beruházással 3,5 km hosszú, 2,80 m átmérőjű főgyűjtőcsatornát létesítenek. A csatorna 1,4 km hosszú szakaszát, ezen belül a Könyves Kálmán körút teste alatti részt is, a közlekedés akadályozásának elkkerülésével alagútfúrási módszerekkel, acélpajzsok védelme alatt fogják megépíteni. V. I. Jugoszláv sajtóközlések szerint a szlovéniai Blédi-tó élővilága a szennyvízbevezetések és különösen a benzines olajszennyeződések bejutása következtében erősen kiveszőfélben van. A pusztulási folyamat mintegy 40 esztendő óta tart. Élőször a pisztrángok, később egyes rákfajták, majd a csigafélék tűntek el a tóból. Ezután a halakra is sor került. A biológus szakértők véleménye alapján a tó élővilágát a jövőben ismét kialakítják, s a még meglévőt megmentik. A tóhoz közel fekvő Radovna folyó vizét bevezetik a tóba, azon átáramoltatják, s egyúttal intézkedéseket tesznek a szennyvízbevezetései és szennyeződések megszüntetésére. V. I. Amint a „Műszaki Élet" sajtószemléje közli, a francia Riviéra közelében épített Malpasset gátnak 1959 decemberében történt emlékezetes összeomlását, az ún. Fréjus-i,többezer ember halálát okozó katasztrófát, francia mérnökök véleménye szerint valószínűleg a műtárgy alatt fekvő sziklakőzet elmozdulása okozta. A betongáttest vasszerkezeti hibáira vonatkozó megjegyzéseknek műszaki oldalról nem tulajdonítanak jelentőséget. V. I. A Keszthely Környéki Vízrendezési Társulat megkezdte a nyugat-balatoni lápvidék vízrendezését. Ebben az évben a szombathelyi, Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság tervei szerint a helyi erőforrásokra támaszkodva kezdik meg a levezető főcsatorna és egyes mellékcsatornák rendezését. A későbbiekben a keszthelyi öböl eliszapododásának és a hévizi gyógyfürdő esővízzel való elárasztásának megakadályozására is intézkedéseket tesznek. A társulat 1960. február 22-i közgyűlésén, amelyen a vízrendezés terveit tárgyalták, megjelent és felszólalt Dégen Imre országos vízügyi főigazgató, s beszédében kiemelte a közös gazdaságok által mozgósított és mozgósítható erőforrások gazdasági jelentőségét. V. I. A bécsi vízművek számításai szerint az osztrák fővárosban 10 millió m

3 víz megy évente veszendőbe, amint erről az osztrák napisajtó beszámol. V. I. Kelet-Szlovákiában, a Latorca folyó balparti töltésének elkészítése után megkezdték a jobbparti töltések építését is. Egyidejűleg kiterjedt folyószabályozási munkákat végeznek a Latorca és a Laborc folyón is. A munkálatok főcélja a Bodrog vízrendszer csehszlovákiai szakaszának teljes ármentesítése. V. I.