Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Cziráky József: A hazai termális vizek

Czirákt) J.: A hazai termális vizek Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. 509 2. táblázat V budapesti trrmális ásvány- (n g.vógjiizek adatai Tabelle 2. 'Kenngrössen der thermalen Mineral- und Heiltmsaer in Budapest Table 2. Data of thermal mineral and medical waters in Budapest Helység Forrás, kút neve Víztípus Összes old. alk. [g/l] Fontos alk.rész [mg/1 m/íCJ V i z Kút mélység [m] Vízadó szint [ni] Vízadó réteg Helység Forrás, kút neve Víztípus Összes old. alk. [g/l] Fontos alk.rész [mg/1 m/íCJ hozam [l/Pl hőfok [C°] Kút mélység [m] Vízadó szint [ni] 1 kőzete kora • Császár gy. f. Ar.tal f. Antal k. Imre f. István f. János f. Mária f. Nádor f. Török f. 4 4 4 4 4 4 4 1,6 1,6 1.5 1.4 1.6 1.5 1,4 1,0 183 700 52 70 113 29 300 5500 56 53 55 59 55 51 42 27 41,57 40— 41 Homokos iszap Bryozoás márga Homokos iszap Homokos iszap Homokos iszap Homokos iszap Homokos iszap Homokos iszap Holocén F. eocén Holocén Hoiocén Holocén Holocén Holocén Holocén Csepel Mélyfúrású k. 4 1,6 1,6 1.5 1.4 1.6 1.5 1,4 1,0 495 46 1143.90 1118—1136 Lejtőtörmelék Triász Csillaghegy Árpád f. t 0,8 1800 22 — Homokos iszap Holocén Elektromos f. Fiirdő k. 1 0,9 424 41 203,10 196— 203 Mészkő Eocén Gellért gy. r. Medence f. 10 1.6 Ra : 4,9 1480 44 — — Dolomit F. triász Imre gy. f. Nagy f. Mátyás f. Kénes k. 4 10 8 1,8 1,8 1.9 Ra : 2,3 S : 2,2 350 80 to 42 40 38 93,60 56— 93 Dolomit Budai márga Dolomit F. triász A. oligocén F. triász Király f. Király f. 4 1,2 355 47 — — Homokos iszap Holocén Lukács gy. 1". Lukács k. Harsányi k. Dányi k. Iszaptó Malom tó Római f. 4 8 1 1 1,7 1.4 1,7 0,8 0,9 0,8 F : 2,6 S :-l,0 1200 1100 1400 3700 1 160 1820 46 45 54 30 •>•> 23,60 73,20 100,60 49— 73 27— 100 Budai márga Szürke márga Pirites márga Iszap Budai márga Homokos iszap A. oligocén A. oligocén A. oligocén Holocén A. oligocén Holocén Margitsziget 1. sz. k. . II. sz. k. III. sz. k. 1 4 8 1,0 1,8 1,1 S : 1,2 5010 1 500 5500 39 | 118,53 69 310.76 42 502,10 114— 118 229— 310 182-- 236 Kalcitos márga Mészkő Mészkő A. oligocén Eocén Eocén Óbuda Árpád f. 1 0,8 2030 20 1 — — Meszes iszap Holocén Pünkösd f. Artézi k. 1 0,8 820 25 556,00 509— 556 Dolomit F. triász Római f. Tavi f. 1 0.7 3200 23 — Iszapos homok Holocén Rudas gy. f. Attila 11. k. Árpád 1. f. Beatrix f. Diana-Hygiea f. Gülbaba f. Hungária 1. f. Hungária 11. 1'. Juventus k. Kinizsi f. Mátyás f. Musztafa f. Rákóczi r. 10 10 10 10 1(1 10 10 10 1(1 10 10 10 2,0 1,8 1,8 1.7 1,9 1.9 1.9 2,0 1.8 1,6 1,9 Ra : 8,8 Ra : 4,8 Ra : 7,0 Ra : 22,7 Ra : 6,7 Ra : 5,6 Ra : 5,0 Ra : 5,7 Ra : 6.6 Ra : 6.7 Ra : -1,8 Ra : 10,8 . 20 60 1 50 30 1 20 500 6 40 30 • 14 42 38 35 41 46 4 fi 43 42 43 40 39 36.80 10,00 43,40 18— 36 4 1 — 43 Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit Dolomit. Dolomit Dolomit Dolomit 1''. triász F. triász F. triász F. triász F. triász F. triász F. triász F. triász F. triász F. triász F. triász F. triász Szabadság f. Béke k. 1 1.0 2800 • 14 42 38 35 41 46 4 fi 43 42 43 40 39 125,94 530,00 1 11— 125 Mészkő K. oligocén Szökevény f. Dunában 1,6 100 1 40 125,94 530,00 — Dolomit F. triász Tétényi u. k. Artézi k. 8 | ,.7 8 : 1.2 1 :i4(l 1 50 125,94 530,00 520— 530 Dolomit F. triász Városliget I. sz. k. 4 1.8 II. sz. k. 1 1,0 510 2670 74 76 970.48 1256,10 917— 970 1246—1256 Dolomit Mészkő F. triász F. triász ban figyeltük meg a gőzölgő forrásokat az alacsony dunavízállás idején. A hévforrások miatt nem fagy be a Duna ezen a részen. A Gellérthegy tövében fakadnak a Rudas gyógyfürdő forrásai. A termális gyógyforrásoknál 1560-ban Szokoli Musztafa pasa kupolás fürdőt épített. Az eredeti oszlopokat ma is láthatjuk. Az Árpád, Beatrix, Diana Hygiea, (íiilbaba, Hungária, Kinizsi, Mátyás, Musztafa és Rákóczi gyógyforrásokon kívül gyógyyizes artézi kutak is létesültek. A 43 m mély „Juventus forrás" és a 32 m mély „Attila forrás" kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos, radioaktív gyógyvizét elsősorban ivókúrára használják fel az Erzsébet híd lábánál épült ivócsarnokban. A felsorolt források és kutak radioaktív gyógyvizét medencében gyűjtik össze, és medencékben, kádakban használják fel a gyógyfiirdőzésre. A Rudas gyógyfürdő szomszédságában, a Gellérthegy lábánál épült az Imre (azelőtt Rác) gyógyfürdő. A jelenleg romos gyógyfürdő gyógyászatilag értékes vizét szívesen keresik fel a betegek. A Nagy forrás 42 C° hőmérsékletű, kalciummagnéziumlűdrogénkarbonátos gyógyvize a gépház alatti 11,4 m hosszú és 3,0—6,5 m széles márga-hasadékból tör elő. A Kis (Mátyás) forrás a fürdő ősi, jelenleg fel nem használt forrása. A termális radioaktív gyógyvíz 21,0 m hosszú, átlag 1,5 m széles és 0,6—3,0 m magas forrásbarlangból jut a felszínre. Az 1940. évben végzett forrástisztítás alkalmával újabb 10 m hosszú forrásbarlangot tártak fel. A „Kénes forrás"-nak nevezett 94 m mély artézi kút a háború alatt tönkrement. A Duna mentén észak felé tovább haladva a -József-hegy tövében találjuk a Lukács—Császár gyógyfürdők forrásterületét. A Lukács-gyógyfürdő Malom tavának hűvös karsztvizét a két úszoda-medencébe vezetik. A tavat a tómederben feltörő források és a közeli forrásbarlangban eredő Boltív-forrás táplálja. A Molnár Jánosról elnevezett barlang falán cseppkövek és aragonit rózsák csillognak a kötéllétrán leereszkedők előtt.