Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1959. évi évzáró közgyűléséről

Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. 345 Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1959. évi évzáró közgyűléséről (Készült a közgyűlési jegyzőkönyv alapján) A közgyűlést l!)(>0. január 21-én a Technika Házában 138 megjelent előtt dr. Papp Ferenc, a Társaság elnöke nyitotta meg. Dr. Papp Ferenc elnök : Tisztelt Vendégeink, tisztelt Kartársak ! A közgyűlés egyik c.élja, hogy az elmúlt évben elvégzett feladatainkat, elért eredményeinket értékeljük, a másik, hogy az 19G0. évben megvalósítandó terveket, ránk váró feladatokat felvázoljuk. Az elmúlt évben a Társaság rendezvényein 150 előadás hangzott el 300 előadó részvételével. Ez a szép szám igen örvendetes tény. A részleteket a főtitkár beszámolója ismerteti. Sajnos az 1959. év szomorú eseményeket is hozott . Lelkes, odaadó munkatársaink közül négyen hagytak el minket. Engedjék meg. hogy mindenek előtt elhúnyt tagtársainkról elmlékezzünk meg az elhalálozás sorrendjében. Dr. Lesenyei József az induló élet évszakában távozott el. Munkáját fiatalos ruganyossággal végezte. Közel 30 éven át foglalkozott vízkémiával és a legértékesebb eredményeket a szennyvizek tisztítása terén érte el. Eletének főállomásai a Fővárosi Csatornázási Művek és a VITUKI voltak. A dolgozók egészségét, életéi védő eljárásokról szóló cikkeknek égész sora az ő műve. Tanulmányai jelentek meg a Balaton és Sió vizének szennyeződésével kapcsolatban. Akik ismertük: beesültük és szerettük tiszta jelleméért.' Mazalán Pál neve összeforrott a Hidrológiai Társaságéval. .Munkássága során mindig a nehezebb lehe,tőségcket választotta : Erdélyben a föld gázkutatás megindulásánál, majd a zalai olajmezők első felderítésénél, külföldön a legszélsőségesebb trópusi területeken dolgozott. Külföldről, ahol nagyobb lehetőségei lettek volna, inkább hazajött. A felszabadulás után a Bányászati Kutató Intézetben folytatta munkáját az artézi kutak és az olajkutatás terén. A mélységi vizek legjobb ismerője volt, aki tudását, tapasztalatát ezek feltárásának, védelmének érdekében állította. Gsehidi Géza a VITUKI-ban végzett kutatómunkát, a Hidrológiai Közlöny buzgó munkatársa volt, mint a szlovák szakirodalom hű tolmácsolója. Rejtett, csendes munkát végzett Kertész Árpád is, mint a Közlöny idegennyelvű rovatának szerkesztője. Öt idegen nyelv tudásával, pontosságával, alaposságával, fegyelmezett modorával finomlelkűségével szeretetet és megbecsülést szerzett. Halottaink emléke legyen áldott ! (A Közgyűlés I perces felállással adózik a halottak emlékének ) Akiket elragadott a végzet, azok helyét betöltik fiatal tagtársaink, akik közül ebben az évben sokan elismerést, kitüntetést kaptak munkájukért. Legyen szabad megemlíteni, hogy Ballai István főmérnök Bajáról és Kovalinka László főmérnök kartársunk „Szocialista Munkáért Érdemérmet", Kovácsházi Frigyes „Munka Érdemérmet" kapott. Németh Endre professzort a Grenohle-i Egyetem díszdoktorává, a Toulouse-i Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Az ő örömük a mi örömünk is. Természetesen a Társaság 1300 tagja között sokan végeztek láthatatlanul olyan kitűnő munkát, amivel elősegítették, hogy előbb említett kiváló tagjaink olyan eredményt érhettek el, aminek alapján a kimagasló elismeréseket kapták. Ezek közül legyen szabad kiemelnünk Benedek István laboráns személyét, aki az Épít őipari Műszaki Egyetemen 30 éve végez eredményes munkát. Ha a nemzetközi vízügyi szervek munkálkodására fordítjuk figyelmünket, élénk tevékenységet találunk. Mindjobban átmegy a köztudatba, hogy a víz a vasnál és acélnál is fontosabb, kifogástalan minőségben egyre ritkábban fellelhető ásványi kincse Földünknek. Május 26—29-én tartotta az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 50 éves jubileumát, amelyben kiküldöttünk megjelent. Ugyancsak képviseltettük magunkat májusban az Olasz Vízügyi Társaság rendezésében a VI. Olasz Hidrológiai és Vízépítési Nagygyűlésen, Páduában. Nem tudtunk résztvenni a Belga Vízügyi Központ Liege-i nemzetközi ankétján és nélkülünk zajlott le Franciaországban a Hidrotechnikai Szövetség júniusban tartott, vízgépekkel kapcsolatos ülése is. Augusztusban a Bolgár Tudományos Aladámia rendezett konferenciát az öntözővíz felhasználásának gazdaságosságával kapcsolatban, melyen eredményesen működtünk közre. Aktivan vettünk részt a Brnoi Műszaki Egyetem és a Csehszlovák Vízügyi Tudományos Egyesület ülésén októberben, ahol tagjaink közül többen jelen voltak és előadásokat is tartottak. Előadásokat tartottunk a Nemzetözi Limnolágiai Szövetség által létrehozott Duna Munkaközösség bécsi ülésén, valamint a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség hannoveri ülésén is. Mindebből látható, hogy régi kívánságunk megvalósult, és az elmúlt évben sikerült felvenni a kapcsolatot a külföldi szakegyesületekkel, sikerült megmutatnunk a személyes találkozások és előadások tartása révén azt is, hogy a magyar hidrológusok milyen munkát végeztek. Örvendetes tény — amit a főtitkári beszámoló is kiemel —, hogy számos külföldi tagtárs keresett fel bennünket és előadásokat tartottak nemcsak a miskolci Szennyvízankéton, de Budapesten a központban is. A külfölddel való kapcsolataink megjavultak és javasoljuk, hogy azokat a külföldi szaktársakat, akik már a múltban is különösen érdeklődtek a magyar vízügyek iránt, és saját szakfolyóirataikban, társaságukban ismertették a magyar hidrológusok munkásságát, a mai közgyűlés alkalmával levéllel keresnénk fel, abban a reményben, hogy a közeljövőben módunk lesz ezt a kapcsolatot tovább erősíteni. Javaslom, küldjünk levelet Pardé, Escande, Oscsinikov, Kresser, Hypolito szaktársaknak, amelyben megemlékezünk irányunkban kifejtett pártfogó és fontos működésükről, és üdvözöljük őket. Ezekután még röviden fel kell hívnom a közgyűlés figyelmét egy mostohán kezelt kérdésre, a lápos területek kérdésére. A részletekkel nem szeretném a közgyűlés idejét igénybevenni, a tudnivalókat, majd rövid tanulmányban foglalom össze. Mindenesetre tény, hogy sokezer hold ilyen jobb sorsra érdemes terület van. Nagy helyet foglal el ezekből a karsztvíztől eláztatott, lápossá, vizenyőssé lett rész. Mint geológus, kötelességemnek érzem, hogy erre a kérdésre felhívjam a figyelmet, mert a magyar föld termékenységét minden módon fokozni kell. Örömünkre szolgálna, ha a geológusok egy csoportja e tekintetben a mérnököknek segítséget nyújthatna. Ezekután legyen szabad még röviden azt mondanom, hogy a mai közgyűlésen éppen úgy, mint egész jövő évi munkánkban fontos kötelességünk, hogy tárgyalásainkat Bogdánfy Ödön és Sajó Elemér szellemében végezzük, akik ezt a társaságot életrehívták, annak érdekében, hogy a Társaság a következő évben is eredményes munkát tudjon kifejteni. Bözsöny Dénes, főtikár ez után megtartja beszámolóját. (A beszámoló szövege a Hidrológiai Közlöny 1960. évi 2. számában jelent meg.) Vágás Istvánnak, a Számvizsgáló Bizottság elnökének jelentése az 1959. jan. 1.—dec. 31. közötti időszakról : Bevétel Egvéni tagdíjakból 9 148,— Ft Jogi tagdíjakból 97 350,— Ft Hozzájárulásokból, támogatásokból* 198 898,— Ft MTESZ támogatása 23 000,— Ft Függőben levő átutalások 8 0

00,— Ft Összes bevétel 336 396,—~Ft Kiadás Rendezvények összesen* 220 027,71 Ft (Szolnoki ankét 20 372,64 Ft Soproni ankét 17 247,90 Ft Csehszl. üt 158 080.00 Ft Miskolci ankét 24 927,1" Ft)