Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Erdélyi Mihály: A Hajdúság vízföldtana

Erdélyi M.: A Hajdúság vízföldtana Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. 103 44. Csordalegelő. Keserűkút [2/c]. A: 189; B: 00; C: 185—189; D : +5,6; É: +1,0 m-en 35; F: 94-ig; Q. 45. Nagy hát, Semsey tanya [2/c]. A : 265 ; B : 121 ; C : 250 körül ; D : —4 ; E : —6,4 m-en 80 ; F : 77-ig Q. 46. Józsa. Hunyadi u. A: 285; B: 130—132; F: az anyag alapján is a pleisztocén pliocén határa 87-nél bizonytalanul vonható meg. Debrecen halárának részei. 47. Debrecen. Pallagpuszta. A : 145,3 ; E : kb. 130; D : —18,8; E : 25 m depresszióval 400 ; F : 142-ig durva homokos rétegsor, innen leíelé az agyag már P

2-nek tekinthető. 48. Elep. „Lenin" tsz. A : V ; B : 121 ; F : 84-től P

2, ugyanis 68—84 m között a fúrómester szerint az anyag „vörös agyagos kő", a feküjében levő „kékagyag" már P

2-nek vehető. 49. Nagyhegyes. „Dózsa" tsz. A: 240 ; B : 95; C . (226—236) ; D : —4,6 ; E : —6,6 m-en 40, 22° ; F . 36,5-ig Q ; O : 21. 50. Kishegyes. „Táncsics" tsz. A : 210 ; B : 106 ; C : (130—140) ; F : 29—70 m közben a minta vörösagyag, 70 m-től jellegzetes felső-pannóniai agyag. A határt 35 m körül lehet venni. 51. Nagyhegyes VI. sz. gátőrház. A: 87,5;. B : 92; C: (35,8—37,4); F: 75, l-ig Q. 52. A Kőolajipari Tröszt Bo-61-7500 sz. szeizmikus fúrása. A : 42 ; F: a 25 m feletti barna konkréciós agyagot még a 9-hoz számíthatjuk. A sok kőolajipari szeizmikus fúrás közül csak ez az egy harántolta "át a pleisztocént s ezért volt felhasználható. 53. Nagyhegyes. Iskola. A : 102,8 ; B : 96—97 ; D: +1,7 ; E : 6,5 m depresszióval 120; F: 1,0—4,2 m közben a leírás szerint vörösagyag van, ez alatt a felső-pannóniai alemeletre jellemző rétegsor. Meglepő, de nem lehetetlen a P

2 ilyen magas helyíbte. Baj, hogy az adatok alapján a helyszínelést nem lehetett pontosan végrehajtani. 54. Nagyhegyes. Iskola. A .100 ; B: 110; C: 92—100 ; D : —4,5 ; E : 12 m depresszióval 80 ; F : 20-ig ^-nek vehető. 55. Nagyhegyes. Rákóczi és Kossuth u. sarkán. A : 170 ; B : 96 ; C : (160—165) ; D : + 5 ; E : 120 ; F : A Q—P

2 határa bizonytalan, a leírás alapján leginkább még 20—22 m körül valószínűsíthető. 56. Elep. Az Áll. Eötvös L. Geofizikai Int. IV. szeizmikus fúrása. A : 65,3 ; F : 24-ig Q. . 57 Elep. Az Ali. Eötvös L. Geof. Int III. szeizmikus fúrása. A : 62,7 ; B : 112 ; F : 22-ig Q. 58. A MÉLYÉPTERV 14. sz. kutató fúrása [5], A vörösagyagot elérte, de nem fúrta át. 59. Kishegyes. M. Áll. Eötvös L. Geof. Int. V. szeizmikus fúrása. A: 68,4; B: 118; F: 35-ig Q. 60. A Kőolajipari Tröszt Bo-20-293.75. sz. szeizmikus fúrása. A vörösagyagban állott meg, 5 m-t haladt benne, feltehető, hogy a P

2-t hamar elérte volna. 61. Nagyhegyes. Az Áll. Eötvös L. Geof. Int. II. szeizmikus fúrása. A: 84; B : 118; F: 35-től P

2. 62. Hajdúszoboszló. Kútvölgy. Az Ali. Eötvös Loránd Geofizikai Int. I. szeizmikus fúrása. A : 60,4 ; B : 11 1 ; F : 55-ig Q. 63. Macs. A M. Áll. Földtani Intézet perspektivikus fúrása. A : 501,2 ; B : 122,3 ; C : 148,5—157,6 és 160,5— 163,8 összekapcsolva, 317,0—321,5 és 355,0—363,3 összekapcsolva. D : a: —25, b: •—11; E: —29,5 m üzemi szinten 50 (fajlagos vízhozam 11 l/m), 19°, -—22 m üzemi szinten 500, — 23 m-en 600 (fajlagos vízhozam 48 l/m), 30°; F : 48,3-ig Q, G: 19 (felső réteg), 17,5 (alsó réteg). 64. Kismacs. ÁG. ondódi üzemegysége. A : 338 ; B : 126 ; C : (327—333,8) ; D : —12 ; E : —23,3 m-en 90; F : a 63,3-nál kezdődő agyag már P

2. A határt azért megvonni nehéz, mert 28—63,2 között jelez a fúrómester „köves vörös agyag"-ot. Nem nagyot tévedünk, ha a negyedkorra 50 m-t számítunk. 65. Kismacs. II. sz. iskola. A : 42; B: 130; D : —6,5 ; E : 12 ; F : 34-ig Q. 66. Kismacs. Gépállomás. A: 146,5; B: 121 ; C : (116—119,6 lés 129,5—135,5); D : — ; E : 1,4 m-es leszívással 30 ; F: 14-ig Q. Debrecen város 67. Debrecen. Vízmű. III. sz. kut. A : 141 ; F: 119,1-től P

2. 68. Debrecen. Bellegelő 35. GA. I. sz. A : 215,2 ; B: 115; F : 74,9—97,2 vörös homokos agyag. Ez a fúrás még a Hajdúsághoz tartozik, tőle K-re már sehol sincs meg a vörösagyagos felszínű felső pannóniairétegsor. A Q 97,2-ig vehető. 69. Debrecen. Téglagyár. .4.- 123,3 ; B : kb. 118 ; C : (95,4—117,6); D: •— 11,7 ; E : 9,7 m-es depresszióval 350 ; F : 121,5-ig Q. 70. Debrecen. Bellegelö. E-6. A : 122,5 ; B : 115— 117 ; F : 118,7-ig Q. 71. Debrecen. Nagyerdei Vízmű 14. A : 150,5 ; B : 127,1 ; C : 120—146; D: —16 ; E : —28,6 m-en 1700 ; F : 150,5-ig £-nek vehető. 72. Debrecen. Nagyerdei vízmű 13. A : 154,7 ; B: 126,4; G: (132,6—148,0); D: —17; E: —27 m-en 1300; F: 148-ig Q. 73. Debrecen. Nagyerdei vízmű. 17. A : 154,2 ; B: 126,4; C: (128—154,2); D: —17,7; E: —29,9 m-en 1500 ; F : 135-ig Q. 74. Debrecen. Nagyerdei vízmű 2. A : 141 ; B: 125,8; C : (103—136,5); D: —13,4; E : —20,7 m-en 1515 ; F : 138-ig Q. 75. Debrecen. Nagyerdei vízmű 9. A : 186 ; B: 127,2; C: (124—141, 143,4—153,8, 173,1—180,3) ; D: —15,7; E : —20 m-en 450; F : a negyedkor és pliocén határa nem állapítható meg. 76. Debrecen I. sz. kincstári [9]. F: 185-ig Q. 77. Debrecen II. sz. kincstári [9], F: 186-ig Q. 78. Debreceni vízmű csapókerti próbafúrása. : 179,5; B: 122—125; C: (131,1—137,2; 147,7— 179,2) ; D : —16 ; E : —24 m-en 1500 ; F : 179 (?)-ig Q. 79. Debrecen. Nagytemplom előtt 1886—1891 között készült. A : 803 ; B: 120 ; D : —3,6 ; F • 168,4-ig Q. 80. Debrecen. MAV. Műhelytelep. A : 184; B • 117; C: (128,8—137,5, 150—165, 176,2—182,5); D : 10,6 ; E : 400 ; F : 182,5-től P

2-nek vehető. 81. Debreceni Tejüzem. A: 170; B: kb. 115; C : (147,5—163,9) ; D : —12,6 ; E : —23,1 m-en 850 j F: 164,2-ig Q. 82. Debrecen. Az Erőmű udvarán. A: 203,1 ; D : kb. 13,0 m ; E : 42 ; F : A negyedkor és pliocén határa nem állapítható meg. 83. Debrecen. MÁV. IV. sz. vízállomás. A : 220, B: 115,2 ; C : csőhasítás: 118,0—135,6, 160,0 m-ben • E : 720 ; F : 220-ig Q, 212,5—220,0 közt apró kavics. Ez a legbiztosabb debreceni adat a negyedkor és pliocén határáról. 84. Debrecen. Fűtőház. A: 220; B: 112; D : —6,5 ; E : 635 ; F : 220-ig Q ; a 83.-hoz hasonlóan megbízható. Ebes (Debrecen határa) 85. Ebesi vasútállomás. A : 105 ; B: 103 ; F : 100—105 m közből vett mintában rozsdabarna agyag, zöldesszürke agyag, apró kvarckavics és mészkonkréció van. A pleisztocén és pliocén határrétege, 105-től P

2-nek vehető. 86. Ebesi Á. G. Sertéstelepe. A : 122,5 ; B : 100 ; C : (98,6—109,9) ; D : + 1 ; E : 0,45 m-en 11 ; F : a 120 m-ig tartó durvaszemű homok alatti agyag már valószínűleg P

2. 87. Ebesi Á. G. A : 124,8 ; B : kb. 100 ; C : 107— 120 ; D : —1,1 ; E : —5,6 m-en 200, —13,2 m-en 570 ; F: 120 (?)-ig Q. 88. Ebesi Á. G. A : 124,6 ; B : 100 ; F : 124,6-nál az agyag már P„.' 89. Ebesi Á". G. A : 125 ; B : kb. 100 ; C : (112— 116) és (121—124) ; D: —4,6; E : —32,6 m-en 250. Hajdúszoboszló és határa (90—93). 90. Hajdúszoboszló. Tangazdaság. A: 111,6; B: 100—101; C : 102—107; D : —11,4; E: 240; F : 45-ig Q. 91. Vérvölgy I. Kincstári fúrás [9]. F: 133,5 (?) alatt P

2, szerintem magasabban van a határ.