Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
2. szám - Pató Tibor–Sz. Muhits Katalin: Hazánk első felületi levegőztetéssel működő élesztett iszapos berendezésének tanulmányi vizsgálata
Hidrológiai Közlöny 1959. 2. sz. 140 SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Hazánk első felületi levegőztetéssel működő élesztett iszapos berendezésének tanulmányi vizsgálata^ PA TÓ TIBOR, és Sz. ilr. IUHITS KATALIN A Fővárosi Csatornázási Művek kezelésében a pestlőrinci lakótelepen (Pestlőrinc, Baross u.) a már meglévő biológiai csepegtetőtestes szennyvíztisztító berendezés mellett üzemi méretű, kísérletekre alkalmas Kessener rendszerű élesztett iszapos berendezés létesült, Budapest Főváros Tanácsa VB. Mélyépítési Tervező Vállalata (FÖMTI) tervei szerint. Ennek az újonnan létesült kísérleti berendezésnek üzemeltetésére — tekintve, hogy hazánkban ilyen berendezés még nem volt —• semmiféle gyakorlati tapasztalattal nem rendelkeztünk. A külföldi szakirodalomból — annak ellenére, hogy számos szerző különböző cikkei érdemlegesen foglalkoztak levegőztető berendezések működésével és teljesítőképességével — üzemeltetésre közvetlen gyakorlati útmutatást kapni nem lehet. Ezekre csak elméleti vonalon támaszkodhattunk. Mind a magunk számára, mind a tanulmányokban közöltek révén azonban a hazai tervezőknek és üzemeltetőknek a jövőre vonatkozóan a tanulmányunk értékelésével hasznos tanácsokat, útbaigazítást tudunk rendelkezésre bocsátani. Aj A kísérleti berendezés leírása Biológiai szennyvíztisztítótelep létesítésére azért volt szükség, mert az állami lakótelep csatornázott területének csak a Sós-mocsárárokba van lefolyása. Az 1953. évben épült 8000 fő terhelésre méretezett nagyterhelésű csepegtetőtestes tisztítóberendezés részei (1. ábra) szűrőrács, gépház, kétszintes előülepítő, csepegtetőtest és utóülepítő. *Fővárosi Csatornázási Művek. Főmérnök Ferenc. Szablya A csepegtetőtestes tisztító berendezés leírásával jelen tanulmányunkban nem foglalkozunk. A környező szabad területek beépítésével a terhelés megnövekedett. A telep 1000 főre méretezett bővítését mindenképpen meg kellett oldani. Erre a célra létesült az élesztett iszapos berendezés 2 db felületi szellőztetésű, Kessener rendszerű medencével és utóülepítővel. Az előülepített szennyvizet a meglévő kétszintes előülepítőből kapja. A bekötés a medencéből 200 mm 0-jű zsilipes tolózáron keresztül a kétszintes ülepítő elfolyó bukóéle után ágazik el. így a két biológiai tisztítású rész a csepegtetőtestes és az élesztett iszapos párhuzamosan működik. A kivett víz mennyisége „V" bukón mérhető a mérőaknában. A víz a levegőztető medencében vagy a keféknél, vagy az átellenes oldalon bocsátható be 20 cm széles betonvályukon keresztül. A terelést 10 mm-es acéllemezből készült tiltok biztosítják. A Kessener rendszerű levegőztető medencék egyenként 35 m 3-esek, ferdén beépített terelőfalakkal. (A tanulmányunkban szereplő 1. táblázatban egyik ,,A"-val a másik ,,B"-vel van jelölve.) A két medence vagy sorba, vagy párhuzamosan köthető. Utóülepítővel közvetlenül csak az ,,A" jelölésű van összekötve 200 mm 0 -jű acélcsővel. A levegőztető kefe 360 mm 0 -jű, bemerülése 9—12 cm, az utóülepítő bukólemezeinek beállításától függően. A levegőztető medencék levegőztetését ellátó közös tengelyre felerősített 2x1780 mm hosszú kefe, rugóbronz lemezből készült. Forgatása ékszíjjal és ipari hajtómű közbeiktatásával van megoldva. A kefe fordulatszáma 110/p, nem változtatható. A motor forgatja egyúttal a visszatérő iszap kismértékű fel0UZ. 1. 1. ábra. A Fővárosi Csatornázási Művek Pestlőrinci Szennyvíztisztító Telepének helyszínrajza. 1. Gépház. 2. Kétszintes előülepítő. 3. Csepegtetőtest. 4. Csepegtetőtest utóülepítője. 5. Levegőztető medencék. 6. Meghajtó mű. 7. Levegőztető medencék utóülepítője. 7. Kezelő épület. 9. Iszapszárító ágyak. 10. Öntözővíz átemelő. a) Nyers szennyvíz, b) Átemelt nyers szennyvíz, cj Előülepített szennyvíz, d) Csepegtetőtestről elfolyó szennyvíz, e) Tisztított szennyvíz eifolyás. f) Utóülepítő kerülővezeték. g) Recirkulációs víz. h > Csepegtető testre menő recirkulációs víz (előülepítő megkerülésével). i) Élesztett iszapos medencébe folyó ülepített víz. j) Levegőztető medencék elfolyó vize. k) Élesztett iszapos részleg tisztított vize. I) Visszatérő iszap, m) Fölös iszap, n) Kétszintes ülepítőben kirothadt iszap, o) Öntözésre felhasznált biológiailag tisztított szennyvíz, pi Iszapszárítók csurgalék vize. r) Tervezett fölös iszap elvezetés. riAan OHUcmumeAbHOü cmanifuu e nemmcenmAspuHqe npedapunmun no K.aHaAU3aiiuu Cmonuifbi Abb. 1. Lageplan der Kláranlage Pestlőrinc der Kanalisationswerke Budapest
