Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Urbancsek János : Az alföldi ártézi vizek vasassága és keménysége

Vrbancsek J.: Az alföldi artézi vizek vasassága és keménysége Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. 371 származik. A kismélységű ártézi vizek agresszivitására utal az a körülmény is, hogy ellentétben az északi süllyedékterülettel az itteni vizek lágyak. Ismeretes, hogy 5 nkf-ú, vagy ennél lágyabb szabad szénsavat tartalmazó vizek erősen agresszívek, mert tartozékos szénsavtartalmúk elhanyagolhatóan kevés. Míg a szabad szénsavnak csupán csak egyrésze agresszív mészre, addig fémekkel szemben egész mennyisége támadólag viselkedik. Ezzel magyarázható az a körülmény, hogy a Hármaskörös közi rétegvizek vasasak, de nem kemények. 8. Sebeskörös törmelékkúpja Itt a levantei korszak óta nagymennyiségű és durvaszemű képződmény halmozódott fel. A kavicsos üledékek az országhatártól keletre még a felszínen vannak, Biharkeresztesnél azonban hirtelen mélyre süllyednek. A törmelékkúp délnyugati szárnya Komádinál ÉNy—DK-i törés mentén hirtelen befejeződik ; keletre azonban félkörív mentén Nagyléta és Püspökladány vonaláig követhető. Az erdélyi Középhegységről lehúzódó lejtőtörmelékből, továbbá a peremi részeken a felszínen levő kavicsos üledékeken keresztül sok csapadék eredetű víz kerül a törmelékkúp belsejébe, ezért mind a mélyebben elhelyezkedő, mind pedig a magasabban ismert durvaszemű kavicsos homokrétegekből sok és jó minőségű víz nyerhető ki. A kitermelt víz agresszivitása kicsi és így még negatív ártézi kutakban sem dúsul'fel a vastartalom annyira, hogy ellene mesterségesen védekezni kellene. 9. Nagykunság Az Északi Középhegységről lefutó folyók erózióbázisa a délalföldi depresszió volt, nemcsak a levantei korszakban, hanem még a pleisztocénben is és ennek következtében osztályozatlan, apró és finomszemű üledékük egy részét már a Nagykunság területén lerakták. A 100—150 m vastag pleisztocén képződményekben durva üledék kevés helyen tárható fel és ezért nagy vízhozamú ártézi kutak alig ismeretesek. Kifogásolható azonban a pleisztocén rétegekből felszálló vizek minősége, mert még 150 m mély ségből is vasas víz termelhető ki. Különösen a Hortobágy és Hármaskőrös összefolyásánál, Mezőtúr és Turkeve környékén ismeretesek erősen agresszív vizű ártézi kutak. 150 m-től nagyobb mélységben azonban a vizek vasassága már lecsökken. A Mezőtúr és Turkeve környékén ismeretes nagyobb keménységű ártézi vizek kivételével általánosságban az egész tájegység területén az ártézi vizek keménysége közepes. Mivel az itteni fúrt kutak vizének vasassága túlnyomó mennyiségben a kutak béléscsövének korrodálásából származik, ezért a kutak minőségének megjavítása érdekében elsősorban korrózióvédelemről kell gondoskodni. 10. Hortobágy A Hortobágy pannóniai felszínét kisebb mértékben a nyírségi folyók, túlnyomó mennyiségében azonban az Eger és Sajó—Hernád ide átnyúló üledéke töltötte fel. A Sajó törmelékkúpjának durva üledéke mélyen benyúlik Polgár, Görbeháza és Hajdúböszörmény irányába és ezekből a rétegekből csaknem a törmelékkúp egész terjedelmében jó minőségű víz hozható felszínre. Kevés olyan ártézi kút ismeretes, amelyik régen eltemetett mocsári üledék homokrétegét csapolja meg és ennek következtében a víz vasassága a megengedettnél nagyobb. így tehát az ártézi vizek minőségének megjavítása csak egyes esetekben válik szükségessé. 11. Nyírség és Szatmári síkság A Nyírség 150—170 m mély pleisztocén süllyedékét az Északkeleti Kárpátok és a Keleti Középhegység folyóinak törmelékkúpja takarja. Minden más többi eddig ismertetett tájegységtől elüt a Nyírség ártézi vizének minősége, mert a törmelékkúp anyaga is eltérően más ásványtam összetételt mutat. Összehasonlításul a 3. táblázatban közöljük néhány terület homokanyagának nehéz ásvány vizsgálati adatát. 3. táblázat Honinkban előforduló nehézásványok százalékos eloszlása Taön. 3. npoyeHmHoe pacnpedejienue m.HjKc.uüx MUHepanoe e necKe Tabelle 3. Prozevtuelle Verteilung der sehweren Mineralien im Satid Homokminták begyűjtés helye • Jz £ ~ x c Jj P u C-* —! vá •< SD X M <u 1 o T3 Pfl Staurolit Turmalin Ilnienit -aí Linionit Szeged. Anna ki'it, 88—91 111 ... 24 9 32 10 4 6 9 3 1 1 1 Szolnok. Tisza folyómeder Mi 8 20 10 4 14 2 6 1 1 1 K imszent marton, Körös folyómeder , 15 31 (i 2 6 B 4 2 1 Kiszórni" i.^Maros folyómeder . . 23 13 19 17 9 9 1 8 1 Nyírség, Domb rád. 5—10 m ... o 1(1 18 l 1(1 2 7 5 2 (i 11 4 13 4