Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)
5. szám - Gregács M. - Muhits K. - Páter J. - Tóth I.: A budapesti Dunaszakasz szennyeződése
348 Hidrológiai Közlöny 1959. 5. sz. Gregács—Muhits—Páter—Tóth: A budapesti Dunaszakasz szennyeződése Szilas patak Északi összekötő vasúti hid Zsilip utca Vöröskereszt Zsigmond Mede r utca Ráko s patak Árpid hid Bem ter -r^ Margit hid Csalogány utca iák Kossuth hia tánchid SzebeniA. tér sX Gellért tér Ördögárok j\/\^ l Szobaa s°3 hi d Petőfi hid Hámort K át m Ferenci/árost ^j^jz/vatlyúieiep Csepeli papírgyár Deli összekötő vasúti hid Kele nföldi szivattyútelep Albert falvi szivattyútelep Tóth J. utca Csepeli vasmű SZIGETSZENTMIKL OS VÍZMÜTELEP 1. ábra. Mintavételi helyek és nagyobb szennyvízkitorkolások ®m. 1. Mecma no 83amuw npoö a öonee Kpywme euxodbi cmotHbix eod Fig. 7. Sampling plaees and points of appreciable sewage canal inflow (jobb) partnál a margitszigeti Casinó magasságában. VIII. A pesti (bal) partnál a T7ei«-kút közelében. IX. A budai (jobb) partnál a volt Ördögárok torkolata alatt. X. Az Erzsébethíd roncsainál a mederszelvény közepén. XI. A pesti (bal) partnál a Hámán Kató úti csatorna torkolata alatt. XII. A Soroksári úti szennyvízfőnyomócső kitorkolásánál. XIII. A Csepeli Vas- és Fémművek legalsó szennyvízlevezetésének torkolata alatt a bal partnál. XIV. A szigetszentmiklósi fővárosi vízműtelepnél a bal partnál. XV. A szigetszentmiklósi fővárosi vízműtelepnél a sodorvonalban. XVI. A szigetszentmiklósi fővárosi vízműtelepnél a jobb partnál. A fenti helyeken nyolc alkalommal, mégpedig : 1. 1955. november 1(5., 2. december 14., 3. 1956. április 7, 4. május 9, 5. június 21, 6. július 26, 7. augusztus 14 és 8. szeptember 27-én vettünk a Fővárosi Vízművek motorcsónakjával mintákat, a szennyező csatorna torkolatok alatt kb. 50— 100 m-re ahol a betorkoló szennyvíz véleményünk szerint már eléggé elkeveredett a folyó vízével. A minták kémiai, biológiai és mikrobiológiai (bakteriológiai és fag) vizsgálatok céljára szolgáltak. A biológiai vizsgálatokat dr. Szabóné dr. Muhits Katalin, a bakteriológiai vizsgálatokat dr. Gregács Margit, a fag vizsgálatokat dr. Páter János, a kémiai vizsgálatokat Tóth István végezte. A kémiai vizsgálatok során meghatároztuk a víz oldott-oxigén tartalmát, oxigénnel való telítettségét, oxigénfogyasztását, a klorid, nitrát, nitrit, ammónia, szulfát, vas és mangán tartalmát, az összes-karbonát és maradvány keménységét, fenol tartalmát és hőmérsékletét. A bakteriológiai vizsgálatok kiterjedtek a 37 C°-on agaron és a 20 C°-on gelatinán növekedő baktériumok 1 ml-re vonatkozó baktériumszámának meghatározásán kívül a 100 ml-ben levő coliszám coli-liter és az anaerob spórás baktériumok számának meghatározására is. Minden esetben megkíséreltük pathogen bélbaktériumok kitenyésztését is. A vizsgálatok során Nyerberg—Gajzágó módszerével tenyésztettük ki az enterális fertőző betegségek kórokozóinak jellemző fagjait (tífuszparatífusz B., Schiga, Flexner, Sonne, coli.). Megjegyezzük. hogy a fagok kimutatása valószínűsíti a homológ patogén baktériumok jelenlétét a vizsgált vízben. Ez magában foglalja azt, hogy a fag jelenléte nem szükségképen arányos a szennyjelző baktériumok mennyiségével. Az értékelést agarlemezen végeztük a lyzis foka szerint. A lyzis erősségét negatívtól 4 keresztig jelöltük. Az eredmények közlésekor a lyzis erősségét jelző keresztek számát összegeztük. így minden vizsgálati helyre és mintára vonatkozóan a fag erősségét egyetlen számmal adtuk meg. A biológiai vizsgálatok nemcsak a vett minták szennyeződést jelző alkatrészeinek kvalitatív, hanem kvantitatív meghatározására is kiterjedtek. Knöpp—Muhits eljárás alkalmazásával e vizsgálatok eredményét az egyes szennyeződési zónákra (oligosaprob /S- és x mesosaprob, valamint
