Hidrológiai Közlöny 1959 (39. évfolyam)

5. szám - Gregács M. - Muhits K. - Páter J. - Tóth I.: A budapesti Dunaszakasz szennyeződése

Hidrológiai Közlöny 1959. 4. sz. 347 LIMNOLÓGIA A budapesti Dunaszakasz szennyeződése GKEGÁCS MARGIT, Sz. MUHITS KATALIN, PÁTER JÁNOS és TÓTH ISTVÁN A Duna mint Európa második legnagyobb folyója, hatalmas vízhozamával mind ez ideig szinte korlátlan befogadója a partmenti városok és ipartelepek szennyvizeinek. A század elején létesített fővárosi csatornahálózat ma már a tervezettnél jóval nagyobb mennyiségű vizet szállít a Dunába. Ezért a jövőben sorrakerülő fejlesztés során megfelelően kell biztosítani a szennyvíz higiénés elhelyezését. A szennyeződési viszonyok beható tanulmányozása után dönthető csak el, hogy a jövőben is elégséges lesz-e a szennyvizet csak szűrőrácson szűrve a sodorvonalba vezetni, vagy pedig már elkövetkezett a szennyvizek Dunába engedés előtti bizonyos előtisztításának az ideje. Ugyancsak fontos a Duna elszennyeződöttségének ismerete, általános közegészségügyi és ivó, valamint ipari vízellátási szempontokból is. A budapesti szennyvizeket számos helyen nem a sodorvonalba vezetik, hanem parti kitorkolások révén közegészségügyi szempontból különösen a part közelében szennyezik a folyót. A Dunát Nagy-Budapestnél érő íőbb szennyeződések (1. ábra) A pesti (bal) parton: A Szilcis-patak ipari és házi szennyvizekkel erősen túlterhelve ömlik a Dunába. Nagymértékben veszélyezteti a Fővárosi Vízművek káposztásmegyeri védett víznyerő területeit. Az újpesti Zsilip utcai csatorna házi szennyvizeken kívül többé-kevésbé kátránytalanított fenol tartalmú gázgyári szennyvizet szállít a Dunába. A Meder utcai csatorna főképpen a XIII. kerületből származó házi és ipari szennyvizeket szállítja. Figyelemreméltó, hogy ezen a csatonán keresztül kerül a Dunába a Chinoin Gyógyszer Vegyészeti Gyár erősen szennyezett ipari vize. A Rákos-patak mellett települt a Fővárosi Csatornázási Művek szennyvízátemelő telepe. Ez a telep jórészt a XIII., XIV., kerületből származó szennyvizeket kb. a parttól 150 m-re a Duna sodorvonalába nyomja. Szivattyúzás előtt a szennyvizet rácson szűrik át. A Rámán Kató úti csatornán keresztül, noha az vészkiömlő jellegű, időszakosan mégis (a vizsgálat tartama alatt állandóan) ipari szennyvizeken kívül a VIII., IX. és X. kerületekből nagyobb mennyiségű házi szennyvíz is kerül a Dunába. Ez a csatorna fogadja be a MÁVAG fenol-tartalmú, erősen szennyezett ipari szennyvizét is. A Fővárosi Csatornázási Művek Ferencvárosi központi szennyvízátemelő telepe a déli összekötő vasúti híd második mederpilléréig vezeti be a Duna sodorvonalába Pest belső területeinek házi szennyvizein kívül a Ganz Vagongyár fenoltartalmú szennyvizeit is. Itt alkalmaínak Budapesten egyedül előtisztítást, mozgó szűrőrácsos rácsszemét eltávolítás és rácsszemét rothasztás formájában. Ettől délre a pesti oldal csatornáinak egyrésze a Soroksári Duna-ágba torkollik. A Soroksári Duna-ág szennyeződését az elmúlt években már más tanulmányok és vizsgálatok tárták fel. A csepeli Duna-szakaszon nagyobb mennyiségű, főleg ipari szennyvíz kerül a Dunába a Petróleum kikötőnél és a Csepeli Papírgyár cellulóze gyárának szüljit-szennylúg bevezetési helyén. Ezenkívül még nagyobbmennyiségű, főleg fenolos ipari szennyvíz kerül a Dunába a Csepeli Vas és Fémművek III. és IV. számú csatornáján keresztül. A budai (jobb) parton: Az Északi összekötő vasúti híd magasságában, illetve körzetében több kisebb, jórészt időszakos felszíni vízfolyás szállít textilgyári és házi szennyvizeket a Dunába. A Vöröskereszt utcai csatorna házi szennyvizeken kívül az Óbudai Gázgyár szennyvizeit is a Hajógyári Duna-ágba szállítja. Óbuda nagyobb részének házi szennyvizeit a Fővárosi Csatornázási Művek szennyvízátemelő telepe bocsátja a Dunába parti kiömléssel. Kisebb szennyvízcsatorna torkolatok vannak a Margit-hídnál a Bem József térnél, a Csalogány utcánál, valamint a Szebeni Antal térnél. Nagyobb mennyiségű házi szennyvizet szállít a Dunába az Ördögárok. Kisebb mennyiségű szennyvizet a Gellért szállónál, az albertfalvai kiömlőnél, valamint a Budafok északi és déli kiömlőjénél engednek a Dunába. Szennyeződés szempontjából lényegtelen a Kelenföldi Erőmű Dunába ömlő nagymennyiségű hűtővize. Szerves anyagokkal nagyobb mértékben szennyezett lejjebb a budapesti Szeszélesztő- és Likőrgyár, a Zománcedénygyár és a Kartonlemezgyár ipari szennyvize, melyek Budafoknál ömlenek a Dunába. Ellenőrző vizsgálatainkhoz — a felsorolt szennyeződési helyek figyelembevételével — a következő 16 mintavételi helyet választottuk ki. Mintavételi helyek : I. Szilas-patak torkolata fölött a balpart közelében. II. Szilas-patak torkolata alatt a XIII. számú párhuzamműnél. 111. A Hajógyári-sziget déli csúcsánál (a Hajógyári ágban). IV. A Margitsziget északi csúcsánál. V. A Margitszigeti partnál a pesti ágban a margitszigeti Casinó magasságában. VI. A margitszigeti partnál a budai ágban a margitszigeti Casinó magasságában. VII. A budai