Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
3. szám - Markó Iván: Az osztrák dunai lépcsőkről szerzett tapasztalatok
203 Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. VÍZÉPÍTÉS Ausztriában sorra épülnek a dunai vízlépcsők. Joclienstein után most az ybbs-persenbeugi vízerőmű is energiát szolgáltat. Ezek a dunai vízlépcsők nemcsak az osztrák Duna vízgazdálkodási kerettervébe, hanem ugyanakkor a Duna—Majna—Rajna-csatorna kivitelezésébe is beleilleszkednek. A szerző, ausztriai tanulmány útjának tapasztalatai alapján ismerteti a villamosenergia helyzetet és a keretterv főbb jellemzőit. Igen fontosak azok a tervezési, építési és üzemeltetési tapasztalatok, amelyeket a dunai vízlépcsőkkel kapcsolatos hordalók ós jégmozgás, építési ütemezés, mederkörül zárások, sztatikai számítási módok, felhajtóerőcsökkentő berendezések, duzzasztótábla szerelés stb. terén a tanulmány feltár. Az osztrák dunai vízlépcsőkről szerzett tapasztalatok MARKÓ IVÁN Hazánkkal szomszédos Ausztria nagy erőfeszítéseket tesz a vízenergia hasznosítására. Ennek jellemzője, hogy az osztrák energiatermelés közel % részét már vízerőtelepek szolgáltatják. A legnagyobb osztrák folyón, a Dunán sorra épülnek a vízlépcsők, amelyek nemcsak energiát termelnek, hanem ugyanakkor a hajózás érdekét is szolgálják és az egységes vízgazdálkodási keretterv részét képezik, Ausztria villamosenergia helyzete A világ civilizált államai igen nagy erőt fordítanak villamosenergia termelésük fejlesztésére. Ebből az általános haladásból Ausztria is jelentékenyen kiveszi részét. A világ villamosenergia igényére jellemző, hogy földünk energiafogyasztása minden 10 évben megkétszereződik (1. ábra). [Milliárd kWh] 1S00, Ausztria szerepét az európai villamosenergia fogyasztásban leginkább úgy érzékelhetjük, ha a többi állam adataival az 1. táblázatban összehasonlítjuk. Ekkor kitűnik, hogy az osztrákok egy főre eső kWóra fogyasztása hazánkhoz képest több mint kétszeres és megelőzi még az erősen iparosodott Belgiumot és Csehszlovákiát is. 1. táblázat Villamosencrgia összfogyasztás fejlődése Európában 1 Ország Villamosenergia összfogyasztása 1955-ben Növekedés évi aránya százalékban Ország millió kWó egy főre eső kWó 1954/ 1955. 1951/ 1955. Norvégia 22 682 6620 4,1 6,3 Svédország 24 837 3420 4,3 6,6 1 .uxemburg 1 066 3330 14,6 7,3 14 064 2830 8,6 5,0 Saarvidék 2 240 2260 11,3 14,0 Nagy-Britannia . . 89 226 1750 9,0 6,5 NDK 26 629 1510 8,9 7,7 Finnország 6 825 1610 20,0 10,3 NSZK 73 495 1470 11,4 10,0 Ausztria 2 9 699 1390 5 12,4 10,2 Belgium 11 080 1180 7,1 4,0 Franciaország . . . 49 639 1150 8,9 6,7 Csehszlovákia . . . 14 839 1130 10,6 9,2 Hollandia 10 780 1000 8,0 7,9 3 767 850 9,7 9,3 Szovjetunió 159 366" 800 12,8 13,1 Olaszország 38 140 790 8,2 6,9 Lengyelország . . . Magyarország 1 1 . . 16 452 600 14,9 13,7 Lengyelország . . . Magyarország 1 1 . . 5 190 530 10,6 12,5 Írország 1 501 520 6,6 11,1 Spanyolország . . . 11 928 410 17,0 14,0 Bulgária 2 138 280 18,5 17,8 Románia 4 250 240 16,4 14,0 Jugoszlávia 4 154 240 29,2 14,4 Portugália 1 910 220 15,2 14,7 Görögország Törökország 1 391 170 18,8 12,7 Görögország Törökország l (i00 70 15,3 13,9 Összesen 4 ... (vagy átlag) USA 611 000 970 10,5 9,3 Összesen 4 ... (vagy átlag) USA 627 131' 3800 14,7 9,5 1. ábra. Az energiafogyasztás fejlődése 1920—1955. év között Fig. 1. The trend of energy consumption between 1920 and 1955 Fig. 1. Entwicklung des Energiebedarfes zwischen 1920— 1955 1 = 1955. évi adatok 2 = 1958-ban 11 000 millió kWó lesz 3 = 1956-ban 5440 millió kWó volt 4 = Szovjetunióval együtt 5 = 1957. év végén 1500 kWó " = 1957. év végén 210 millió kWó 7 — Földünk vili. energ. fogyasztása 1244 milliárd kWó 1958-ban kb.
