Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)
3. szám - Ujvári József: A Duna vízgyűjtő területének többévi közepes csapadék és fajlagos lefolyási térképei
Újvári J.: A Duna vízgyűjtőjének csapadék és lefolyási térképe Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. 193 például a Száva-Buhinyka patakon a zatiszkai vízmércénél (304 km 2) a vízgyűjtőre eső közepes csapadékmennyiség eléri a 3000 mm-t, a közepes vízlefolyás pedig a 2380 mm-t. Másik legjelentősebb jellegzetessége a természetes vízháztartásnak abban nyilvánul meg, hogy a csapadék, valamint a vízlefolyás értékei fokozatosan csökkennek az Atlanti óceántól való távolodással. Ezt bizonyítják a 2. táblázatban felsorolt tájegységekre jellemző közepes csapadék, lefolyás és párolgási értékek is. 2. táblázat A Duna-medence tájegységeire jellemző hidrológiai adatok Csapadék Lefolyás | Párolgás Földrajzi tájegység Alpok Nyugati Kárpátok Erdős-Kárpátok Romániai Kárpátok Balkánok Fölső-Duna medencéi Morva-medence . . Magyar Alföld . . . Erdélyi medence Alduna síksága . . Dobrudzsa [mm] 1000—2300 700—2000 050—1500 —íooo 500—1300 800—1000 000—700 575—650 575—650 475—550 375—425 700—2100 150—1600 150—1200 1501202008050701515-1400 -1100 -400 -200 -100 -150 -60 -30 200200300200200550550525525460360-600 -600 -600 -600 -550 -600 -600 -000 -575 -500 -400 A Duna természetes vízháztartásának jellemzői a romániai szakaszon A lefolyási térkép planimetrálása útján kapott eredmény Orsovánál teljes mertékben megegyezik Dórin Pavel mérnök által az 1893—1947-es időszakra kiszámolt vízhozammal (5570 m 3/sec). Ezzel az értékkel továbbhaladva kaptuk meg szintén planimetrálás útján a Duna romániai szakaszának közepes vízhozam értékeit. Meg kell jegyeznünk, hogy az újabb ellenőrzések Oltenicánál, a brailai vízmércénél, valamint Tulceánál hasonlóképpen megközelítően pontos értékeket adtak az anomáliával kapcsolatos redukciók után. Ami a természetes vízháztartás egyenletének összetevőit illeti, ezek értéke fokozatosan csökken az Alduna hosszában a kis nedvességű területek hatására, amelyek kisebb fajlagos vízhozamú mellékfolyókat küldenek a Duna felé, mint amennyi a Duna fajlagos vízhozama ezen a szakaszon (3. táblázat). Végkövetkeztetésképpen megállapíthatj uk, hogy a vízháztartási egyenlet összetevőinek vizsgálata érdekes eredményekre vezethet, ezeket tovább kell folytatni. Ehhez viszont szükség volna a dunai országok hidrológusainak együttműködésére. Az illető térképek 1 : 500 000-es méretarányban való elkészítése nagymértékben elősegítené a dunai létesítmények hidrológiai számításainak helyes értékelését. Véleményünk szerint a hidrológiai adatok összeegyeztetése a Dunabizottság elsőrendű feladata lenne. Befejezésül meg kell említenem, hogy a mellékelt térképek összeállításánál jelentős segítséget kaptam Stroici Ruth földrajz szakos tanárnő részéről, ki a planimetrálási munkálatokat végezte, és akinek ezúttal mondok köszönetet. 3. táblázat A Duna romániai szakaszának vízháztartására jellemző adatok Vízmérce Vízgyűjtő terület, [km] Csapadék [mm] Vízlefolyás [mm] Elpárolgás [mm] Lefolyási együtt-ható Vízhozam | m : ,/sec] Gradiste . . 570 896 882 • 306 576 0,35 5543 Moldova 0,35 Veche . . 512 417 882 306 576 0,35 5558 Drencova 573 175 882 306 576 0,35 5565 Orsova . . . 574 860 881 305 576 0,35 5570 Cetate . .. 585 129 877 305 572 0,35 5574 Calafat . . . 585 941 876 304 572 0,35 5680 Bistretul 589 763 876 304 572 0,35 5691 Beehet . ,. 607 698 871 300 571 0,35 5805 Corabia . . 617 434 870 299 571 0,34 5860 TurnuMagurele 648 343 863 293 570 0,34 6042 Zimnicea 650 782 862 293 569 0,34 6060 Giurgiu . . 668 731 858 289 569 0,34 6132 Celeresi . . 690 344 849 281 568 0,33 6210 Socariciu 694 674 849 281 568 0,33 6195 Cernavoda 697 789 844 279 565 0,33 6185 Ilirsova 701 325 843 276 567 0,32 6175 Gura Girlutei 714 553 839 273 566 0,32 6180 Braila . . . 717 399 835 271 564 0,32 6178 Galati . . . 762 442 825 265 560 0,32 6410 Tulcea (a Delta elágazása előtt) 797 017 811 255,5 555,5 0,31 6515 Sulina (Duna tork.) 805 300 858,5 251,5 546,5 .0,31 6444 FORRÁSMUNKÁK A Duna egész vízgyűjtőjére, illetve a tárgyalt kérdésre vonatkozólag : [1] Lvovici M. I. : Elementi vodnovo rezima rek Zemnovo sara. Gliidromet-izdat. 1945.Sverdlovsk— Moscva. 12] B. D. Zsikov: Karta srednovo godovovo stoka Evropi. Tr. GGI, vip. 6. 1938. [3] Fischer K. : Abflussverheltniss, Abflussvermögen und verdunstung von Flussgebieten Mitteleuropas. Zentr. Iblatt der Bauverwaltung 11. 41. Berlin, 1925. [4] Pardé M. : Fleuves et riviers. Paris, 1933. [5] Pardé M. : Les cours d'eau les mieux alimentes du Monde. Asociation Intern. D'Hidrologie Scientifique. Congres d'Edinbourg 14—16. Sopt. 1936. [6] Lászlóffy Woldemar : A Dunavölgy vízrajza. (Rónai —Teleki : A Dunamedence térképe c. művének magyarázójában). [7] Pavel Dórin : Contributié la hidrografia Dunarii. Bul. Soc. Politchnic din Rominia. Anul LII. 1938. [8] Sziberth A. : Adatok Magyarország lényegesebb vízfolyásainak vízgyűjtő területeiről. Vízügyi Közlemények 1903. [9] Tőry K. : A Duna és szabályozása. Bp., 1952. [10] Lvovici M. I. : Fiziko-geograficioskie fáctori rccirífevo stoka. Voprosi Geografil 1956. [11] Alt. E. : Klimakunde von Mittel und Südeuropa, 1952. Németországra, Ausztriára és Svájcra vonatkozólag [12] Jahrbuch für die Gewasserkunde Deutschen Reiches.
