Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
3. szám - Zimmer Péter: Nagy-Budapest vízellátásának helyzete és feladatai
1.96" Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 3. sz. Zimmer P.: Nagy-Budapest vízellátásának helyzete és feladatai gitszigeti víz továbbítására szükséges 800 mm átmérőjű és a szigetszentmifelósi III. 800 mm átmérőjű vezetéket). Ezek a vezetékek mind közvetve vagy közvetlenül a Gellért-hegyi medencét töltik. A megfelelő áramcsatlakozás biztosítása céljából felmerült az a terv, hogy az elektromos áramot a Duna alatt építendő bújtató útján hozzuk át a Káposztásmegyeri telepre (1. ábra). Ezzel kapcsolatban megemlítjük, bogy a bújtató felhasználható volna az egyik, esetleg a IV. 800 mm átmérőjű főnyomócsőnek a budai oldalra való átvezetésére is. A XIV. kerületben, a nagyarányú lakásépítkezések megindulása óta romlott jelentősen a vízellátási helyzet. A kerületben 9000 lakás épül. Rendkívül sürgős volt a Váci úti 1200 mm átmérőjű főnyomóvezetékből kiágazhatott 600 mm átmérőjű vezeték, amely a Kerepesi úti 600 mm átmérőjű nyomócsőbe köt be. Ennek teljes kiépítése már megtörtént. A káposztásmegyeri főtelepről elindítják a harmadik 1200 mm átmérőjű főnyomócső építését, mert az északon létesülő meder galériák és csáposkutak vizét csak ilyen nagyátmérőjű vezetékkel tudják a városba továbbítani. Különösen fontos ez a pócsmegyeri telep vizének a bevezetésénél. Ilyen nagyméretű csövek fektetési programjával egyidejűleg most már a vasbeton csövek végleges és folyamatos gyártását is meg kell oldani. Tovább kell folytatni a Gellért-hegyi medence fejlesztését elsősorban a 10 000 m : !-es magasabban fekvő részt, amelynek a gazdaságos üzemeltetés szempontjából fontos a szerepe. Ezenfelül a 10 000 m 3-es sasihegyi és az 5000 m'-es rózsadombi medencét is meg kell építeni. Számos tápláló vezeték építését vették tervbe, így az Árpád-hidra tervezett 600 mm átmérőjű és az újjáépülő Erzsébet-hidra tervezett 500 mm átmérőjű nyomócsöveket, amelyek a budai és a pesti csőhálózat közötti összeköttetést, tehát a jobb vízellátást és a vízellátás biztonságának növelését szolgálják. 3. Meder-javítási és vartvédelmi munkák. A vízművek kútrendszereiben a gyakran erőltetett vízkivétel folytán már hosszú évek óta a vízadóképesség csökkenése tapasztalható. Ennek egyik oka a mederrész nagyfokú eltömődése. Ezt az eltömődést Szigetszentmiklóson igen nagymértékben fokozta a kutalk előtt levonuló fenolos-kátrányos gázvíz is. A szigetszentTiiiklósi víztermelőtelep megépítése folyamán a Dunába bocsátott fenol következtében eltömődött pesti mederszakaszt kotrással és kavicscserével kell rendbehozni. Ezenkívül partrendezést és feltöltést kell végezni. 1948-ban, mikor Nagy-Budapest kialakításával a szigetszentmiklósi vízmű a Fővárosi Vízművek kezelésébe került, rögtön feltűnt a telep előtti Duna-szakasz kátránytartalma. A vizsgálatok igazolták, hogy a folyam fenolos gázvízzel erősen szennyezett és a kavicsrétege kátrány-lepényekkel borított. A további kutatások azt is igazolták, hogy a kátrány és a fenolos gázvíz szennyezés nagyrészt a Csepeli Fém- és Acél Művektől ered. 1949-től kezdődőleg a Fővárosi Vízművek szóban és írásban megkezdte a harcot a Vízügyi Jogszabályok érdekében. A Csepeli Acélművek 1953-ban megindított új gázgyára katasztrofálissá tette a helyzetet. A kutak előtti part- és mederszakaszon lerakódott kátrányréteg a víz átszűrődését a kutak felé nagymértékben gátolja. A gázvíz pedig állandóan veszélyezteti a csáposkutakból termelhető víz minőségét. Mióta a Budapesti Gáz- és Kokszművek termelési kapacitása, s így a fenolos gázvíz és kátrány mennyisége a Dunában megnövekedett, megkétszereződött, a Fővárosi Vízművek budaújlaki kútjai előtt is kétszeresen koncentráltabb gázvizes folyamvíz vonul le, és ez a meder kavicsrétegében kialakult biológiai szűrőréteg mikroorganizmusait veszélyezteti. 1956. május közepén 2 parti kutat a fenolszennyeződés miatt hosszabb időre ki kellett kapcsolni. Ugyancsak szükségesek a part védőművek is. Mindezek költségeit a munkák végrehajtásának megfelelő időpontjára beállítottuk. g) Vízzel ellátandó újabb területek A Rákosok hiányos saját vízellátása már nem fejleszthető tovább, mert a vízszerzési lehetőségek korlátozottak. A Gloriette rendszer kiépítése után a XVIII. kerületből a Ferihegyi repülőtéri úttól tervezett 400 mm átmérőjű nyomóvezeték látja majd el a Rákosokat vízzel. Tábor-, Testvér- és Látóhegy vízellátási Övezete. A Bécsi út, a Hármashatárhegy, a Kecskehegy, a Látóhegy és a Mátyáshegy által határolt hatalmas terület fejlődésének legnagyobb akadálya a vízellátás hiánya. Ezen a helyen a régóta tervezett táborhegyi, testvérhegyi és látóhegyi medencék, a hozzájuk tartozó átemelőgépházak és a csőhálózat kiépítésével segíthetünk. A szabadsághegyi toronyhoz tartozó övezet vízellátásának biztosítása és a farkasvölgyi övezet kialakítása. A Szabadsághegy legmagasabb részeinek a Központi Fizikai Kutató Intézetnek és a Csillebércről a Farkasvölgybe lenyúló üdülőtelepnek a vízellátását a meglévő csőhálózat már nem tudja kielégíteni. A vízhiány kiküszöbölése és a vízellátás biztonságának fokozása céljából szükségesnek tartjuk a szabad sághegyi torony övezetnek a sashegyi medence felől való vízellátását is, három átelemelőgépház építésével. A vári övezet vízellátási hiányainak csökkentésére létesítették a Rimaszombati úti gépházat, amelynek segítségével a Gellért-hegyi medence csőhálózatából a vári övezetbe emelik át a vizet és töltik Budaőrsön a kőhegyi medencét.
