Hidrológiai Közlöny 1957 (37. évfolyam)
2. szám - Dr. Dorin Pavel: A Duna hidrológiai adataiés vízerőkészlete
Dorin Pavel: A Duna hidrológiai adatai és vízerőkészlete Hidrológiai Közlöny 37. évf. 1957. 2. sz. 121 3. ábra — i három Q m, Q' 5 0 és Q^ jellemző vízhozamot egy-egy szakasz két határa között lineárisan változónak tételeztük fel. Ez az egyszerűsített grafikus ábrázolás csak nagyon rövid szakaszok felvétele esetén adhat pontos képet a vízhozam változásáról; — az S [km 2] vízgyűjtőterületet a pontozott, lépcsőzetesen emelkedő görbével jelöltük ; — a p [kW/km] elméleti fajlagos teljesítményt a hossz-szelvény felső részében három lépcsős görbével ábrázoltuk, éspedig p a közepes fajlagos teljesítmény (vastag vonal), p 5 0 = az év 50%-ában várható fajlagos elméleti teljesítmény (szaggatott vonal) és p 9 5 a minimális elméleti teljesítmény, illetve az év 95%-ában várható érték (eredményvonal). Az ábrázolt mennyiségek számszerű értékei a 6., 7. és 8. táblázatokban találhatók. b) A fajlagos elméleti teljesítmény áttekintő ábrázolása. A 2. ábrán a hossz-szelvényben már ábrázolt p kW/km fajlagos elméleti teljesítmények közül a p m közepes fajlagos elméleti teljesítményeket sávszerűen ábrázoltuk a Duna Ulmtól Sulináig terjedő 2589 km hosszú szakaszán. Az ábrázolás alapján a szakaszokat a következő módon csoportosíthatjuk : 1. Nagy fajlagos teljesítménnyel rendelkező szakaszok A Felső Dunán, Mauthausen és Devin között 231,5 km hosszon, az egyes szakaszok fajlagos teljesítménye a következő : Erins—Ybbs p m = 11300—11410 kW/km Ybbs— Krems p m = 6340—6650 kW/km Krems—Wien .... p m = 8900—9000 kW/km Wien—Morva (Devin) p m = 7200—7330 kW/km míg az Alsó-Dunán, Bazias—Turnu Severin között 141 km hosszon a teljesítmények a következők : Bazias—Drencova p m = 5 890— 5 900 kW/km Drencova—Orsova p m = 13 460—13 500 kW/km Orsova—Turnu Severin p m = 22 060—22 080 kW/km (beleértve a Vaskaput). A megfelelő pn és p 9 5 értékek az 7. és 8. táblázatban találhatók.
