Hidrológiai Közlöny 1956 (36. évfolyam)

2. szám - Dr. Donászy Ernő: Az alföldi szikes tavak limnológiai kutatása

Hidrológiai Közlöny 36. évf. 2. sz. 1J/3 í 1 \ I \ / j I / W 1 1 A Az alföldi szikes tavak limnológiai kutatása a magyar limnológusok 111 .tl!i \ ' I A 'V Jl /v egyik olyan feladata, melynek elvégzését a külföldi kutatók is tőlük várják. A Limnológiai Szakosztály külön klubesten foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az 1955. okt. 14-i klubest beszámolóit és vitaanyagát közöljük az alábbiakban. Az alföldi szikes tavak limnológiai kutatása A magyar limnológiai kutatás keretterv-javaslata a jövő feladatai közé iktatta „Felszíni vizeink limnológiai vizsgálata: Alföldi szikes tavak tájlimnológiai feldolgozása" c. témakört. Az alföldi szikes tavak limnológiai kutatása történetében három korszakot különböztethetünk meg. I. korszak: 1872—-1925. Az első korszakban nem találunk még limnológiai tárgyú tanulmányokat, do igen sok adatra bukkanunk mind botanikai, mind zoológiai vonatkozásban. A vízi szervezetek elterjedésére vonatkozó tanulmányok, könyvek gyakran térnek ki a szikes vizek élővilágára. Algológiai vonatkozásban Korén, Borbús, István/fi, Kitaibel, Francé közölnek szikes vizekre vonatkozó adatokat botanikai munkáikban. A zoologusok közül Daday (1897) kifejezetten szikes tavaidiai is foglalkozik. II. korszak: 1925—1940. A kolozsvári tudományegyetem Általános Növénytani Intézete Szegedre költözik át (1921). Átköltözése új korszakot nyit meg a szikes tavak algológiai kutatásában. (Kiss 1. 1939.) Az úttörő munkát Kohl Erzsébet értekezései vezetik be, aki Györj/y István prof. irányításával Szeged és környéke szikes vizeit egész algológiai munkasorozátban tárja fel. A Nemzetközi Limnológiai Társaság ötödik kongresszusán (Budapest 1930. aug. 24—31.) a II. szekció aug. 26-i ülésén „Die Limnologie eines Sodasees der Grossen Ungarischen Flachebene" címmel előadást is tart. Előadása a kongresszusi kötetben „Zur Hydrobiologie eines Natronsees bei Szeged in Ungarn" címen jelenik meg. A szegedi iskola ezzel nemzetközi nyilvánossághoz is jutott. Kohl Erzsébet és munkatársai, tanítványai az alföldi szikes tavi tanulmányok egész sorát írják. Algológiai vonatkozásban ők tekinthetők a szikes tavak korszerű limnológiai kutatásának megalapítóiként. Pákh Erzsébet, Szabados Margit, Nagy István, Kiss István, Hortobágyi Tibor mind ebből az iskolából kerültek ki. Nagy István Szeged és Iviskundorozsma szikes vizeiben végez kvantitatív algológiai vizsgálatokat. Kiss István (1939) megállapítása szerint Nagy 1. az első, aki kvantitatív algológiai vizsgálatokat végzett hazánkban. Kohl Erzsébet tanulmánya az első, mely alföldi szikes tavon munkaközösségi alapon átfogó limnológiai kutatómunkáról számol be. A Szeged Cserepes-sori szikes tóról írt tanulmányban ugyanis Miháltz I., Kocsis E., Győrjjy I., Györffy Irma közreműködésével teljes ökológiai, zoologiai, botanikai feldolgozást nyújt a hazai szikes vizek hidrobiológiái feldolgozására (Kiss I. 1939.) Az alföldi szikes tavak limnológiai kutatásának második korszakát tehát a szegedi iskola munkája jellemzi és nemzetközi vonalon is felkelti a figyelmet. Naumann E. 1932-ben megjelent munkájában azt írja: „Elsősorban Magyarország és a Szovjetunió limnológusainak feladata lenne, hogy saját munkaterületükön annyira sajátos és sokfele sóstavat tanulmányozzák." Naumann jelen volt a budapesti kongresszuson, nem kétséges, hogy itt figyelt fel a szikes (sós) tavak tanulmányozásának fontosságára. III. korszak: a Limnológiai Szakosztály megalakulásától (1949) számítható. A szegedi iskola útmutatására mások is kezdenek foglalkozni a szikes tavakkal. Woynárovich (1941) hidrokémiai tanulmányában a szikes tavakat már kémiai sajátságaik alapján osztályozza. Donászy (1946) 1943-ban gyűjtött Szelidi-tavi anyagából készíti doktori értekezését, majd ugyancsak a Szelidi-tavon 1949-ben tovább folytatja munkáját. Megyeri J. a Szegedi Tudományegyetem Állattani Intézetében kezdi meg a szikes tavak zooplanktonjának tanulmányozását. Gelei J. professzor intézete is foglalkozik a szikes vizekkel. A limnologiai szakosztály hozza össze a szikes tavak kutatóit és 1951-ben már a Szelidi-tó monografisztikus feldolgozására Donászy, Megyeri,• Hortobágyi, Varga L. munkaközösséget alkotnak, később csatlakoznak munkájukhoz Szemes Gábor,Kárpáti/ István, Kárpáty Istvánné, Pénzes Antal botanikusok, Kriván Pál geológus. Hortobágyi Tibor biológiai tudományok doktori cím elnyeréséért benyújtott diszszertációjának egyik része a Szelidi-tó fitocönológiai feldolgozását adja. Kohl Erzsébetnek és munkatársainak a szegedi Cserepes-sori szikes tóról írt monográfiája óta az első szikes tóval foglalkozó limnológiai mongráfia a Szeliditóról most készül. A szegedi hagyományokat Kiss István és Megyeri János veszik át. A fiatal limnológusok figyelme ugyancsak az alföldi szikes tavak felé fordul. Kémiai és algológiai vonalon Dvihally Zsuzsa aspiráns végzett eddig is szép munkát, Ködmön Ferenc aspiráns témája szintén foglalkozik szikes tavakkal; az ifjú zoológusok közül Bérezik Árpád, Kertész György, Nógrádi Tamás és Ponyi Jenő foglalkoznak alföldi szikes tavakkal. A szikes tavakat kutató limnológus gárda munkája területileg átfogja a Dunától a Tiszán túlig nagyjából egy vonal mentén elterülő szikes tavakat. Fülöpszállás, Halta, Dunapataj, Bócsa, Solt vadkert, Kiskunhalas, Kistelek, Szeged ennek a területnek irányvonala, a Tiszán túl pedig egészen Kakasszék fürdőig terjed. A munka célja tájlimnológiai feldolgozás, a tavak tipizálása mind kémiai, mind biológiai vizsgálatok alapján, a jellegzetes szikes-vízi mikroszervezetek megállapítása. A munka távolabbi célja a tudományos alap megteremtése a szikes-tavak gazdasági hasznosításához. A szikes tavakat kutató limnológus gárda első feladata, hogy munkáját közös munkaterv, egységes módszerek alapján végezze. A munkaterv elsősorban véglegesen rögzítse azt a területet, amelyen a következő években limnológiai kutatómunkát végzünk. Következő feladat a helyszíni munka, gyűjtések és vízmintavételek időpontjának rögzítése, mert csak az azonos, vagy egymáshoz egészen közeleső időpontokban végzett gyűjtések és kémiai vizsgálatok adnak megfelelő támpontot tájlimnológiai összehasonlító munkához. Igen fontos, hogy a helyszíni munkánál azonos öltologiai megfigyeléseket végezzünk, minden kutató jegyzőkönyvében azonos kérdések szerepeljenek, melyekre a helyszínen feleletotet ad. Ugyancsak fontos a gyűjtési, mintavételi módszer azonossága és lehetőleg arra kell törekednünk, hogy az egy időpontban gyűjtött vízmintákat központilag azonos módszerrel dolgozzuk fel. A munkában résztvevő limnológusok feladata, hogy a munkaterv és módszerek egységét megteremtsék; ezt legcélszerűbben a Limnológiai Szakosztály szikes-tavi munkabizottságának megalakításával biztosíthatják. Dr. Donászy Ernő A SZÖVEGBEN HIVATKOZOTT IRODALOM Kiss István: Békés vármegye szikes vizeinek mikro vegetációja. I. Orosháza és környéke. Folia Cryptogamica. 1939. II. k. 4. sz. Daday Jenő: A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka. Bp. 1897. Naumann Binar: Grundzüge der regionalen Limnologie. Stuttgart. 1932. Wo/iiuírovich Elek: N'éhánv magvarországi víz kémiai sajátságairól. fBKM. 1941.