Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)
9-10. szám - Cziráky József: Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának 1952. és 1953. években végzett vidéki gyógyforrásokkal és kutakkal kapcsolatos vízhozam és hőmérséklet méréseiről
380 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 9—10. sz. Jegyzőkönyv egyes társulásokat és jellegzetes élőhelyeket tett vizsgálat tárgyává, melyek eredményeképpen számos értékes dolgozat készült a planktonról* a parti öv élővilágáról, a balatoni detrituszról stb. A balatoni élőlények, valamint a környezeti tényezők mélyreható tanulmányozása tették lehetővé, hogy megszülessen a tó élővilágáról alkotott áttekintő, egységes képet nyújtó, modern szintézis, az Entz Gézával közösen megírt „Balaton élete". Ez a tanulmány a Balaton limnológiai kutatásában határkövet jelentett, amint a mű bírálói erre már akkor is rámutattak és később is beigazolódott. Előbb 1940-ben jelent meg magyarul, majd 1946-ban újólagos átdolgozás után németül. A munka a régi eredmények összefoglalása mellett újabb kutatások és kutatási irányok kezdetét is jelentette. Így dolgozta ki Sebestyén Olga a Balaton planktonjára, a plankton évi és évtizedes változásaira vonatkozó kvantitatív tanulmányait, melyek a tó életében bekövetkezett biológiai változások feltárása során értékesen világítottak rá a tó eutrofizálódásának a gyakorlat számára is nagy horderejű kérdésére. A Centratium hirundienella ós más Dinoflagelláta biomasszájának és évi termelésének kérdését megvilágító tanulmányai utat mutattak a balatoni szervezetek produkciósbiológiai kutatásának szükségességére, lehetőségére és módszertanára. Legújabban a Balaton mint holocenoid határait túllépve a Balaton egész vízgyűjtőterülete, vagyis a tóba ömlő vizek limnobiológiai feldolgozását kezdte meg. E cél érdekében munkaközösséget szervezett, összefogva benne az ország számos limnológus kutatóját, mely munka eredményességét a tóba ömlő egyik patakról, a Péesely-patakról éppen most nyomás alatt lévő, szinte monográfiának is beillő tanulmány fogja dokumentálni. Mindezek a munkák csak kiragadott példák abból a több mint félszáz tudományos dolgozatból, melyek a szerző kutatásainak eredményeit foglalják össze. Sebestyén Olga közel negyed évszázada végez a tihanyi intézetben fáradhatatlanul és szívvel-lélekkel a Balaton élővilága problémáinak feltárására szentelt lelkes, odaadó tudományos kutatómunkát. így szerzett óriási ismereteit önzetlenül adta át egyetemi magántanári előadásai alkalmával több éven keresztül nem nagyszámú, de lelkes hallgatóságának, és adja át ma is külső munkatársainak és az intézet hidrobiológiái munkájába bekapcsolódó munkatársaknak. Most, amikor kiváló és a magyar hidrobiológiái kutatást jelentékenyen előrevivő munkássága elismeréséül a Magyar Hidrológiai Társaság nevében a Schafarzik emlékérmet átnvujtjuk, gratulálunk eddigi kiemelkedő eredményeihez és további munkásságához sok sikert kívánunk. Sebestyén Olga : Mélyen Tisztelt Elnök Ur, Tisztelt Közgyűlés. Szíveskedjenek megengedni, hogy hálás köszönetemet fejezzem ki ezért a nagy kitüntetésért, mely nagylelkű méltatása egy szerény kutatómunkának. Ha valaki kedvére való területen dolgozik, olyan sok örömben van része, hogy a munka hétköznapjai is ünneppé válnak. Mégis szép, hogy vannak ilyen ünnepek is. Ebben az emelkedett hangulatban visszaemlékezem volt mesteremre, ifj. Entz Gézára, akinek tanítványa ós lelkes munkatársa lehettem éveken át, aki elindított pályámon és akinek a máig is tartó tihanyi kapcsolatokat köszönhetem. Hálával fordulok a Magyar Hidrológiai Társaság felé, amely a magyar hidrobiológusok munkáját támogatja és erős kezekkel viszi előre. A magyar hidrobiológia gyökerei a fiziográfiai és biológiai tanulmányokba nyúlnak bele. Ez a két vonal nálunk már korán találkozott a Lóczy-féle Balaton-kutatásban, jóval megelőzve a modern hidrobiológia kialakulását. Ki kell emelnünk, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság volt az, amely a magyar hidrobiológusokat összefogta közös cél érdekében. A Társaság szilárd szakmai erősségünk. Ezekkel a gondolatokkal köszönöm meg még egyszer a Társaságnak és a Közgyűlésnek ezt a jutalmat. Biztatást látok benne a hidrobiológusok számára, s reményt nyújt arra, hogy egyesült erővel végzett munkánk a jövőben is sikerrel fog járni. Mosonyi Emil: A ' Magyar Hidrológiai Társaság elnöksége a Bogdánfy Emlékérmet Lesenyei Józsefnek, és Sarló Károlynak ítélte oda. Sajnos mindketten betegek. Felkérem Csajághy Gábort, hogy Lesenyei József és Sarló Károly tudományos munkásságát ismertesse. Csajághy Gábor : Dr. Lesenyei József a szennyvíztisztítás területén végzett önálló kutatásaival és hatalmas irodalmi munkásságával szerzett külföldi szakkörökben is elismert nevet. 1931. óta sűrűn jelentek meg közleményei a Városi Szemle, Városok Lapja, a Hidrológiai Köziöny, a Vízügyi Közlemények, a fővárosi XVI. ügyosztály Lapszemléje, Gesundheits Ingenieur, újabban a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztálya közleményeinek hasábjain. Hervadhatatlan érdemeket szerzett az első országos csatornázási és szennyvíztisztítási kongresszus megszervezésével, majd a kongresszus anyagának sajtó alá rendezésével. Ez az 1943-ban megjelent 300 oldalas mű (Magyarország csatornázási és szennyvízkérdései) az első hazai szennyvízszakkönyv és nem a szerkesztőjén múlott, hogy a közegészségügyi műszaki munkálatok terén fennállott szégyenletes elmaradottságunkon nem tudott változtatni. Mind tudományos, mind népgazdasági jelentőség szempontjából kiemelkednek a városi szennyvizek iszapjának és a rácsszemétnek az elgázosítására és a szennyiszap mezőgazdasági értékesítésére vonatkozó kutatásai és az ezekről bel- és külföldön közölt beszámolói. Hidrológiai vonatkozásban neki köszönjük folyóink szennyezettségéről készített első összefüggő felvételeket. Az ipari szennyvizek tisztítására vonatkozó tanulmányát 1953-ban megjelent 220 oldalas munkájában foglalta össze. Nagyobb önálló irodalmi műveinek száma 43. Legyen ez az Emlékérem számára lelkesítő talizmán és segítse további sikeres munkára. Sarló Károly a Magyar Állami Földtani Intézet kémiai laboratóriumának kutatója hidrokémiai kutatásai és munkája révén a Bogdánfy Ödön Emlékérmet kapta. Sarló Károly két évtizede kizárólag hidrokémiával foglalkozik. Régebben mint a Gyógyhelyi Bizottság Reuma és Fürdőkutató Intézete Kémiai Osztályának vezetője kísérte állandó figyelemmel gyógyvizeink kémiai összetételének változását. Féltő gonddal őrködött Fővárosunk gyógyvizeinek épsége és jó hírneve felett és nem egyszer állt ki harcosan védelmükre, amikor annak szükségét érezte. Sokszáz ellenőrző vizsgálatot végzett e munkája közben. 1950-ben került a Földtani Intézet kémiai laboratóriumába, ahol több ezer talaj vízelemzéssel segítette elő a hazai hidrogeológiai kutytást. De kivette részét a módszertani kutatásokból is. E téren kiemelkednek az ásványvizek szulfátiontartalmának meghatározására kidolgozott módszerei. Eleven és ötletes gondoklodásmódja a hidrokémiai készülékek terén is több újításhoz segítette. Vízmintavevő készülékei és különösen az egyszerű, de annál szellemesebb mintavevő üvegei lehetővé teszik a vegyész számára a legkényesebb, legbomlékonyabb vízminták hosszú ideig való eltartását is. Társaságunk életében is aktív részt vesz. Nemcsak előadóüléseink, munkabizottsági értekezleteink és ankétjaink állandó látogatója, hanem a feliér asztal melletti megbeszéléseinknek is megszervezője és mindig jókedvű összefogója. Ez volt a legnehezebb időkben is, amikor még a romokat el sem takarítottuk és talán ez az ő egyik legnagyobb érdeme. Most, amikor egy súlyos operáción szerencsésen átesett, szívből kívánunk neki jó egészséget és legyen ez az érem az elismerés mellett ösztönzés is a hazai hidrokémiai kutatás terén kifejtendő további munkásságában. Ezután Donászy Ernő felolvassa Sarló Károlynak a Hidrológiai Társasághoz és Közgyűléshez intézett köszönő levelét. Mosonyi Emil: Most pedig átadjuk fiatalabb kutatóinknak a Vásárhelyi Pál emléklapokat szeretettel és biztatással további munkájukhoz.