Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

11-12. szám - Ifj. Szepessy József: Dunai áramképfelvételek Visegrádnál

lj.24 Hidrológiai Közlöny 35. évf. 1955. 11—12. sz. VÍ/ÉPÍTÉS Az Építőipari Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani Tanszéke 1953. szopt. 19-én a visegrádi Duna-szakaszon modell-kísérleteinek bearányosítására áramlási felvételeket végzett. A nagyszabású munka szakszerű, alapos és tanulságos ismertetését tárja elénk a szerző, aki a szervezésben és a kidolgozásban is jelentős tevékenységet fejtett ki. Dunai áramkepfelvételek Visegrádnál

1 ffj. SZEPESSY JÓZSEF Laboratóriumunkban áramlástani kísérletet folytattunk a Dunának az Ipoly torkolatától a ' Szentendrei-sziget csúcsáig terjedő szakaszának vizsgálatával kapcsolatban. (Vonatkozó rövid közlemény: Hidrológiai Közlöny 1954. 1 2.) A folyómodell-kísérletek nehéz problémája az úgynevezett bearányosítás: annak a megállapítása, hogy mennyiben egyezik az áramlás jellege a modellben a valósággal. A külföldi nagy laboratóriumok adatai szerint

2 a kísérleti idő tekintélyes része, sokszor közel fele ennek a kérdésnek a vizsgálatával telik el. A bearányosítás lényegében úgy történik, hogy a jelenségek megfelelő jellegzetes adatait összehasonlítjuk." Ilyen lehet pl. sebességek eloszlása, vízhozamok értéke stb. A bearányosítás lényegében úgy történik, hogy a jelenségek megfelelő jellegzetes adatait összehasonlítjuk. Ilyen lehet pl. sebességek eloszlása, vízhozamok értéke stb. A folyó vízének a meder hosszirányban levő főáramlásán kívül keresztirányú, úgynevezett szekundér áramlásai is vannak. A kettő eredője pl. a kanyarulatok közismert csavarmozgása. Tapasztalataink szerint a valósághoz képest a modellen legelőször a szekundér áramlások torzulnak el. Ezzel megváltozik a folyószakasz árainképe, amelynél éppen az áramlások iránya a legnagyobb jelentőségű. Meg kell tehát győződni arról, hogy az áramlási irányok modellünkben egyeznek-e a valósággal. A víztér összes áramlási irányáról itt természetesen nem lehet szó, de feltételezhetjük. hogy ha a felszíni áramképek egyeznek, akkor a mélyebb rétegekben sem lehet nagy az eltérés, minthogy a folyómeder teljes áramképe egységes egészet kell, hogy alkosson. Laboratóriumban a kismintáknál a felszíni áramkép felvétele egyszerű eljárás. Egyik szokásos módja ennek, hogy a víz felszínén könnyű kis mécseseket úsztatunk, és ezeket az elsötétített laboratóriumban felülről fényképezzük. A fényképezőgép zárját szabályos időközökben nyitva és zárva a mécslángok szaggatott vonalakat rajzolnak a felvételre, melyre befejezésül (teljes fényben) ráfényképezzük a modellt is (1. sz. fénykép). Hasonló eljárásnak a valóságos áramképek felvétele végett a szabadban történő alkalmazásáról 1 Áz. Építőipari Műszaki Egyetem II. sz. Vízépítéstani Tanszékén készült tanulmány. Tanszékvezető: Dr. Mosonyi Emil műszaki egyetemi tanár. 2 Szilágyi Gyula : Kismintakísérlet szerepe a folyószabályozásban és szabadtéri kísérletek. Mérnöktovábbképző előadás 1 954. is hallottunk már : így rögzítették az indiai Madhopur duzzasztómű

3 felvízi áramképet a pillér tetejéről fényképezve (2. fénykép). Az áramképek helyszíni felvétele szempontjából a visegrádi Duna-szakasz adottságai kedvezőek. A környező hegyekről a Duna jól belátható és fényképezhető. A munka előkészítéséhez azonban több kérdést kellett megoldanunk : meg kellett keresni a fényképezőgépek felállítási helyét, el kellett dönteni a fényképezés módját, meg kellett tervezni a feldolgozás módját, előzetes geodéziai felvételeket kellett végezni stb. A szorosan vett műszaki kérdéseken kívül szervezési feladatokat is meg kellett oldani. A felvétel időpontjában 20 15 km nagyságú területen szétszórt, többszáz főből álló szervezet pontos együttműködése biztosíthatta csak a sikert. Az értékelés módszere. A tervezés legelső feladatai közé tartozott annak eldöntése, hogy milyen módszerrel szerkeszthetünk a ferde (közel vízszintes) tengelyű fényképezőgéppel készült felvételekről 1:10 000 méretarányú helyszínrajzba berajzolt áramvonalakat. A kérdést, mely a fotogrammetria feladatkörébe tartozik, csak röviden foglaljuk össze.

4 Az összes észlelt pontok a Duna víztükrén, tehát sík felületen voltak. Ez az eset az egyképes fotogrammetria körébe tartozik (a pont helyét egyetlen fényképfelvétel is egyértelműen megadja). Fényképezőgépeink belső adatait (gyújtótávolság, főpont helye) csak közelítőleg, külső adatait csak részben ismertük : vagyis ismertük a gép helyét, de beállításának pontos iiányszögértékeit nem. Ilyen esetben feltétlenül szükségünk van olyan illesztőpontokra, amelyeknek pontos helyét a helyszínrajzon is ismerjük, és-a fényképen is megtalálhatjuk. Két illesztőponttal feladatunk közelítőleg már megoldható, négy illesztőponttal minden külső és belső adat feleslegessé válik, mert centrális kollineációval a szükséges szerkesztés elvégezhető. .Jelen esetben a fényképezőgépek egy részéhez 4-nél több illesztűpöntot is sikerült biztosítani, de voltak felvételek, ahol 2 pontra kellett a többszörös közelítéssel végzendő szerkesztést el;zni. A fényképezőgépállások helyének kiválasztása. A kérdéses terület helyszínrajzát az 1. ábrán láthatjuk. Az ípolytoroktól a Szentendrei-sziget csú8 űr. Harbans Lal Uppal : Une nouvelle rnethodc de determination do la direction du courant dans les riviers dans les ranaus et sur leurs modeles. La Houille Rlanche 1949/4, p. 497. ^Részletesen lásd -: Hankn Géza : Dunai áramvonal képek fotogrammetriai kiértékelése. Földméréstani Közlemények 1954/4.